Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-07 / 259. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2013. NOVEMBER 7. Kultúra 13 Kezdődik a Fotóhónap: a fővárosi galériákban, múzeumokban és kulturális intézetekben 30 egyéni és csoportos kiállítást láthat a közönség A fotózás kezdeteitől az intimitás pillanatáig Pozsony. A napokban nyílnak meg a pozsonyi képző­művészeti ősz legjelentősebb eseménye, a Fotóhónap 23. évfolyamának kiállításai. A főváros különböző galé­riáiban, múzeumaiban és kulturális intézeteiben 30 egyéni és csoportos fotótárlatot láthat a közönség. TALLÓSl BÉLA Václav Macek, a Fotóhónap igazgatója a rendezvény sajtó- tájékoztatóján elmondta, há­rom fő sodrása van az idei programnak. „Az előző évek­hez hasonlóan idén is kiemel­ten kezeljük Közép-Kelet Euró­pa fotóművészeiét. Fesztivá­lunk az egyedüli Európában, amely szisztematikusan foglal­kozik a régió legjelentősebb al­kotóinak bemutatásával” - mondta. Egy másik blokkal visszatekint a kezdetekre, a legkorábbi képrögzítési eljá­rásra, a dagerrotípiára, a 19. század technikáira, köztük a ferrotípiára és más klasszikus technikákra. A harmadik fő vo­nulat pedig a hazai fotómű­vészet - a kezdetektől egészen napjainkig. Világhírességek is lesznek: nagy érdeklődésre számíthat a Hasselblad-díjas (ezt a fotó­művészet Nobel-díjának tart­ják) Graciela Iturbide mexikói művész Ünnep és halál című anyaga, melynek felvételei a hagyományos mexikói ha­lálünnep hangulatát idézik fel. A másik nagy klasszis az oszt­rák származású filmrendező, Ulrich Seidl, aki a szellemiség, a testiség és a szexualitás összefüggéseivel finomkodás nélkül foglalkozó Paradicsom­trilógiájának (Szerelem, Hit és Remény) képeivel sokak meg­rökönyödését kiválthatja. Sok az intimitással foglalko­zó anyag, köztük a szlovén Rajkó Bizjak fotói, amelyek (kiállításának címe szerint) „a női test obszesszív vizuális vizsgálatai”. Ide sorolható Ján Krížik retrospektív tárlata is mitológiai környezetben fotó­zott női és férfi aktjaival. A természetességgel viselt pőre- ség színtere a cseh Karel Novák és Jock Sturges Természetes című tárlata, mely a nudisták viselkedéskultúrájába ad bepil­lantást. A mezítelenség esztéti­káján alapuló ferrotípiáival Vladimír Židlický is a testbe­szédet faggatta. Közönségbarát összeállításnak ígérkezik a So­ny World Photography Awards 2013 csoportos kiállítás, mely különféle műfajokban változa­tos témákat tálal. A hazai felhozatalból szomo­rú aktualitása okán is kiemel­kedik Huszár Tibor Párizsi port­réinak kiállítása. A múltba te- kintők közül pedig keserédes nosztalgiázást kínál Anton Podstraský Reális kép a 60- 80- as évek „reális szocializ­musából” című tártata, mely­nek fekete-fehér pillanatai azt is megmutatják, amit a szocialista realizmus nem láttatott. A Fotóhónap képeiből válogatást láthatnak az ujszo.com-on. 6 kiállítás a fotohonap programjából A realitás kódjai - Folyama­tos jelen. Válogatás fiatal ma­gyar fotográfusok munkáiból. A kiállítás célja az egy időben ké­szült, különböző műfajokhoz és stílusokhoz köthető művek kö­zötti párbeszéd. A képen Dóka Béla Juci az autó alatt című fotó­ja. Látható: Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma, 2014. január 