Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-28 / 251. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 28. www.ujszo.com Kész a nagy terv, a részletek titkosak Kaliňák retteg a hivatalnokoktól ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tavaly ilyenkor a belügyminiszter munkareggelin mutatta be az államigazgatási reform (ESŐ) részletes tervét, hol mennyit lehet majd spórolni, de most sorra utasítja vissza a projekt részletébe vonatkozó kérdéseket. Az ok: fél a hivatalnokok ellenállásától. „Ez a mi belső, stratégiai munkaanyagunk, és ha sikerre akarjuk vinni, nem bocsáthatjuk társadalmi vitára, mert akkor semmit sem érnénk el. Mindenki, aki elveszítené a jó kis meleg helyét az államigazgatásban, a terv ellen harcol, s ezernyi indokot fog találni, hogy ellene lobbizzon” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Robert Kaliňák. A tárcavezető védekezése nemcsak azért bizarr, mert korábban nem rettegett a hivatalnoklobbitól, hanem azért, mert mindig azt mondta: a nagy államigazgatási reform keretében minimális számú hivatalnokot bocsátanak el, a rezsiköltségek csökkentésén és a hatékonyabb közbeszerzéseken keresztül fogják csökkenteni a kiadásokat. 2016-ig a belügy összesen 700 millió eurót akart megspórolni. A Sme című napilap az infotörvény alapján kérte a részletes projektet, ám a szaktárca elutasította. Jövőre 159 millió eurót kíván a belügy a reformmal megspórolni - ebből 105 milliót a szerkezeti változásoknak köszönhetően, 54 milliót pedig a feleslegessé váló vagyon eladásával. „Több mint 400 állami intézmény működését elemeztük, s fokozatosan megkezdtük a projekt megvitatását a minisztériumokkal” - mondta Kaliňák. A tárcavezető szerint csak a föld- művelési minisztérium igazgatása alá 63 intézmény tartozik, a változások 57-et érintenének. A közigazgatási szakértők viszonylag szkeptikusak a reformmal kapcsolatban - egyrészt éppen azért, mert nem látni a pontos részleteit. Emellett úgy vélik, az ESŐ szembe megy a korábbi állam- és közigazgatási reformokkal, mivel nem decentralizálja, hanem központosítja a hivatalokat. (MSz) Kerekasztal-beszélgetés Füleken A magyar-szlovák megbékélés lehetőségei MTl-HÍR Fülek. Magyar-szlovák ke- rekasztal-beszélgetést tartottak szombaton a megbékélés jegyében; azt vitatták meg, hogyan látják a 20. századot, kiemelten a trianoni békeszerződést a szlovákok és a magyarok. Surján László (KDNP), az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar-szlovák viszonylatban ki kell mondani, „ártottunk, elrontottunk, rácsaptunk kinyújtott kezekre, mikor, ki, hogyan”. Ez az, amit be kell vallani, és utána lehet ezen túllépni, nem pedig elhallgatni a sérelmeket, mintha azok nemlennének-hangsúlyozta. Levetítették Dušan Trančik szlovák és magyar gimnáziumokban forgatott Történelem- óra című filmjét. Több szlovák diák adott hangot annak, hogy trianon a szlovákok számára már lezárt dolog, de a magyarok még mindig nagy problémaként élik meg. Surján László kitért rá, a filmben a fiatalok kimondták, gazdaságban, kultúrában, és nem határkérdésben kell gondolkodni, mert azt Schengen feloldotta. Dušan Kováč, a Szlovák Történelmi Társaság elnöke a diákok és tanárok által használt „mi”, „ők”, „miénk”, „övék” kifejezésekre hívta fel a figyelmet, de mindkét oldalon vannak fiatalok, akik elítélik az extrém nacionalizmust. Simon Attila, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének tanszékvezető docense szerint a film példa arra, hogy a történelemtanítás lényege nem feltétlenül valamilyen igazság kimondása, hanem a jó