Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-09 / 261. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 9. Szalon 21 Legalább két megnevezett női szereplőnek egymással kell beszélgetnie, és nem egy férfiról Női besorolás a svéd mozikban Katheryn Bigelow történelmet írt 2010-ben: ő volt az első és mind ez ideig az egyetlen nő, aki rendezői Oscar-díjat kapott. Ugyanakkor A bombák földjén című iraki háborús dráma nem menne át a Bechdel-teszten. (Képarchívum) A szokásos korhatáros besorolás mellett annak alapján is osztályozzák a filmeket néhány svéd moziban, hogy milyen szerepet töltenek be azokban a nők. Az „A” besoroláshoz a filmnek át kell mennie a Bechdel-teszten, vagyis a produkcióban legalább két megnevezett női szereplőnek egymással kell beszélgetnie, méghozzá úgy, hogy nem egy férfi a téma. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a kritérium elsőre nem tűnik túl szigorúnak, a teljes A Gyűrűk Ura-trilógia, az összes Star Wars-film, A közösségi háló, a Ponyvaregény és egy kivételével minden Harry Potter- film elvérezne ezen a vizsgán - mutatott rá Ellen Tejle, az újfajta osztályozást bevezető stockholmi Bio Rio művészmozi igazgatója. Svédországban októberben négy moziban indították el a filmek besorolását női szempontból. Tejle szerint ez azért fontos, mert a társadalom nőkről kialakított képét befolyásolja, hogy szinte sohasem lát női szuperhőst, professzort vagy olyan szereplőt a filmekben, akinek nő létére izgalmas kalandokon keresztül sikerül felülkerekednie a nehézségeken. Az igazgató hangsúlyozta: az új besorolás művészi szempontból nem minősíti a filmet, semmi köze az értékeihez. A kezdeményezést felkarolta a Svéd Filmintézet, és egy skandináv kábelcsatorna is bejelentette, hogy filmismertetőiben használni fogja a besorolást. A csatorna november 17-ére „szuper vasárnapot” hirdetett, amikor csupa „A” besorolású filmet játszik: műsorra tűzik Az éhezők viadalát, A Vasladyt és a Vadállatok című produkciót. A Bechdel-teszt kitalálójáról, Alison Bechdel amerikai képregényszerzőről kapta a nevét, aki 1985-ben a Dykes to Watch Out For című sorozatában vetette fel a koncepciót. A feministák és Szinte sohasem látni női szuperhőst, professzort vagy olyan szereplőt, aki nő létére izgalmas kalandokat él át. a filmkritikusok azóta is vitatkoznak az értelmén, de Tejle szerint a besorolás mindenképpen hasznos, mivel felhívja a nézők figyelmét arra, hogyan ábrázolják a nőket a filmekben. Svédországban az ,A” besorolás csak a legutóbbi lépés a női egyenjogúság irányába tett erőfeszítések sorában. Egy Fa- cebook-oldal, amelynek már több mint 40 ezer követője van, kifejezetten azt szorgalmazza, hogy a médiában minél több női szakkommentátort lássanak a nézők, és ez a törekvés már a finn, a norvég és az olasz facebookosok figyelmét is felkeltette. Amerikai kutatások azt mutatják, hogy a nők a tévében és a filmvásznon is alulreprezentáltak, és a helyzet nem sokat változott az utóbbi hatvan évben. 2011-ben a száz legnézettebb amerikai filmben 33 százalékos volt a női szereplők aránya, a főszerepeknek pedig mindössze all százalékát adták-jelezte a nők televíziós és filmes megjelenésével foglalkozó San Diegó- i központ. Hollywood azt képzeli, hogy a férfi szereplők miatt több néző ül be a mozikba. Ebben az is közrejátszik, hogy a filmek alkotógárdája, a forgatókönyvírótól a rendezőig jellemzően férfiakból áll, így aztán nem is akkora meglepetés, hogy a filmek témája is főleg a férfiakkal kapcsolatos - foglalta össze véleményét Amy Bleak- ley, a nők filmes szerepét 1950 és 2006 között vizsgáló tanulmányszerzője. Csupán három éve, hogy az amerikai filmakadémia több mint nyolc évtizedes történetében először jutott a rendezői Oscar-díj nőnek: Katheryn Bigelow kapta A bombák földjén című iraki háborús filmjéért, amely ebben a vonatkozásban történelmet írt, ugyanakkor nem menne át a Bechdel-teszten. (MTI/AP) Előadás hangzott el a cseh irodalom megkerülhetetlen nagyjairól, Hrabalról és Kunderáról Konferencia a cseh irodalomról és kultúráról SZABÓ RÉKA Kevésbé ismert tény, hogy a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara nem kizárólag a magyar, illetve a szlovákiai magyar irodalom és kultúra terjesztője, népszerűsítője, oktatója. A kar valóban, a mindennapokban is eleget tesz küldetésének, megfelel a közép-európaiság követelményeinek. A Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete szoros együttműködésben a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövetségével a közelmúltban tudományos konferenciát rendezett, mely maximálisan illeszkedik a kar profiljába. A téma ezúttal a cseh irodalom és film volt. A konferencia feletti védnökséget a kar csehországi oktatója Miloš Ze- lenka professzor, valamint a régió ismert irodalomtudományi szakembere, a Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetének igazgatója, Žilka Tibor professzorvállalta. A szervezők meghívását több külföldi és hazai szakember, valamint a szervező egyetem oktatói is elfogadták. Összesen tizenegy magas színvonalú előadás hangzott el a nap folyamán. Az előadások hármas tematikus blokkokba voltak osztva. Elsőként az általános elméletet megfogalmazó prezentációkat mutatták be a brünni Ma- saryk Egyetem- oktatói. Petr Bubeníéek, az adaptációelmélet és a cseh filmadaptációk nemzetközileg is elismert szakembere azokról a változásokról beA konferencia kommunikációs csatornát nyitott generációk, országok és kutatási részterületek között. szélt, melyek az irodalom megítélését demonstrálták a film- művészetben. Száz Pál, a pozsonyi Comenius Egyetem doktorandusza igényes motívumrendszert alkalmazott Jan Švankmajer Lekce Faust című alkotására. Izgalmas előadás hangzott el Vančurával és Lus- tiggal kapcsolatban, valamint a cseh irodalom megkerülhetetlen nagyjairól, Hrabalról és Kunderáról. Az előadások után élénk tudományos diskurzus alakult ki a résztvevők, valamint a hallgatókközött. A konferencia kommunikációs csatornát nyitott generációk, országok, nemzetek és kutatási részterületek között, ezzel is érzékeltetve a kar szellemiségét, mely az idei tanévben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Jön a muzulmán képregényhősnő Egy 16 éves amerikai muzulmán lány a főhőse a legismertebb amerikai képregénykiadó, a Marvei Comics új sorozatának. A történet szerint Kamala Khan pakisztáni családból származik, New Jerseyben él konzervatív családjával, és imádja a képregényeket. Miután rájön, hogy különleges képességei vannak (alakváltó és képes a végtagjait is meghosszabbítani), kedvenc hősnője után felveszi a Ms. Marvel nevet. Ez lesz egyébként a sorozat címe is, a füzetek februártól havi rendszerességgel jelennek meg. „Fontos, hogy olyan történeteket hozzunk, amelyek reflektálnak a folyamatosan változó világra” - jegyezte meg Sana Amanat, a sorozat szerkesztője, hozzátéve, hogy a képregény nem fog súlyos társadalmi kérdésekkel foglalkozni. (SITA) VÁLOGATOTT MESEK SZÜLŐKNEK A pálmafenyő álma POLGÁR ANIKÓ A városháza dísztermében álló pálmafenyő emlékezete messzire nyúlik, az ember nélküli, sőt, virágok nélküli világba, susogó páfrányok, zsurlók közé. Ibolya, a kislány, aki iskola után virágfutárként dolgozik, a pálma pikkelyes törzséhez támaszkodva egy pillanatra a növény „álmába téved”. De alkalmi munkaköre nemcsak a növények iránt teszi a kislányt érzékenyebbé, hanem az emberek iránt is: a virág különféle élethelyzetek kiegészítőjeként, az emberi kapcsolatok kusza láncolatainak jelölőjeként is funkcionál. A felnőttek világában Ibolyát a virágbolt tulajdonosa, Füzike kisasszony segíti eligazodni, aki több egyszerű munkaadónál: életvezető, lelki kalauz. Leena Krohn finn írónő legutóbbi magyarul megjelent könyvét, A nap gyermekeit a kiadó gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlja. Sajátos műfajról, a meseregény és az esszé kombinációjáról van szó, mely didaktikus elemeket is magába olvaszt. A könyv szerkezete matematikai alapokra épül, a hét naphoz hét virág, a virágokhoz pedig különféle embertípusok kapcsolódnak. Krohn nosztalgikus regénye a felnőtt-gyermeki, természetes-művi ellentéteiből építkezik, s alapvető létkérdéseket tárgyal a gyermekek számára is befogadható írói eszközökkel. Nemcsak a gyermeket felvilágosító felnőtt szereplők megnyilatkozásai szentenciaszerűek (ez néha kissé fáraszthatja is a gyerek olvasót), hanem gyakran a gyerekek spontán kérdéseinek is filozofikus éle van. „Honnan ismeri a rózsa a geometriát?” - kérdezi a Tiszta Fényesség ünnepét virággal köszöntő kínai matematikusprofesszortól Ibolya, a virágfutár. A virág a megbocsátás, a megemlékezés, a kedvesség, a szerelmes rajongás, a tisztelet, az ünnep jele, jelenléte az egész életet átfogja: az első virágküldemény a születést köszönti (Ibolya első napján egy gyerekét szoptató anyukához érkezik, akinek a tartásdíjat nem fizető apuka küld kiengesztelésképpen virágot), a virágfutár utolsó, vasárnapi megbízatása pedig egy temetésre szól. A bűvész egyik legfantasztikusabb trükkjében képes volt öt lakattal, hét pecséttel lezárt szerkényből pár perc alatt kiszabadulni. A gyermek úgy hiszi, hogy a koporsóba zárt, halott bűvész is képes ugyanerre a trükkre. A jelenetet végignéző Ibolya magától a természettől kap választ az őt is izgató kérdésre: a virágok, a Nap gyermekei is kikelnek sírjukból, a sötét földből, a tavasz tehát a „leghatalmasabb bűvész”, halála után pedig minden ember véghez visz egy mutatványt, hiszen a koporsóba csupán a „kéreg” kerül, miközben a test „szekrényéből” minden lélek kiszabadul. Leena Krohn: A Nap gyermekei (fordította: Kovács Ottilia). Cerkabella, 2013. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