31-éig. Julia Pirotte: Arcok és kezek a 40-es és 50-es évek bizonyos mértékig elfelejtett lengyel fotósától. Pirotte szociális ér­zékenységgel ábrázol árvahá­zakban és bányászcsaládokban ellesett pillanatokat. Portréin az arcok és a kezek a társadalom legmélyének emberi sorsairól vallanak. Látható: Egyetemi Könyvtár, november 29-éig. Aftermath - a kortárs poszt- jugoszláv fotográfia irányai. A csoportos kiállítás egy nem­zetközi kurátori projekt, mely arra irányul, hogy a régió elis­mert fotográfusainak felvétele­ivel a természeti képekkel kife­jezhető társadalmi átalakulást láttassa. Látható: a pozsonyi vár nyugati terasza, novem­ber 30-áig. Libuše Jarcovjáková: Más be­széd. A cseh képzőművész a 70-es években „politikailag megbízhatatlan” családból in­dult, s ez rányomta a bélyegét az érdeklődésére. Olyan embe­rekre figyel, akik kilógnak a sorból, s viselkedésük furcsá­nak tűnik a mindennapi valóság tükrében. Látható: Open Gal­lery, december 1-jéig. Körút a kortárs cseh fotográ­fiában. A csoportos tárlat kü­lönféle műfajban készült fotók­kal intim szférákba vezeti a né­zőt. A fotográfiák problémás családok életképeivel a társa­dalmi háttérről is fogalmaznak meg üzeneteket, mint Petr Wil- lert fent látható felvétele. Lát­ható: Sznf téri Művészetek Háza, december 1-jéig. Olivier Ciappa: Imaginárius párok. A francia képzőművész ismert személyiségeket kért meg arra, hogy olyan pózokban fotózhassa őket, amelyek a ho- mofóbiának tartanak tükröt. Ugyanazt a személyt megdup­lázza, s úgy tűnik, mintha azo­nos nemű pár vagy szülő lenne a képen. Látható: Francia Inté­zet, december 20-áig. Új tévéfilmsorozat készül a Gyökerekből PENGE A Pál utcai vörösingesek regénye Los Angeles. Új sorozat készül a hetvenes évek nagysikerű rabszolgaeposzából, a Gyöke­rekből a The Hollywood Re­porter szerint. Az eredeti film­sorozatjogait a History Chan­nel vásárolta meg a néhai producer, David L. Wolper fiá­tól, és egyúttal a sorozat alap­jául szolgáló Pulitzer-díjas Pozsony. Több mint 20 kon­certet, illetve multimediális projektet, összesen 83 kortárs zeneművet kínál a holnap kez­dődő Melos-Étos fesztivál. A 12. alkalommal megrendezett nemzetközi kortárs zenei ren­dezvénysorozat a szervezők dokumentumregény, a Gyö­kerek (The Rooots: the Saga of an American Family) jogait is megszerezték a szerző, Alex Haley hagyatékának gondozó­itól. Az eredeti, 12 órás Gyöke- rek-sorozat annak idején 37 Emmy-jelölést kapott és ebből 9 díjat, köztük a legjobb rövid sorozat díját is elnyerte. A so­szerint új szakaszba lépett: 10 művet soha, sehol nem hallha­tott még a közönség, 4 darab kifejezetten a fesztivál meg­rendelésére született. A rendezvény kiemelt ven­dége Kaija Saariaho finn zene­szerző, művei több est program­jában is szerepelnek, és övé a fesztivál zárónapja is: novem­rozatot számos országban bemutatták, nálunk is nagy si­kerrel vetítették. A film az 1767-ben Nyugat-Afrikából elrabolt és rabszolgaként Amerikába hurcolt Kunta Kin- te és családja történetét követi nyomon. A History Channel most nyolcórás miniszériát tervez a Gyökerekből. (MTI) bér 14-én Pozsonyban, a Hviez­doslav Színházban lesz a világ- premierje La Passion de Simone című oratóriuma kamaraválto­zatának, melyet