Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-31 / 254. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Robert Kaliňák jutalmazza a sofőröket Csökken a közlekedési bírságok nagysága ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Hozzávetőlegesen 16 százalékkal csökken január elsejétől a közlekedési kihágásokért kiróható bírságok összege, a parlament kedden elfogadta a közúti közlekedésről szólójogszabályt. A bírságok alsó határát 60-ról 50 euróra csökkentik - ennyit kell kifizetnie például annak, aki bekapcsolt fényszórók vagy biztonsági öv nélkül vezet, esetleg aki községben legfeljebb 20, községen kívül pedig 30 km/órával lépi túl az előírt sebességet. A jogszabályt Robert Kaliňák belügyminiszter terjesztette elő. Szerinte a rendőrség ezzel akarja igazolni, hogy célja a közlekedés biztonsága, nem pedig a lehető legtöbb büntetés begyűjtése, „Ez egyfajta jutalom a sofőröknek azért, hogy az elmúlt hónapokban megnyugodtak, biztonságosabban vezettek” - mondta a belügyminiszter. A közúti közlekedésről szóló törvény jelenleg érvényes módosítása 2007-ben lépett érvénybe, akkor egy év alatt 627 ember halt meg az országban karambolok során. Néhány év leforgása alatt ez a szám gyakorlatilag a felére csökkent, tavaly 296 halálos áldozata volt a közúti baleseteknek Szlovákiában. Ľubomír Ábel, az országos rendőrfőkapitány helyettese figyelmeztetett: az ámokfutók még nem lélegezhetnek fel, ugyanis a bírságok összegét csak és kizárólag a kisebb szabálysértéseknél csökkentik. A törvénymódosítás ugyanakkor több lehetőséget ad majd a motorkerékpárosoknak a parkolásra. Jelenleg ugyanis tilos a járdán leállítani a motorokat és a mopedeket, ám a rendőrség újonnan azt akarja, hogy ott, ahol autók parkolnak az út mentén, motorok is parkolhassanak a járdán, feltéve ha 1,5 méteres szabad hely marad a gyalogosoknak, (lpj, SITA) RÖVIDEN Berényi második akar lenni Pozsony. A második helyen szeretne végezni a megyei választáson Berényi József MKP-elnök, aki Nagyszombat megye elnöki posztjáért száll versenybe. „Természetesen szeretnék második helyen végezni, minden más kérdés csak az eredmények ismeretében időszerű számomra” - jelentette ki az MKP elnöke a Közbeszéd blogportálnak adott interjújában. Attól nem tart, hogy a november 9-én esedékes megyei választásokon elért esetleges gyengébb eredménye miatt veszélybe kerülne pártelnöki pozíciója. Állítása szerint nincs párton belüli ellenzéke - legalább is ő nem tud róla. (ú) Ravasz: nem is zárhatnak ki Dunaszerdahely. Nem zárhatják ki, mert nincs is a tagok között - ezt üzeni Ravasz József a Roma Unió Pártjának. A párt vezetése ugyanis nemrég törölte őt képviselőjelöltjei közül Nagyszombat megyében, és kilátásba helyezte, hogy kizárják a pártból. Ravasz megyeelnöknek is jelöltette magát, ám múlt pénteken Nagy József (Híd) javára visszalépett, anélkül, hogy a Roma Unió Pártjával egyeztetett volna. (TASR) 2020-ig 25 új határátkelőt nyitnak meg Magyar-szlovák gázvezeték és átkelők MT1-H1R Pozsony. Az energiabiztonság növelését, az autóipari kutatások összehangolását és a határátkelők számának növelését célzó megállapodások születtek a magyar-szlovák gazdasági vegyes bizottság szerdán Pozsonyban tartott ülésén. Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági államtitkár, a gazdasági vegyes bizottság társelnöke a testület ülése után elmondta: már a jövő év közepétől próbaüzembe helyezik a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő vezetéket, amelyen 2015-től a kereskedelmi forgalom is megindulhat. „A 115 kilométer hosszú csővezeték tesztüzemét már jövőre meg tudjuk indítani” - mondta. Megegyezés született arról is, hogy fo- lyatódni fog a két ország közti határátkelők számának fejlesztése: 2020-ig 25 új átkelőt nyitnak meg, és a MÁV is kezdeményezni fogja a szlovák vasúttársaságnál négy korábban leállított vonalon a vasúti forgalom megújítását. Ezek konkrétan a Győr-Pozsony, Balassagyarmat-Losonc, Mis- kolc-Kassa, Hatvan-Losonc szakaszok. Szijjártó megbeszélést folytatott Tomáš Mala- tinský szlovák gazdasági miniszterrel is. (vps) Az Alkotmánybíróság tárgyalásán egyik érintett sem jelent meg Harabin bíró maradhat Nem veszti el pozícióját (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Štefan Harabin nem veszti el bírói kinevezését. Az Alkotmány- bíróság elvetette Lucia Žitňanská igazságügyi miniszterként megfogalmazott indítványát. Az ítélethirdetésen nem vett részt Harabin, az AB elnöke ezért bírálta őt. ÚJ SZÓ-HÍR Štefan Harabin marad a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az Alkotmánybíróság plénuma tegnap 5:2 arányban úgy döntött, hogy Harabin bíró maradhat. A bírósági elnök ellen Lucia Žitňanská kezdeményezett fegyelmi eljárást, még igazságügyi miniszterként. Žitňanská azt nehezményezte, hogy Harabin tétlen volt a bírák diszkriminációellenes beadványainak ügyében, s így jelentős kár érhette az államot. A volt tárcavezető szerint Harabin akkor is hibázott, amikor önkényesen megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság munkabeosztását. A tegnapi nyilvános meghallgatáson egyik érintett fél sem jelent meg- Žitňanská helyett ajelenlegi minisztert, Tomáš Borecet hívták meg. Ivetta Macej- ková, az AB elnöke felszólalásában mindkét felet kritikával illette távolmaradásáért. Borec a meghallgatás ideje alatt a kormányülésen vett részt. „Minden szükséges jogi érvet már megadtunk korábban, tehát semmi újat nem tudtunk volna ott helyben mondani” - nyüatkozta tegnap a miniszter. Harabin védekezése még furcsább volt. A Legfelsőbb Bíróság elnöke tegnap egy személyével kapcsolatos személyiségjogi per tárgyalásán vett részt. „Štefan Harabinnak - ortodox keresztényként - fontosabb a becsülete, mint a bírói talár elvesztésének veszélye” - írta állásfoglalásában Harabin titkársága. Žitňanská beadványai a Harabin és a Radičová-kormány közti „háború” részét képezték. A volt kormány több törvény- módosítással is megkeserítette volna a Legfelsőbb Bíróság vezetőjének életét, egy alkalommal személyi pótlékát is megvonta tőle. Elmozdítania nem sikerült Harabint, aki 2006-2009 között a HZDS jelöltjeként töltötte be az igazságügyi miniszteri posztot. (MSz, SITA) Kötelező érvényűvé tennék a népakarat végrehajtását, vitás esetben az Alkotmánybíróság döntene VERES ISTVÁN Pozsony. Törvénymódosítást kezdeményez a Híd a Pe- red-ügy kapcsán. Gál Gábor és Érsek Arpád kötelezővé tennék a kormány számára a helyi népszavazások eredményének végrehajtását. Ez viszont csak azokra a helynevekre vonatkozna, amelyek nem sértenek közízlést, és történelmi szempontból is meg lehet őket indokolni, magyarázta Érsek. „Mert jelenleg a kormány úgy tekint a népszavazásra, mintha csak egy ankét lenne” - mondta a képviselő. A megkötésekkel azt is szeretnék megakadályozni, hogy adott esetben a Považský Berlinhez vagy Šarišský Parížhoz