Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-14 / 265. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 14. Hasznos tanács 9 Útmutató, hogyan járjunk jól táppénzzel Alkalmazott Ha az alkalmazott munkaképtelen, nem a betegszabadság első napjától kap táppénzt. Először - a munkaképtelenség első tíz napja alatt - úgynevezett bérpótlékra számíthat a munkaadójától. Ebbe a tíz napba a munkaszüneti napokat is beleszámolják, azaz a betegszabadság alatti szombat-vasárnapért és az esetleges ünnepnapokért is fizetnek bérpótlékot. A 11. naptól a Szociális Biztosító folyósít táppénzt - ugyancsak minden egyes naptári napért, azaz a munkaszüneti napokért is. A biztosító maximum 52 hétig fizet, utána leállítják a táppénz átutalását. Mi változik januártól? 2014-től bevételkiesésnek csak a munkáért kapott jövedelem fog számítani, de például a végkielégítés vagy a különféle hozzájárulások, támogatások nem lesznek mérvadóak. Vagyis a táppénzt csak akkor nem adják meg, ha abban a hónapban, amikor az alkalmazott betegszabadságon volt, olyan munkáért kapott fizetést amit a táppénzes időszakban végzett. Hogyan határozzák meg a táppénz összegét? ■ Az első három napban a napi kivetési alap 25 százaléka - a munkaadó folyósítja ■ A 4.-től a 10. napig a napi kivetési alap 55 százaléka - a munkaadó folyósítja ■ All. naptól - a napi kivetési I alap 55 százaléka - a Szociális " Biztosító folyósítja A bérpótlék összege lehet nagyobb is, ha a kollektív szerződésben a munkaadóval sikerült megállapodni valamilyen magasabb százalékban - a felső határ a napi kivetési alap 80 százaléka, a munkaadó ennél többet nem fizethet. Példa: Zoltán októberben megbetegedett, 14 napig volt otthon. Az orvos által kiállított dokumentumot eljuttatta a munkaadójához, a cég ez alapján 10 napig folyósított bérpótlékot, majd 4 napig a Szociális Biztosítótól kapott táppénzt. Zoltán havi bruttó bére 1500 euró, a bérpótlékot és később a táppénzt azonban nem ebből az összegből számították ki, mert meghaladta a kivetési alap felső határát. A táppénzt legfeljebb az aktuális átlagbér jelenleg (786 euró) 1,5-szörösének megfelelő összegből, azaz maximum 1179 euróból számítják ki. Eszerint a maximális napi kivetési alap 38,77 euró. Az első három napban a 38,77 euró 25 százalékát kapta, összesen 29,08 eurót. A következő hét nap alatt a 38,77 euró 55 százalékát folyósították, azaz hétszer 21,32 eurót, összesen 149,24 eurót. A maradék négy napért már a Szociális Biztosítótól kapott négyszer 21,32 eurót. Teljes betegszabadása alatt a cég összesen 178,32 eurónyi bérpótlékot, a biztosító pedig 85,29 eurónyi táppénzt fizetett ki. Tévhit A munkaadók azt hiszik, ellenőrizhetik a betegszabadságon lévő alkalmazottat. Tévedés! Ehhez csak a Szociális Biztosító munkatársainak van felhatalmazásuk, a munkaadó csak indítványozhatja az ellenőrzést. Amíg az alkalmazott betegszabadságon van, felmondási védelem alatt áll. Ha megbetegedése előtt bocsátják el, a munkaviszony akkor szűnik meg, amikor a betegszabadsága befejeződik. ír Ha vállalkozónak van kötelező vagy önkéntes biztosítása, azaz a Szociális Biztosítóba rendszeresen fizeti a járulékokat, betegség vagy baleset esetén jogosult táppénzre. A táppénz akkor jár, ha az ideiglenes munkaképtelenség akkor keletkezik, amikor az illetőnek van biztosítása vagy védelmi