Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-11 / 262. szám, hétfő
8 Vélemény És háttér UJSZO 2013. NOVEMBER 11. www.ujszo.com KOMMENTAR Siker! De kit érdekel? MOLNÁR NORBERT A megyei választás minden politikus álma. Úgy lehet csűrni-csavarni az eredményeket, hogy az mindenkinek jó legyen, hogy mindenki sikerként tudja elkönyvelni azt is, amit a pártszékházon belül katasztrófaként értékelnek. Összességében a Smer hatalmas győzelmet aratott a megyei választásokon - 20 százalékos részvétel mellett. Nagyjából ennyi embert érdekelnek a megyék. Vagy ennyit sem, csak az ösztön vezeti a választót az urnához. Ezért helyes Robert Fico kezdeményezése, hogy a második forduló után el kell kezdeni beszélni a megyékről. Vagy kevesebb legyen (3 +1, ahogy Fico javasolja), vagy több, hogy az emberek közelebbinek érezzék magukhoz. Mert mi köze van egymáshoz egy nagymegyerinek és egy szakolcainak, egy iglóinak és egy királyhelmecinek? Semmi. Ajobboldalnak sikerült megtartania Pozsonyt, sőt, hatalmas győzelmet aratnia. De mint azt Ficótól megtudtuk, Pozsony nem Szlovákia. Tehát a városállamban akkora győzelmet aratott a jobboldal, hogy az már egészségtelen. Egyetlen esély a normális politizálásra, ha a hétpárti koalíció néhányszor alaposan összeveszik. S ahogyan ismerjük a szlovák jobboldalt, ez az egészségesnél többször is elő fog fordulni. Magyar vonalon nem történt semmi eget rengető. Az MKP ismét legyőzte a Hidat, a magyarlakta járásokban pedig egyenesen elpáholta. Ennek négy oka lehet: 1. A választók úgy érzik, a Híd a nagypolitikába való, az MKP-nak pedig regionális szinteken keli a magyarságot képviselnie. 2. Ennyi törzsszavazója, vagy ösztönválasztója van a két pártnak, vagyis az MKP-nak még mindig több, mint a Hídnak. 3. Helyi szinteken nem számít annyira a pártmez, inkább az ismertség, a hitelesség; s az MKP-nak hitelesebb arcokat sikerült hadba állítani, mint a káderproblémákkal küszködő Hídnak. 4. Ennyit érnek a Híd listái Bugár nélkül. A nagyszombati megyeelnöki posztért vívott küzdelemben Berényi József célfotóval győzött Ivan Uhliarik és Nagy József előtt, de majdnem egy kört kapott Tibor Mikuštól. Berényi, Uhliarik és Nagy szinte ugyanannyi szavazatot szerzett. Ezért nehéz értékelni az eredményt. Mert ha Uhliarik került volna a második fordulóba, a kommentátorok azt írták volna, a két magyar József kiütötte egymást, ha Nagy, akkor azt írták volna, Berényi mondjon le, de nem ez történt. Berényi futott be, s lehet gratulálni, ám valószínűleg itt véget is ér a sikertörténet. Talán még el lehetne gondolkodni azon, hogy a jobboldal nem csak Pozsony megyében van együttműködésre ítélve. Két hét múlva megint választás lesz. Mind az öt, magyarok által lakott megyében. 10 százalék körüli részvételre lehet számítani. Ez már amolyan választási paródia. De aki tud, menjen el voksolni. Ösztönből. Ha másért nem, hát azért, hogy a szélsőjobbos Kotleba még véletlenül se kerüljön pozícióba, hogy a Smer tényleg veszítse el Pozsonyt, hogy Berényi tisztességesen lehessen második, hogy Galbavý alaposan szorongassa meg Belicát, s hogy Kassán, na, ide még okot kell találni... FIGYELŐ Ujjong azal-Kaida A brit nemzetbiztonságot veszélyeztetik az amerikai NSA és a CIA egykori alkalmazottja, Edward Snowden által kiszivárogatott titkos- szolgálati adatok - mondta a BBC-nek a brit külügyminiszter. William Hague szerint nehezebbé vált Nagy-Britan- nia és más országok megvédése a terrortámadásoktól. Sir John Sawers, a brit hírszerzés (MI6) vezetője