kérdések feltevése. Kifejtette: Trianont sokszor egy problémaként kezeljük, miközben magában rejti a többnemzetiségű Magyarország felbomlásának, Csehszlovákia megalakulásának, valamint a szlovák-magyar határ meghúzásának problémáját. Ha ezeket összemossuk, nem fogunk tudni jó válaszokat adni. Ha a magyarok azt tudnák mondani, elfogadjuk, hogy nektek fontos volt Csehszlovákia megalakulása, a szlovákok pedig azt, elfogadjuk, hogy nektek fáj, hogy így húzták meg a határt, akkor előbbre tudnánk lépni - mondta. A beszélgetést vezető Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója úgy fogalmazott, előbbre jutnánk, ha mindenki aszerint élne: amitől magunkat meg akarjuk kímélni, azt ne akaijuka másik félnek se. RÖVIDEN Ravaszt kizárná a Roma Unió Pozsony. Törölte képviselőjelöltjeinek listájáról Ravasz Józsefet a Roma Unió Pártja, mert pénteken bejelentette: mégsem indul a párt színeiben Nagyszombat megye elnöki posztjáért, hanem Nagy Józsefet, a Híd jelöltjét támogatja. Ravaszt ma várhatóan a pártból is kizárják. (TASR) A műtéthez szükséges a hazai egészségbiztosító beleegyezése és a beutaló az itteni kezelőorvostól Külföldi kezelések: nem lesz betegvándorlás Pozsony. Nem lehet majd külföldi műtéttel lerövidíteni a várakozási időt a leggyakoribb tervezhető műtétek esetében, az egészségügyi minisztérium rendeleté alapján továbbra is szükséges a hazai egészségbiztosító beleegyezése. LAJOS P. JÁNOS A beleegyezésre természetesen akkor van szükség, ha a páciens az operáció költségeinek legalább egy részét vissza szeretné kapni egészségbiztosítójától. November 1-jén lép életbe a rendelet, amely szabályozza, mely beavatkozásokat kell jóváhagyatni a biztosítóval, köztük vannak a leggyakoribb műtétek, például a térdvagy csípőprotézis beültetése, a szem- és szívműtétek. „Ezeket minden esetben engedélyeztetni kell az egészség- biztosítóval” - tájékoztatta lapunkat Martina Lidinská, az egészségügyi tárca sajtóosztályának munkatársa. A listán 130 beavatkozás szerepel 20 szakterületről. A betegnek szüksége lesz itteni kezelőorvosának beutalójára is. A szemléltetés kedvéért: olyan műtétek, amelyekért nálunk 15001700 eurót fizet a biztosító, tőlünk nyugatabbra akár 6-7000 euróba is kerülhetnek. Olyan külföldi kezelésekhez is szükség lesz beutalóra, amelyet előzetesen nem kell jóváhagyatni a biztosítóval. A beutaló a feltétele a kezelés itteni árának megfelelő összeg visz- szatérítésének. „Emellett a külföldön elvégzett kezelésnek szerepelnie kell a biztosítók hazai térítési listáján” - mondta Lidinská. A biztosító minden esetben utólag térít. A minisztérium is figyelmeztet, hogy külföldön a kezelések ára 4-5-szöröse az itteninek. „Például egy orr-, fül-, gégészeti kivizsgálás 30-40 euróba kerül, míg itthon a biztosító 7-10 eurót fizet, vagyis a beteg csak ennyi pénzre számíthat” - jelentette ki Lidinská. A költségtérítéshez a biztosító kéri a leletet és a számlát is. Október 28 - eltérően látják a politikusok, de abban egyetértenek, a csehek nélkül nem ment volna „Ha nincs Csehszlovákia, a szlovák nemzet már nem is létezne” ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltérően látják a szlovák parlamenti pártok politikusai Csehszlovákia 95 évvel ezelőtti megalakulását. Van, aki szerint a csehek nélkül a szlovák nemzet már nem is létezne, mások szerint a szlovákok nem csupán azért váltak az új állam részévé, hogy megmeneküljenek a magyarosítástól. Abban viszont nagyjából minden megkérdezett politikus egyetért, hogy a csehek nélkül a szlovákok önállósodása bonyolultabb és hosszabb folyamat lett volna. Ha nincs Csehszlovákia, szlovákok már nem lennének, vélekedik Jozef Mikloško, a KDH képviselője. .Akkoriban itt csak magyarul beszéltek, és ha a csehek nem fogadnak be minket az új államba, a szlovák nemzet már nem is létezne” - jegyezte meg a képviselő. Az alakuló Csehszlovákiába a szlovákok már egy emancipált nemzetként léptek, állítja a smeres Miroslav Číž. „Az új állam egyik alkotóelemeként. De egyedül nem lett volna esélyük, mert Magyarországon belül Szlovákia túl kis egység volt” - magyarázta Číž. Szerinte Csehszlovákia megalakulása azért is fontos a szlovákságnak, mert megmenekült az elmagyarosítástól. Az utóbbi állítással Bugár Béla nem teljesen ért egyet. „Szlovákia emancipációja szempontjából viszont Csehszlovákia megalakulása helyes lépés volt” - jegyezte meg a Híd elnöke. A szlovákok Csehszlovákia részeként kaptak először nemzetközi szintű identitást, figyelmeztet Pavol Paška. A parlament smeres elnöke ugyanakkor úgy véli, ez nem csak arról szólt, hogy a szlovákok kikerüljenek a magyarosítás nyomása alól. „Nem szeretném, ha ezt így leegyszerűsétenék” - mondta Paška. Peter Osuský, az SaS elnökjelöltje a szlovák nemzeti öntudat megőrzése miatt tartja fontosnak Csehszlovákia megalakulását. „Ezzel megalapozták a szlovákság jövőjét, akik így a többi kis nemzethez hasonlóan a civilizált világ részei lettek” - fejtette ki Osuský, akinek nagyapja, Štefan Osuský akkori amerikai szlovák politikusként szerepet játszott az 1918-as eseményekben. Csehszlovákia nélkül a szlovákok talán soha nem tudtak volna kikerülni a magyar fennhatóság alól, véli Radoslav Procházka. „Talán létrejött volna valamiféle korlátozott autonómia, amit úgy sem tudtak volna sokáig megtartani” - nyilatkozta a köztársasági elnöki posztért is induló független képviselő. 1918. október 28-án Prágában a Nemzeti Bizottság kimondta Csehszlovákia megalakulását, a mai nap Szlovákiában emléknap, (vps, TASR) A félreállított cseh oroszlán Pozsonyban (Fotó: Šimíček) Három hónapig maradt ép a holokauszt egyik komáromi emlékhelye Szurokkal öntötték le a botlatóköveket V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Ismeretlen tettes a hétvégén megrongálta a holokauszt komáromi áldozatainak emlékére elhelyezett utcai botlatóköveket (Stolpersteine). A Paszternák családnak emlékköveit szurokkal öntötték le a Komenský utcai szlovák alapiskola előtt. „Sajnálatos, hogy ma ilyesmi előfordulhat városunkban - mondta Paszternák Antal, a helyi zsidó hitközség elnöke. - Nagyszüleim és édesapám három testvérének neve szerepel a megrongált köveken, Auschwitzban ölték meg őket, sírkövük sem lehetett. A Komenský utcában volt a házuk, a pékségük.” A botlatóköveket július 25-én helyezte el Gunter Dem- nig német szobrászművész, az Eötvös utcában Waldmann Ernő, az utolsó komáromi rabbi köve látható. Az alkotó Európa számos városában állított így emléket egy-egy zsidó családnak. .Amikor megtudtam, hogy Komáromban is lesznek ilyen kövek, bevallom, aggódtam az antiszemita megnyilvánulások miatt. Nem alaptalanul. Három hónapig maradt háborítatlan az emlékhely” - mutatott rá Paszternák Antal, aki feljelentést tett a rendőrségen. A holokauszt áldozatainak menház falán látható emléktáblájára 2008- ban firkáltak horogkeresztet. Komáromban a második világháború előtt 2100 fős zsidó gyülekezet volt, közülük 1900-an pusztultak el Auschwitzban. (A szerző felvételei) A botlatókövek leszurkozva, majd homokkal leszórva Beleegyezes, beutaló, lelet es szarnia kell a külföldi kezeles kifizettetéséhez (Tomáš Benedikovič felvétele)