hasonló neveket vegyen fel egy település. A javaslatról sem az ellenzékiekkel, sem a kormányzó Smerrel nem tárgyaltak még, ismerte el lapunk kérdésére Érsek. „Szerintem a Népi Platform képviselőinek nem lesz ellene Pered-ügy - alkotmányt módosítana a Híd MKP: mi sem állunk le Az MKP Peredi Helyi Szervezete tegnap nyilatkozatban reagált a KDSZ bírálataira. Az aktivisták azt kifogásolták, hogy az MKP-s vezetésű önkormányzat értesítette a hatóságokat a kicserélt táblákról. A peredi MKP sajnálja, hogy a küétüket nem vállaló aktivisták nem léptek kapcsolatba a helyiekkel. Azt állítja továbbá, hogy a bejelentésről szóló e-mailt is csak akkor küldte el az önkormányzat, amikor az útkezelők a De- áki felőli oldalon már eltávolították a Pered feliratot. A falu névváltoztatását korábban és tavaly is az MKP kezdeményezte, és további jogi lépéseket ígérnek a falu régi nevének visszaállítása céljából - szögezi le a nyilatkozat. A levett tábla (KDSZ-felvétel) kifogásuk” - bizakodik a képviselő. A kormánynak a javaslat értelmében 60 napja lenne a helyi népszavazás eredményének végrehajtására, magyarázta a másik beterjesztő, Gál Gábor. „Vitás esetben pedig az Alkotmánybíróság álláspontját kellene kikérniük” - tette hozzá. Ahhoz viszont, hogy az Alkotmánybíróság megkapja ezt a jogkört, az alkotmányt is módosítani kell. Tekintve, hogy ehhez csak kivételes esetekben folyamodik a parlament, a Híd javaslatának vélhetően nincs sok esélye. Gál ennek ellenére bizakodó. ,A kormány elfelejti, hogy hatalma a néptől származik, így meg kell érteniük, hogy nem szegülhetnek szembe a népakarattal” - indokolta a beterjesztést. A peredi népszavazás kezdeményezői tudták, hogy törvényellenes lenne a Pered név hivatalossá tétele, mondta a parlamentben kedden Robert Kaliňák. „Ott van a falu magyar nevét jelző táblán, hogy Pered. Akkor miért tesznek úgy, mintha nem ez lenne a falu magyar neve?” - mondta a belügyminiszter, hozzátéve, hogy a törvény értelmében Szlovákiában a települések megnevezéseinek szlovák nyelvűnek kell lenniük. A Népi Platform pártjai ugyanis korábban azzal érveltek, hogy a Pered név szláv eredetű. A rászorulók támogatást igényelhetnek az új vételi eszközökhöz vagy a tévé-előfizetéshez Keleten is vége az analóg magyar tévéadásnak ÚJ SZÓ-HÍR Budapest Ma 12.30 órakor Magyarország északkeleti és délnyugati részén is lekapcsolják az analóg földfelszíni tévéadások sugárzását. Ezután már csak digitális vétellel lehet magyarországi adásokat nézni. Akik még nem álltak át a digitális vételre - nem kábeltévén vagy set-top-box segítsé- ' gével nézik a magyar adókat, azok három napig a teendőkhöz kapcsolódó információkat olvashatják készülékük képernyőjén. A rászorulók támogatást igényelhetnek az új vételi eszközökhöz vagy a tévé-előfizetéshez - ez érvényes a határon túli magyarokra is. Az igénylőlapot az önkormányzatoknál lehet beszerezni. Míg Ausztriában és Csehországban csak szabadon fogható csatornák vannak, amelyek mind MPEG 2 formátumban sugároznak, addig Szlovákia a kódolatlan adókat MPEG 2-ben, a kódoltakat pedig MPEG 4-ben sugározzák. Magyarország a kódolatlan és a szabadon fogható műsorokat is MPEG 4-ben teszi elérhetővé, így a magyar adások vételéhez olyan készülék szükséges, amelyik ezt a formátumot is ismeri. Az MPEG 4-es vevők képesek az MPEG 2-es jelet is venni, az MPEG 2-es készülékek azonban nem képesek az MPEG 4 kép kikódolására. (hirado.hu, lpj)
