Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-12 / 263. szám, kedd
illaininak (Manchester Utd) marokkói, Axel Witselnek (Zenit) karib-térségi, Moussa Dembélének (Tottenham) mali, Kevin Mirallasnak (Everton) pedig spanyol felmenői vannak. Német himnusz helyett néma csönd A tavalyi Európa-bajnokság alatt ellenérzést váltott ki a német szurkolókból, hogy a válogatott négy játékosa - Mesut Özil, Sami Khedira, Jerome Boateng és Lukas Podolski - nem énekli a német himnuszt a meccsek előtt. „Természetesen örülnék neki, ha minden futballistám énekelne ilyenkor, de senkit sem kényszeríthetek erre - nyilatkozta az eset kapcsán Joachim Löw szövetségi kapitány. - Beszéltem erről az érintett futballistákkal, és elfogadom az indokaikat, melyeket azonban nem szeretnék nyilvánosan elmondani." A 2012-es Eb-n török (Mesut Özil, Ilkay Gündogan), tunéziai (Sami Khedira), ghánai (Jerome Boateng), lengyel (Lukas Podolski, Miroslav Klose) és spanyol (Mario Gómez) felmenőkkel rendelkező futballista is szerepelt a Nationalelfben, de az utóbbi években megfordult a német válogatottban brazil (Cacau), bosnyák (Marko Marin) és nigériai (Dennis Aogo) származású játékos is. Akik csöndben hallgatják végig a német himnus; ‘i Khedira, Boateng, Özil A kétezres évekre megfordult a trend, egyre több olyan futballista akadt, akit a francia utánpótlásrendszer nevelt ki, felnőttként azonban más ország válogatottját erősítette. Az okok a FIFA szabálymódosításában keresendők egy 2004-es döntés értelmében a kettős állampolgárságú labdarúgók 21 éves korukig eldönthették, melyik ország felnőtt válogatottjában akarnak futballozni, így történt, hogy a francia korosztályos válogatottakból többen is „eredeti á-es világbajnokság lya: nir Berisha. rvói albán csatár vb-bronzéremhez te Svédországot, lyért játszott mérkőzésen hármast ért el Argentína ellen. hazájukat” választották, Frédéric Kanouté például Malit, Emerse Fáé pedig Elefántcsontpartot. A FIFA később ismét módosított, eltörölve a korhatárt: a focisták állampolgárságuknak megfelelően választhattak válogatottat, csak az volt a feltétel, hogy a régi színeiben ne lépjenek pályára tétmérkőzésen (ezért lehet Diego Costából spanyol válogatott, holott idén tavasszal két barátságos meccset játszott brazil mezben). Í fKfti Kvótabotrány Franciaországban Két évvel ezelőtt a francia sportminisztérium azonnali hatállyal felfüggesztette Francois Blaquart-t, a labdarúgó-szövetség technikai igazgatóját, miután elterjedt, hogy az utánpódáscsapatoknál diszkriminatív kvótákkal akarják csökkenteni a fekete és arab játékosok számát. A kiszivárgotthí- H rek szerint a francia szövetség ve zetosege kérte azt „elszipkázzák” a francia akadémiákon kinevelt futballistákat, vagyis a francia szövetség hiába fektet be képzési költségként komoly összegeket ezekbe a játékosokba, később nem a francia válogatott profitál az ő futballtudásukból, sokan ugyanis a korábban említett Kanoméhoz hasonlóan az „eredeti hazájuk” válogatottját választják. Idén például tíz olyan futballista lépett pályára az algériai felnőtt csapatban, aki korábban francia korosztályos válogatott volt... Fiatalok exodusa az utanpot- lás-nevelő központoktól és akadémiáktól, hogy a fekete és arab játékosok aránya ne haladja meg a teljes létszám 30 százalékát - ez viszont azt jelentette, hogy a fiitballtudás helyett a származást vizsgálták volna a jelentkezőknél. Mint kiderült, az eset hátterében az a felismerés állt, hogy más országok A múlt héten véget ért — nigériai győzelemmel végződött - U17-es világbajnokságon azt láthattuk, hogy a nyugat-európai válogatottak játékosainak nagy része külföldi származású. Az osztrákok például a délszláv bevándorlók leszármazottaira építenek (Perie, Grbic, Gluhakovic, Kvasina, Zivo- tic, Ripic, Bah tie), de a bronzérmet szerző svéd válogatott keretében is csupa idegen hangzású névvel találkozunk (Suljic, Berisha, Rakip, Ssewankambo, Citaku, Salétros, Halvadzic, Lipovac...). Ha egy futballista tétmeccsen lép pályára címeres mezben, a későbbiekben nem szerepelhet más ország válogatottjában — ez az előírás azonban csak a felnőttekre érvényes, vagyis nincs akadálya annak, hogy valaki utánpótláskorúként az Egyesült Államok válogatottjában játsszon korosztályos meccseket, felnőttként pedig Olaszországot képviselje - mint a már említett Giuseppe Rossi (Fiorentina). Ros- sihoz hasonlóan Névén Szubotics (Dortmund) is az Egyesült Államokban nevelkedett, ő is szerepelt az USA korosztályos válogatottjaiban, felnőttként azonban Szerbiát választotta. A kettős állampolgárság ezt lehetővé teszi. Az idei U17-es világbajnokságon induló csapatok közül főleg Marokkót fenyegeti az a veszély, hogy fiatal tehetségeit nem sikerül „átmentenie” a felnőtt válogatottba, a marokkói játékoskeretben ugyanis 21 futballistából 13 kettős állampolgár, Younes Bnou Marzouk (Juventus) a francia, Nabil Jaadi (Anderlecht) pedig a belga felnőtt válogatottat is választhatja a későbbiekben. Svédek vagy albánok? Ez a probléma a bronzérmet szerző svédeket is érinti, náluk szintén 13 olyan futballista szerepelt az U17-es vébén, aki szülőhelye vagy felmenői révén más válogatottban is játszhat. A svéd kapus, Sixten Mohiin (Malmö) zöld-foki-szigeteki anyától született Hollandiában, a gólerős Valmir Berisha (Halmstad) pedig Koszovóban látta meg a napvilágot. Éppen az albán származású Berisha volt az U17-es világbajnokság egyik sztárja, az Argentína elleni, 4-1-es svéd győzelemmel végződő bronzmeccsen például három gólt szerzett, s hét találattal ő lett a torna gólkirálya. A hátvéd Noah Sonko Sundberg szerint jövőjük attól is függ majd, kapnak-e meghívót a svéd felnőtt válogatottba. Ha nem, akkor igent mondanak egy másik ajánlatra, Sundberg például - apja révén - Gambia válogatottjában szerepelhetne. Csapattársa, Gentrit Citaku úgy véli, a „válogatottváltás” nem jelentene kulturális sokkot, ő például koszovói albán származású, otthon albánul beszél a szüleivel, ezért hamar beilleszkedne az albán vagy akár a koszovói válogatottba, ha a FIFA teljes értékű tagállamnak nyilvánítaná Koszovót. Összeállította: Gazdag József Forrás: World Soccer, AIPS, BBC