kijelentette, a kiszivárogtatások „rendkívüli károkat” okoztak, és kockára tették a szolgálatok műveleti képességét. Ellenségeink „most dörzsölik a tenyerüket” , az al-Kaida habzsolja az információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg. William Hague a BBC-nek kijelentette: a nemzetbiztonsági műveletek „nem véletlenül titkosak”, és a brit biztonsági szolgálatok tevékenysége más országokban is emberéleteket ment meg. (MTI) Vona: az iszlám a remény ,A szélsőjobboldali magyar párt elnöke szerint az iszlám az emberiség utolsó reménysége a globalizáció és a liberalizmus sötétségében” - írta egy angol nyelvű marokkói portál Vona Gábor törökországi látogatása nyomán. „Nem diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat építeni jöttünk Törökországba, hanem török testvéreinkkel találkozni” - idézte a Jobbik elnökét az Islametinfo.fr nyomán a Moroccoworldnews.com. A portál idéz a Jobbik honlapjáról egy angol nyelvű cikket. „Egyetlen kultúra igyekszik megőrizni hagyományait és ez az iszlám világ.” (ATV) A Besztercebánya és a Nagyszombat megyei második forduló is lakmuszpapír lesz Kotleba a spájzban Nem újdonság az alacsony részvétel a megyei választásokon. Az idei 20,11 százalék sem meglepetés, a választók nagy része továbbra is úgy érzi, a megyei voksolásnak nincs tétje. Hát most lett. LOVÁSZ ATTILA Lett tét, és az eredményeket nézve nem is egy. A második forduló előtt megfontolandó, milyen alapértékekre helyezzük a közeljövőben választópolgári viselkedésünket. Ugyanis a besztercebányai voksolás eredménye hidegzuhany. A második fordulóba jutott Marián Kotleba szélsőséges nacionalista politikus, aki eddig alig néhány száz embert tudott maga körül - így senki nem vette komolyan a pártját. Szélsőségek mindenütt vannak, Kotleba néhány százas fanklubja senkit nem idegesített. De ha 120 ezer szavazatból több mint húszezret kap, az már komoly figyelmeztetés. Megelőzte azt a Ľudovít Kaníkot, akit lehet nem szeretni, lehet rossz politikusnak tartani, de aki elsőként volt képes használható és megtartható nyugdíjrendszert megfogalmazni az országnak. Az általa preferált rendszernek lehetnek hibái, hiányosságai - sőt, még ideológiai ellenvetések is szóba kerülhetnek - de az a rendszer van. Kotleba a nyugdíj- rendszert alapvetően arra építené, hogy a roma lakosságot valamilyen módon el kell távolítani, s akkor majd jó lesz. Aki tud számolni, azt is tudja, hogy nem lesz jobb. De megengedni, hogy ez a gyakorlatban derüljön ki, az egész régió, esedeg az egész ország számára tragikus következményekkel járna. Kodéba sikere egyértelmű kihívás, nagyon elölről kell kezdeni valamit, és nagyon-nagyon meg kell gondolni, mert ha a választók benne bíznak, akkor nagyon nagy a baj. Kodéba itt van a spájzban, emiatt a magukat demokratikusnak tartó pártoknak riadót kell fújni! A kormányfő nem üzenheti meg, hogy Kodéba a jobboldal problémája. Tegnaptól mindenldé. Annyira mindenkié, hogy a második forduló Nagyszombat megyében is lakmuszpapír lehet. A második fordulóba bejutott Berényi József, igaz fele annyi szavazattal, mint az eddigi ispán, Tibor Mikuš. Ha viszont összeadjuk a Mikušt kihívó, komolyabban vehető politikusok szavazatait, akkor máris messze 50 százalék fölött járunk. Tudom, a szavazatok, a támogatás aritmetikai összeadása nem út. De gondoljuk csak meg. Alig néhány szavazattal maradt le Ivan Uhliarik és Nagy József. Nagy tartja magát a választások előtti ígéretéhez, és a második fordulóban Berényit támogatja. Persze, kérdés, az őt támogató, jobbára