francia zené­szek adnak elő. Figyelmet ér­demel Ľubica Čekovská Dorian ‘ Grey című új operája, melynek ősbemutatója holnap 19.00-kor lesz a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében. A fesztivál nem csak hagyo­mányos koncerteket, zenés színpadi feldolgozásokat kínál - a szervezők fontosnak tartot­ták, hogy a kortárs zenét az ut­cára is kivigyék. Ezt a célt szol­gálja Jonáš Gruskának az alka­lomra írt műve, mely Pozsony belvárosában, a Kő téri My be­vásárlóközpont harangjátékán szólaltatnak meg - szombaton 14 órakor, majd jövő szerdán 17.00-kor. (TASR, as) Azt minden bizonnyal mindenki tudja, kik voltak a vörösingesek Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regé­nyében. Eddig mégsem ér­deklődött senki a további sorsuk iránt. Politizálni kezd­tek felnőttként? Melyik olda­lon álltak ők, a külvárosi su- hancok, akikkel szemben Bo­ka és Nemecsek anno meg­védte a grundot? Dióhéjban a történet: az egykori vörösingesek, Szebe- nics és Wendauer az ÁVH al­kalmazásában nagy fekete autóval járják az országot. Szebenics gyomorfekélyes, nikotinmániás, alkoholista tiszt, Wendauer sofőr, min­den piszkos munkát elvégző talpnyaló. A Pásztorok verő­legények, Áts elvtárs a vezér. A cselekmény nagyjából az 1953 és 1956 közötti-Sztálin halálától a magyar forrada­lomig tartó - valós történelmi eseményekre építkezve egy fiktív, de felismerhető közép- kelet-európai kis országban zajló történéseket ábrázolja, keserű humorral, mértéktartó iróniával. Hétköznapok, me­lyek letartóztatásokkal, em­berrablással, konspirációs la­kásokban lezajlott meghall­gatásokkal, nyomozással tel­nek egészen addig, míg meg nem hal Áts elvtárs, erre fel- bolydul az addig alvó ország és kitör a forradalom. Boka János börtönből szabaduló rabból belügyminiszter lesz, a kritikai rovata Pál utcaiak közül sokan a ha­talom áldozatává válnak. Kácsor Zsolt zseniális ötlet­tel A Pál utcai fiúk szereplőit élesztette fel Rettenetes Vla­gyimir című regényében, hogy ne csupán az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei­ként, hanem érett felnőttként is megmutatkozzanak. Ezek a hősök és antihősök görbe tükröt tartanak az elmúlt hat évtizednek - a hatalomtól megtébolyult vagy éppen most megtébolyodó szemé­lyiségekre figyelmeztetve. Vigyázat, az einstand még mindig divat! A szerző helyzetbe hozza az olvasót, akinek el kell dön­tenie, részt vesz-e az emléke­zésben, engedi-e a könyv ál­tal gerjesztett privát törté­nelmét megszólalni. Erre szabad felületet kap a kötet­ben, a történet felezője tájé­kán egy egész fejezetnyi üres lapot. (Nem kell tehát ag­gódni, nem hibás az önöknél található példány, a 105. ol­daltól a 109. oldalig szándé­kosan üres, az olvasóé a felü­let!) Kácsor Zsolt pergős, krimiszerűen izgalmas regé­nyében nincs pátosz, nincs nagy tanulság. Csak az van, hogy letehetetlen olvasmány, amely egy elképzelt múltról, az alternatív jelenről és a le­hetséges jövőről is szól. Kácsor Zsolt: Rettenetes Vlagyimir. Kalligram, 2012. Értékelés: IMMtMM A kiemelt vendég Kaija Saariaho finn zeneszerző (Képarchívum) Melos-Étos: 10 művet soha, sehol nem hallhatott még a közönség Zenei fesztivál világpremierekkel AIÁNLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents