Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-29 / 252. szám, kedd

8 Kultúra

ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 29. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Elhunyt Antonia Bird brit rendező

London. Pajzsmirigyrákban 54 évesen elhunyt Antonia Bird brit film- és tv-rendezőnő. Játékfilmjeinek többségét Robert Carlyle-lal a főszerepben forgatta. Első művét, a Papot (Priest), amely egy, az egyháza értékeit megkérdőjelezni kezdő hagyományhű katolikus pap vívódásáról szól, díjjal jutalmazták a torontói, a berlini és az edinburghi filmfesztiválon. Nevéhez fűződik a Veszély nélkül (1994) című angol filmdráma, a Drew Barrymore és Chris O'Donnell főszereplésével forgatott amerikai romantikus dráma, az Eszelős szerelem (1995), a Veszettek (1997) című angol krimi és a Cracker című tv-film is. (MTI/AP)

Európai Filmdíjat kap Morricone

Berlin. Ennio Morricone kapja az Európai Filamaka- démia (EFA) decemberi díjátadó gáláján az idei év legjobb filmzenéjéért járó díjat. Az ötszörös Oscar-jelölt és Oscar-életműdíjas Morricone az elismerést Giuseppe Tornetore Senki többet című romantikus drámájának zenéjéért veheti át. Az EFA azt is bejelentette, hogy az operatőr kategória díját Aszaf Szudrinak ítélték oda a Lemale et ha'halal című izraeli dráma fényképezéséért. A legjobb vágó díját Cristiano Travaglioli kapja Paolo Sorrentino cannes-i versenyprogramban vetített A nagy szépség című filmjének vágásáért. Sarah Greenwood látványtervezőként érdemelte ki az Európai Filmdíjat az egykori orosz cári udvart megidéző munkájáért Joe Wright Anna Karenina című filmjében. Az év európai jelmeztervezőjének díját Paco Delgado veheti át Pablo Berger spanyol rendező fekete-fehér Hófehérke-meséjéért, a hangmémöki elismerést pedig Matz Muller és Erik Mischi- jew nyerte el, ók Ulrich Seidl A hit paradicsoma című alkotásán dolgoztak. (MTI)

A cseh irodalomról és filmről

Nyitra. A cseh irodalom és a cseh film címmel rendez nemzetközi tudományos konferenciát a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövetségével együttműködve. A tanácskozáson a hazai előadók mellett elsősorban a brünni Ma- saryk Egyetem oktatói szerepelnek. Ízelítőként a témákból: az 1948 és 1953 közötti időszak csehszlovák filmtermése, különös tekintettel a megváltozott női szerepekre; hogyan tekint egykori honfitársaira Milan Kundera a bársonyos forradalom óta eltelt időszakban; Hrabal Túlságosan zajos magány című kisregényének elfeledett adaptációi; valamint szó a bábról és a kézről - avagy Jan Švankmajer Lekce Faust című filmjéről. A konferencia holnap 10.30-kor kezdődik a kar épületében (Dražovská4). (ű)

Nemzedékek ízlését formálta, és bebizonyította,

Lou Reed (1942-2013)

(Képarchívum)

Három ország, három film: mit gondolnak ma a szlovákok, a szerbek, a románok a magyarokról?

Szomszédaink, a magyarok

Nem mindennapi karriert futott be - és nem kis indulatokat kavart - Gálán Angéla 2011-ben készült, Szlovákmagyarok című dokumentumfilmje, mely vállaltan személyes nézőpontból a szlovákiai magyarok identitásának a kérdését feszegette. Azóta elkészült a téma laza folytatása: a Szomszédaink, a magyarok 3 részes dokumentum arról, hogyan él együtt a magyar kisebbség a többségi nemzettel Szlovákiában, Romániában és Szerbiában.

AJÁNLÓ

Milyen egy 800 fős, színszlovák faluban egyedüli magyarként élni? Gálán Angéla és Zsolna környéki riportalanyai. (Képarchívum)

, A rendező, Zámborszki Ákos látta a Szlovákmagyarokat, és tetszett neki az a megközelítés, amit a film képviselt. Ó kért fel a közös munkára - meséli Gálán Angéla. - Ákos a vajdasági Zentárói származik, így egyikünknek sem közömbös a téma. A forgatás során előny volt, hogy én Szlovákiában mozgok otthonosan, Ákos pedig a Vajdaságban. Románia mindkettőnknek ismeretlenebb terület, viszont ott segítségünkre volt Zahorán Csaba, a Terra Recognita Alapítvány történésze és a pozsonyi Magyar Intézet munkatársa. Az interetnikus kapcsolatok hatalmas témá, tisztában voltunk vele, hogy nagyon sokféle megközelítés létezhet. Azt szerettük volna, ha megszólalnak a filmünkben szakértők- történészek, politológusok, szociológusok -, akik átlátják az összetett viszonyokat, és egyszerű emberek is, akik keresetlenül, teljesen más szemszögből fogalmazzák megamaguk igazságait.”

Diána fiatal budapesti nő, szlovák fiúhoz ment féijhez, ma egy Zsolna környéki faluban nevelik 2 gyereküket. Milyen egy 800 fős, színszlovák faluban egyedüli magyarként élni? Elfogadják-e őt egy olyan közegben, ahol magyarok sosem éltek, ellenben a velük szemben táplált ellenszenv nemzedékről nemzedékre hagyományozod ik?

A román jégkorong-válogatott 22 tagjából 21 erdélyi magyar. Ha Csíkszeredái csapatuk színeiben játszanak, a románok bekiabálnak és bozgorozzák őket. A bozgor hazátlant jelent, válogatottként viszont Romániát, a hazájukat képviselik. Milyen érzés fogja el a fiúkat a román himnusz alatt? És mennyire él ma a románokban a félelem, hogy Székelyföldet a magyarok elcsatolják tőlük?

Pista vajdasági magyar, nyugalmazott bíró. Zenta melletti birtokán jó hírű szilvapálinkát főz szerb sógorával, Szávóval, aki már gyerekként tökéletesen megtanult magyarul, az utcán.

Tévépremier

A Szomszédaink, a magyarok három részének tévépremierje a ml-en a következő napokban lesz. Az egyes epizódokat az alábbi időpontokban tekinthetik meg:

♦ 1. rész: Szlovákia - ma 23 óra 35 perckor.

♦ 2. rész: Románia-október 31-én (csütörtökön) 23 óra 50 perckor.

♦ 3. rész: Szerbia - november 5-én 23 óra 45 perckor.

Állítják, hogy feléjük a szerbek és a magyarok mindig is békében éltek. De akkor kik verik a magyarokat a Délvidéken?

Gálán Angéla és Zámborszki Ákos másfél éven át forgatott az MTVA megbízásából három országban. Munkájuk eredményeként három, egyenként 52 perces film készült, a sorozatot a napokban mutatja be a Magyar Televízió. A dokumentumfilmek közérthetően, emberi történeteken keresztül kísérlik meg bemutatni a magyarok és a szomszédos népek közötti, sokszor ellentmondásos viszonyt. A filmek középpontjában a magyarság megítélése áll: mit gondolnak ma a szlovákok, a szerbek, a románok a magyarokról - és fordítva. Mit gondolnak közös múltunkról, hogyan értelmezik kölcsönös történelmi sérelmeinket? Milyen előítéletek torzítják az egymásról kialakított képet? Mitől lesz jó két nép viszonya, mi okozza a konfliktust? Mennyire meghatározó az iskola, a történelemoktatás? Milyen narratívákat kapnak a gyerekek, és ezek hogy befolyásolják későbbi értékítéletüket? A filmek a többségi nemzetek és a magyarság viszonyára fókuszálnak, de közben felsejlik a határon túli magyarok gyakran ellentmondásos kapcsolata Magyarországgal, (as)

hogy a rockzene komoly gondolatok megfogalmazására és célba juttatására is alkalmas

Meghalt Lou Reed, a rockzene egyik ikonja

JUHÁSZ KATALIN

Személyes hangot kell megütnöm, mert Lou Reed komoly hatással volt zenei ízlésemre. Ha nem ismerném behatóan a munkásságát, másképp gondolkodnék a rockzenéről. Természetesen én is a Walk on the Wild Side-ot hallottam tőle először, hiszen ez a dal csinált belőle világsztárt. A Velvet Underground lemezeit csak ezután cserkésztem be, komoly munkával - a 80-as években egy szlovákiai kisvárosban akár politikai kellemetlenség is lehetett volna belőle. A rövid ideig működő New York-i zenekar három lemezt adott ki, ezekből kettőt sikerült megszereznem „az átkosban”, a harmadikat jóval később, már a „letöltős” korszakban.

Amit Lou Reed csinál(t), az szürreális, hipnotikus, katarti- kus volt számomra. A minimalista gitártémák, a jellegzetesen nyers hangzás, a már-már naturalistán szókimondó dalszövegek és az a kántálós énekstílus, ami közelebb áll a beszédhez, mint az énekhez (épp ezért sokkal erősebben hat az agyra, mint az érzelmekre), kezdettől fogva lebüincselt.

Lou Reed már életében legendává vált, és úgy szivárgott át az undergroundból a mainst- reambe, hogy az egy percig sem tűnt üzleti fogásnak. Hadd soroljam fel azt a négy szólólemezét, amelyek megváltoztatták az életemet: az 1973-as Berlin, az 1989-es New York, a John Cale-lel közösen készített, Andy Warhol előtt tisztelgő remekmű, a Songs for Drella (1990), és az 1992-es Magic and Loss. Ha száműznének egy lakatlan szigetre húsz lemezzel, ezeket mindenképp beválogatnám a túlélőcsomagba.

Lou Reed a történetmondás mestere volt, pár cinikus mondatban fogalmazott meg emberi sorsokat, egy-egy hangsúlyos gitárakkorddal megtámasztva a mondanivalót. Nem kellett

több, így is hatottak a művei. „A vallásom legfontosabb része a gitározás” - mondta egy interjúban. Aztán elvette feleségül másik nagy kedvencemet, az énekes-zeneszerző, multimédia- és performanszművészt, Laurie Andersont. Leállt a drogokkal és az alkohollal, vegetáriánus lett, a 90-es évek második felétől már szinte csak zöldségeken élt. Szervezete azonban alaposan megsínylette az előző évtizedeket. Több komoly betegség után idén májusban májátültetésen esett át, ami után optimista szellemben üzent a rajongóknak: újjászületett, komoly tervei vannak, mielőbb színpadra akar állni és új dalokat írni. Ezekre a dalokra azonban már nem volt ideje. Utolsó lemeze, a Metallicával közös Lulu (2011) sokaknak nagyon bejött. A kívánt sokkhatást nálam is elérte. Ismét csak megállapítottam, hogy Lou Reed igazi meglepetésember, kiszámíthatatlan és megfejthetetlen, sosem lehet tudni, mivel rukkol

elő legközelebb. Most ezzel rukkolt elő. Vasárnap este, 71 éves korában meghalt. Hétfőre pedig halhatatlan lett.

A világsajtó róla áradozik, a Rolling Stone magazintól az al- Dzsazíra hírtelevízióig. Jelentőségét Bob Dylanéhez és John Lennonéhoz hasonlítják. Zenészek, filmsztárok magasztalják az égig. Ez persze már a show- biznisz része, az viszont tény, hogy Lou Reed hatására sokan ragadtak gitárt, mert rájöttek, hogy a rockzene komoly gondolatok megfogalmazására és cél- bajuttatásárä is alkalmas.

Tavaly nyáron, 70 évesen - először és utoljára- nálunk is fellépett. A trencséni Pohoda fesztiválon a közönség háromnegyede huszonévesekből állt. Alig akarták leengedni a színpadról. Biztos, hogy még nagyon sokáig velünk lesz. A rockzenére gyakorolt hatása felmérhetetlen. Szerintem hosszú évekbe telik, amíg felfogjuk, hogy Lou Reed már nincs köztünk.