időszak vonatkozik rá. Mikor jár a táppénz? Jelenleg a vállalkozónak július 1-jétől járulékfizetési kötelezettsége van, ha a tevékenységéből befolyt jövedelme meghaladta a kivetési alap 12-szeresét, azaz 2012-ben 4716 eurónál több bevételre tett szert. Betegség esetén a táppénzt csak akkor hagyják jóvá, ha a járulékokat havonta megfelelő összegben fizeti, valamint megvizsgálják, hogy az elmúlt 10 évben fizette-e a biztosítási díjat. Azt nem figyelik, hogy a beteg- szabadság alatt a vállalkozónak van-e más jövedelme. A vállalkozók esetében a betegség 1. napjától a biztosító folyósít táppénzt. Januártól 10-ről 5 évre rövidül az az időszak, amelyik alatt megvizsgálják, a táppénzt igénylő személy rendesen fizette-e a biztosítási díjat. 2014-től a járulékokat az elért bevétel alapján kell fizetni - függetlenül attól, van-e DIČ-száma. A táppénz összege Az első három napban a napi kivetési alap 25%-a. A 4.-től a 10. napig a napi kivetési alap 55%-a. All. naptól - a napi kivetési alap 55%-a. A táppénzt az első naptól a Szociális Biztosító folyósítja. Példa: Erika vállalkozó, 2013. július 1-jén keletkezett járulékfizetési kötelezettsége. Nem megy jól a vállalkozása, rossz egészségi állapota miatt sokat betegeskedik, úgy néz ki, év végéig munkaképtelen lesz. A jelenlegi szabályok szerint 2014. június 30-áig lenne köteles fizetni a járulékokat, s ha akkor kiderülne, hogy idei éves összbevétele nem haladta meg a 4716 eurót, megszűnne járulékfizetési kötelezettsége. Januártól azonban változnak a játékszabályok. 2014-től nem az a fontos, hogy valakit regisztráltak-e az adóhivatalban, hanem kizárólag a jövedelem a mérvadó. Nem kell majd megvárni az adóbevallás benyújtását, sem a felülbírálás megszokott júliusi időpontját, már januártól nem kell semmit sem elvezetnie a biztosítóba. Erikának a kötelező egészségbiztosítást azonban - az önkéntes munkanélküliekhez hasonlóan - továbbra is fizetnie kell. Ha Erika abbahagyja a járulékfizetését, később már nem lesz jogosult táppénzre, és várható nyugdíja összegét is negatívan befolyásolhatja, ezenkívül az anyasági támogatás megítélésekor, a jogosultság elbírálásakor is problémái lehetnek. Tévhit A vállalkozók tévesen azt hiszik, hogy ha munkaképtelenek, és a Szociális Biztosító (SP) táppénzt folyósít számukra, automatikusan nem kell fizetniük a járulékokat. Arról, hogy ideiglenesen munkaképtelenek, és nem kell járulékokat fizetni, az SP tud, de a betegbiztosítóba el kell juttatni a táppénz kifizetését jóváhagyó határozatot, és a vállalkozónak csak ezután nem kell elvezetnie a járulékokat az egészségbiztosítóba. Megbízási szerződésre dolgozó személy Az idén januártól hatályos munkatörvénykönyv értelmében, ha egy megbízási szerződésre dolgozó személynek a szerződése alapján rendszeres havi bevétele van, ideiglenes munkaképtelenség esetén jogosult táppénzre. 2013. január 1-jétől a megbízási munkaszerződésre dolgozók is fizetik a kötelező társadalombiztosítási járulékokat - kivételt csak a diákokkal, az öregségi és rokkantnyugdíjasokkal tettek. A munkaképtelenség alatt a megbízási szerződésre dolgozónak jár táppénz, feltétel azonban, hogy a betegszabadság alatt nem lehet olyan bevétele, mely kivetési alapnak minősülhet. Hogyan határozzák meg a táppénz összegét? ■ Az első három napban a napi kivetési alap 25 százaléka - a munkaadó folyósítja Példa: Erzsébetnek 2013. január 1-jétől megbízási szerződése van, havonta 700 euró rendszeres jövedelmet kap, január 1-jétől érvényes a betegbiztosítása. 2013 októberében betegedett meg. A napi kivetési alapot a ledolgozott kilenc hónapban kapott fizetése alapján számítják ki: 9*700/273=23,0769 euró (273-a naptári napok száma az első kilenc hónapban). 20 napig volt beteg. Az első három nap alatt 17,31 eurót, a maradék 17 napban 215,77 eurót folyósítottak, azaz a munkaadójától és a Szociális Biztosítótól összesen 233,08 eurót kapott. ■ A 4.-től a 10. napig a napi kivetési alap 55 százaléka - a munkaadó folyósítja ■ A 11. naptól - a napi kivetési alap 55 százaléka - a Szociális Biztosító folyósítja. Érdekesség Néhány alkalmazott, főleg azok a megbízási szerződésre dolgozó személyek, akik betegbiztosítással rendelkeznek, kellemesen meglepődhetnek, hogy betegszabadságuk alatt magasabb összeget kaphatnak, mint amennyi a rendes fizetésük szokott lenni. Ez akkor fordulhat elő, ha a táppénzt a 2012-ben végzett munkájuk alapján folyósított fizetésükből számítják ki. Azon megbízási szerződésesek esetében ugyanis, akik legalább 90 napig még nem vezettek el járulékokat a biztosítóba, a táppénz kiszámításakor az előző évi bruttó bérből indulnak ki. Ha tavaly nem volt bruttó bére, a táppénz a feltételezett kivetési alap harmincad részének felel meg. 2014-től e téren nincs különösebb változás. J Anyasági szabadságon lévő szülő A jelenleg hatályos törvény értelmében az alkalmazott nem jogosult táppénzre, ápolási díjra, anyasági támogatásra, ha bármilyen bevétele van abban az időszakban, amikor betegszabadságon, anyaságin van vagy beteg hozzátartozóját - például gyermekét - ápolja. Előfordult, hogy a munkaadó az alkalmazottnak rendkívüli jutalmat fizetett ki ebben az időszakban, amivel azt idézte elő, hogy az adott hónapban az illető elveszítette jogosultságát például az anyasági támogatásra. 2014-től a táppénzt csak akkor nem fizetik ki, ha a jogosultság alatt az alkalmazott dolgozott, és az elvégzett munkáért fizetést kapott. Jár azonban a táppénz, ha egyéb bevétele volt. Példák: I Az alkalmazott a munkaadóval kötött megállapodás alapján ■ a szolgálati kocsit magáncélokra is használhatja - még betegszabadsága alatt is. Az adók és a járulékok szempontjából ez nem pénzbeli juttatásnak számít, az alkalmazott így elveszíti jogosultságát a táppénzre. A januártól hatályos norma szerint ilyen esetben is jár majd a táppénz. 2 Az alkalmazott elment anyasági szabadságra. A gyermek ■ megszületése alkalmából a munkaadó a cég szociális alapjából egyszeri rendkívüli anyagi támogatást, 50 eurót adott neki. A jelenlegi szabályozás szerint abban a hónapban, amikor a cég ezt az összeget átutalja számlájára, elveszíti jogosultságát az anyaságira. Januártól az ilyen jutalom nem lesz kihatással az anyaságira. 3 Józsi bácsinak megszűnik a munkaviszonya, nyugdíjba vo- ■ nul. A munkahelyén töltött utolsó hónapban a cég végkielégítést és némi jutalmat ad neki. Közvetlenül nyugdíjaztatása előtt, az utolsó hónapban azonban Józsi bácsi megbetegedik, betegszabadságon van. Mivel a cég éppen ebben az időszakban fizette ki a lelépőt, nem jogosult táppénzre. Ha ez 2014. január 1-je után történt volna, táppénzt is kapna. ® Forrás: HN, ú. Fotók: képarchívum