Hidas szavazók közül mennyi lesz hajlandó elfelejteni az árulózást, de ha Nagy képes Kérdés, a jobboldali szlovák szavazók közül hányán mondják azt, inkább Mikuš, mint egy magyar megyefőnök. rá, az példát ad. Kérdés, hogy a KDH-s Uhliarik szavazói menynyire azonosulnának pártjának ama feltevésével, hogy a Smer- ben komoly demokráciadeficit van, s mennyire fontos nekik a nemzetiség. Itt jön a lakmuszpapír, itt derül ki, vajon a kereszténydemokraták és egyáltalán a jobboldalra húzó demokraták közül ki mondja ki azt, hogy Berényi mégiscsak a demokratikus jobbközép képviselője a demokráciadeficites baloldali Mikušsal szemben. S mennyien mondják, hogy inkább Mikuš, mint egy magyar? Nagyszombat megye ugyanis egy nagy tákolmány, és emlékeztetnék arra, hogy Vladimír Mefiar tákolmánya. Amikor Viktor Nižňanský 12 megyés tervezete volt a kormány előtt, akkoregyHamžíknevú, az azóta megszűnt SOP elnöke és külügyminiszter mondta ki, inkább a mečiari megyerendszer, minthogy a magyarok kapjanak egy megyét. Azóta van Szlovákiában megyei kettősség - az országot Nyugaton függőlegesen, Keleten vízszintesen felszeletelt re- gionalitás. S bár Berényi lehetséges győzelme kapcsán szkeptikus lennék, megérne egy misét megmutatni, hogy a nagy országalapító s lenyúló atyák dominanciatörekvései még egy olyan tákolmányban is, mint a nagyszombati régió, megbukhatnak. A második forduló tétjei nem kórházakról, utakról, beruházásokról szólnak. Most már alapvetésekről. A regionális politika így lett a nagypolitikával kompatibilis esemény. Éppen azért, mert Kotleba már a spájzban van. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) „Csupán" évi 700 ezer euró jár a belga királyi családnak és már az áfát is fizetnie kell II. Albert a koldusok királyának érzi magát MT1-F1GYELO Anyagi gondokra panaszkodik II. Albert, a júliusban lemondott belga uralkodó a királyi családnak járó állami támogatások csökkentése miatt - írta a Le Soir című belga lap. II. Albert júliusban mondott le a trónról legidősebb fia, Fü- löp javára. A királyváltással egy időben csökkentették az uralkodónak és családjának az államkasszából juttatott támogatásokat. Húsz évig, 1993 augusztusától 2013 júliusáig tartó uralkodása alatt II. Albert évi 11,5 millió euróból fedezhette kiadásait. Fülöp trónra lépésével az éves juttatás az addigi összeg kevesebb mint tizedére, bruttó 923 ezer euróra zsugorodott. Az új szabályok értelmében ráadásul a „királyi fizetések” adókötelesek, és az uralkodó családtagjai immár az áfát is fizetik vásárlásaik után. Jóllehet II. Albert így is évi 700 ezer euróból gazdálkodhat, a Le Soir szerint a 79 éves volt uralkodó gyakran „keservesen panaszkodik” a kevés pénz miatt. Úgy érzi, nem úgy bánnak vele, ahogy elvárná, és emiatt „nehézségei adódnak”. A júliusban lemondott uralkodónak az állam tartja fenn brüsszeli rezidenciáját, a Bel- védere-kastélyt, illetve a költségvetésből fedezik a - hivatalosan a hadsereg járműveként nyüvántartott - luxusjachtjának költségeit is. Elio Di Rupo belga kormányfő a Le Soirhan megjelentekre reagálva leszögezte: a királyi család juttatásainak csökkentése fontos reform volt, amelynek köszönhetően Belgium lett a vüág „egyik legmodernebb és legátláthatóbb” monarchiája. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak nem áll szándékában „néhány nullával megtoldani” az összeget. Flamand ellenzéki képviselők arra is rámutattak, hogy II. Albertnek van egy villája a Francia Riviérán, illetve lakása Rómában és Párizs belvárosában is.
