Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-04 / 231. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 4. Közélet 3 Az elképzelésekhez képest nagyon lassan indult a romareform - a teljes csomag bemutatása már egy éve késik Sok ígéret, kis előrelépések Homályos elképzelések és sok ígéret. Peter Pollák egyelőre gyengén teljesít. (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. A napokban múlt egy éve, hogy Peter Pollák (OĽaNO) ellenzéki politikust a kormány kinevezte a roma közösségek kormánybiztosi posztjára. A nagy tervek néhány héten belül kifulladtak, a biztos még mindig nem mutatta be a már tavaly novemberre ígért részletes reformját. LAJOS P. JÁNOS Kinevezésekor azt ígérte, hogy néhány héten belül átfogó stratégiát dolgoz ki a roma közösségeket érintő problémakör minden területére. Ennek csak néhány elemét mutatta be, a megvalósítás pedig még ennél is lassabban megy. A csúszást adminisztratív nehézségekkel, bürokratikus akadályokkal magyarázza. Füstbe ment terv? Pollák a belügyminisztériummal közösen már tavaly október 15-én be akarta mutatni a mintegy százpontos megoldási javaslatát, amely állítólag már a hivatalba lépése előtt készen állt. A reform pilléreit az oktatás, a jogbiztonság, a szociális rendszer, a foglalkoztatás és a támogatási politika alkotta volna. A témákat hetente akarták bemutatni, ám csak az oktatás és a jogbiztonság területére vonatkozó elképzeléseket ismertették, de szakértők és a témával foglalkozó civil szervezetek vezetői körében ezzel sem arattak nagy sikert. A kormánybiztos az oktatás területén szerette volna kezdeni az átalakítást, javasolta a 12 éves tankötelezettség bevezetését és az iskolára való felkészülés jegyében a 3-6 éves, hátrányos környezetben élő gyereket kötelezően óvodába járatná. Ezek egyelőre még csak papíron maradt elképzelések, mert sem az óvodai, sem az iskolai kapacitás nem teszi ezt lehetővé. Az iskolalátogatást a családtámogatások megvonásával vagy megkurtításával kényszeríte- nékki. Igazságos támogatások Pollák szerint a romareform 10 pillére közül hármat sikerült kiépíteni. A szociális támogatásokat a kérelmezők magatartásától teszik függővé. Érti ez alatt a családtámogatások feltételhez kötését. A szociális segély egy részét le kell majd dolgozni, ha az önkormányzat vagy valamüyen civü szervezet munkát tud biztosítani a kérelmezőnek - ezt tartja a második pillérnek. A segély teljes összegéhez legalább heti 8 órát le kell majd dolgozni. A harmadik pillér szerinte a „szabálysértési immunitás” megszüntetése volt, ami alatt azt érti, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot a szociális segély összegéből is le lehet majd vonni. Ez utóbbi intézkedéseket a hamarosan életbe lépő anyagi szükséghelyzetről szóló törvény tartalmazza. Prioritások és a jövő „A legfontosabbnak az igazságos támogatási rendszert, a szabálysértési immunitás megszüntetését a segítségre szorulók esetében, a telkek tulajdon- jogi rendezését és az enyhén mentálisan sérült gyerekek speciális iskolákba íratásának leállítását tartom” - jelentette ki egy évvel a funkcióba lépése után. Szerinte is csak az első kettőt sikerült megvalósítania, a második kettő esetében szinte semmi sem történt. A roma gyerekek speciális iskolákba való irányítása ügyében például egy koordinációs bizottságot hoztak létre, az inkluzív oktatást a 2015/2016-os tanévtől tervezik. A roma telepek alatti telkek rendezése ügyében szintén létrehoztak egy bizottságot. Pollák szerint 590 munkahelyet sikerült létrehoznia, a betöltésük részben az általuk kiképzett emberekkel folyik. Vannak közöttük nevelési asszisztensek az óvodákban, egészségügyi asszisztensek a roma telepeken és ide számítja az úgynevezett roma polgárőrség tervezett 300 tagját is, akik a telepek biztonságára felügyelnének. Pollák abban bízik, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban uniós támogatásokkal sikerül javítani a romák helyzetén. „Duplájára, 300 millió euróra növeltük a lehívható támogatás nagyságát” - dicsekedett értékelőjében a biztos. Úgy véli, hogy ez alatt az egy év alatt sikerült megalapozni helyzet javításához szükséges programokat. Gyengén muzsikál Bírálják Pollákot Pozsony. Peter Pollák romaügyi biztosnak egy valamit mindenképpen sikerült elérnie az elmúlt egy évben: a roma problémakörrel foglalkozó civil szervezetek vezetőinek bírálatát. ,A kormánybiztos munkáját nehéz megítélni a lakhatás területén, mert még mindig nem hozta nyilvánosságra, hogy mit takar a romareform ezen a területen” - véli Martin Vavrin- čík. Az ETP Slovensko vezetője szerint értelmesebb lenne a világos intézkedések, a megvalósításukhoz szükséges források bemutatása, ellenkező esetben a négy év múlva nem lesz semmilyen konkrét eredmény. „Néhány kivételtől eltekintve, mint például a roma asszisztensek az óvodákban, a speciális iskolákba való behatások felülvizsgálata és a missziós tevékenység támogatása a roma telepeken, inkább csak marketingmunkát végez. Inkább a már elfogadott roma integrációs stratégiát kellene megvalósítania” - véli Igor André, az eduRoma munkatársa. Jarmila Lajčáková, az Etnikai és Kulturális Kutatóközpont elemzője szerint a romareform inkább egy populista lépés a kormánybiztos és a belügyminiszter részéről, nem pedig konkrét, szakmai szempontoknak megfelelően elkészített terv, feladatokkal és a hozzájuk rendelt forrásokkal. „Egyéves működése alatt megerősítette a többségi társadalom előítéleteit a romákkal szemben, alkalmazkodásra képtelen, saját helyzetükön segíteni nem akaró társadalmi csoportként beállítva őket”-véli Lajčáková. (lpj) A szociológusok szkeptikusak, szerintük a hazai társadalomra a családi összefogás jellemző Életjáradékot kaphatnának a nyugdíjasok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Fordított jelzálog- hitel nyugdíjasoknak - tömören így jellemezhető az az örökjáradék program, mely Magyarországon, Amerikában és Nagy-Britanniában már működik, s nálunk is fontolgatják a bevezetését. Az elképzelés lényege: az idős személyek életük végéig saját házukban vagy lakásukban élnek, miközben az államtól kapott nyugdíjukat havonta kiegészíthetik egy plusz járadékkal. Az örökjáradék feltétele, hogy a nyugdíjas kötelezi magát, az ingatlant nem a rokonok, hanem a járandóságot folyósító jelzáloghitel-társaság örökli. Magyarországon ez úgy működik, hogy miután az ügyfél felveszi a kapcsolatot a programban résztvevő társasággal, egy független értékbecslő cég meghatározza az idős személy ingatlanjának értékét, majd a társaság a lakás valós piaci értéke alapján tesz egy ajánlatot. Szerződésbe foglalják, hogy először milyen nagyobb tételt fizetnek ki egy összegben (legtöbbször a becsült érték 30 százalékát), Eladhatnák a lakásukat, ám életük végéig benne lakhatnának (Képarchívum) majd meghatározzák az örökjáradék havi összegét, melyet évente a Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátával valorizálnak. Hasonló modellen gondolkodnak nálunk is - a szociális ügyi minisztérium kérésére a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai dolgoznak a javaslaton. ,A fordított jelzáloghitei lehetőségével külföldön főleg azok élnek, akiknek idős korukban szükségük van pénzre, és valamilyen okból úgy döntöttek, a tulajdonukban lévő ingatlant nem hagyják gyermekeikre. Vagy nincsenek is gyerekeik, vagy így egyeztek meg velük, vagy más okból nem akarják, hogy örököljenek” - magyarázta a Pravda napilapnak Vladimír Baláž, a SAV gazdasági elemzője. Mivel a szlovákiai házak és lakások 90 százaléka magántulajdonban van, és a társadalom egyre inkább öregszik, a nyugdíjak pedig alacsonyak, Michal Némec gazdasági szakértő szerint ez a modell nálunk is közkedveltté válhat. Ugyanakkor hangsúlyozta: megfelelő törvényi háttérrel garanciát kell majd nyújtani arra, hogy a nyugdíjasokat nem fogják becsapni, nehogy járadék és lakás nélkül az utcán kössenek ki. A szociológusok szkeptikusak, szerintük a szlovákiai társadalomra a családi összefogás jellemző. ,A pénzhiányt úgy szokták megoldani, hogy a családtagok kisegítik egymást. A nagyszülők vigyáznak az unokákra, cserébe a rászorulókat időskorban ápolják, és a gyerekek természetesen arra számítanak, hogy majd ők öröklik az ingatlant” - mondta Monika Čambáliková szociológus. Ugyanakkor a modell bevezetésének lehetne olyan lélektani hatása, hogy a fiatalok kétszer is meggondolnák, hogyan viselkednek az idősebbekkel. Magyarországon az örökjá- radék-szolgáltatás egyik feltétele, hogy a nyugdíjas betöltötte 65. életévét, a tulajdonában lévő ingatlan értéke legalább 5 millió forint, és igény esetén az örökjáradék folyósításán kívül más kiegészítő szolgáltatásokat is biztosíthatnak. A Hild társaság déli szomszédunknál már 2000 szerződést kötött, és Csehországban is kezdenek gondolkodni a program elindításán. A szlovákiai bankok és biztosítók egyelőre óvatosak, és noha Amerikában és Nagy-Bri- tanniában elterjedt modellről van szó, nem tartják valószínűnek, hogy belátható időn belül Szlovákiában is beiktatnák kínálatukba. „Ha ilyen szellemben módosulna a nyugdíj-kiegészítő biztosításról szóló törvény, akkor bővülne a lehetőségek száma, hogyan biztosítsuk be magunkat idős korunkra” - jegyezte meg Jozefina Žáková, a Szlovákiai Biztosítók Szövetségének vezetője. (sza) Felülbírálják a járulékok nagyságát Jelentkezzen, aki haladékot kapott ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Négy napon belül jelentkezniük kell a Szociális Biztosítóban azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik az adóhivataltól haladékot kaptak, és nem március végéig, hanem később adták le a 2012. évre vonatkozó adóbevallásukat. Az ő esetükben a biztosító október 1-jei dátummal bírálja felül, milyen társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Ekkortól valakinek megszűnik a járulékfizetési kötelezettsége, másoknak viszont ekkor keletkezik - a legfontosabb szempont, hogy az előző évi bruttó összbevétel meghaladta-e a 4716 eurót. Akinek ennél nagyobb volt a jövedelme, és eddig is fizette a járulékokat, továbbra is fogja, csak a konkrét összeget kell újraszámolnia. Annak, aki eddig elvezetett bizonyos összeget a biztosítóba, viszont a tavalyi jövedelme kevesebb volt 4716 eurónál, szeptember 30-ával megszűnt a járulékfizetési kötelezettsége, és most ki kell jelentkeznie a rendszerből. Akik idáig nem vezettek el semmit, viszont a 2012-es adóbevallásukban 4716 eurót meghaladó bruttó összbevételt mutattak ki, mostantól fizetni fogják a kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást - a kitöltött regisztrációs nyomtatványt október 9-éig kell a biztosítóba juttatniuk. Amelyik vállalkozónak 4716 eurónál kevesebb volt a bruttó jövedelme, és idáig sem fizette a járulékokat, nem kell felvennie a kapcsolatot a biztosítóval, nincs se fizetési, se bejelentési kötelezettsége. Az egyéni vállalkozók a kivetési alapjukból 4,4%-ot beteg- biztosításra, 18%-ot öregségi, 6%-ot rokkantsági nyugdíjbiztosításra, 4,75%-ot pedig a szolidaritási tartalékalapba vezetnek el. A Szociális Biztosító honlapján (socpoist.sk) közzétett egy számológépet, mely segítségével mindenki kiszámíthatja járuléka pontos összegét. Az új kivetési alapból kiszámított első havi - októberre vonatkozó - biztosítási díjat legkésőbb november 8-áig kell átutalni, (sza)
