Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-25 / 249. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 25. www.ujszo.com Az illetékesek tagadjak, hogy közük volt hozzá Nicholsont lehallgatták összefoglaló Pozsony. Tom Nicholson oknyomozó újságíró telefonbeszélgetéséről készült felvételt kapott a Sme napilap szerkesztősége a beszélgetés lejegyzett szövegével együtt. A névtelen feladó azt állítja, hogy Nicholsont lehallgatta a rendőrség. Az újságíró a felvétel alapján biztos abban, hogy megfigyelték, és Tom Nicholson (Képarchívum) feljelentést akar tenni. Arra, hogy kivel beszélgetett, nem emlékszik. Feltételezése szerint újságíróval vagy valamelyik civil szervezet munkatársával egyeztetett. A téma egy e-mail elküldése volt. Egyelőre azt sem tudni, mikor keletkezett a 45 másodperc hosszú hanganyag. A rendőrség jelenleg ellenőrzi, hogy a felvétel az ő rendszerükből származik-e. A védelmi minisztérium jelezte, nem a katonai titkosszolgálat felvételéről van szó. Bra- nislav Zvara, a titkosszolgálat (SIS) szóvivője tegnap délután csak annyit közölt: nem náluk készült a felvétel, vagyis minden olyan állami szerv, amelyiknek birtokában vannak lehallgatáshoz szükséges eszközök, cáfolta, hogy köze lenne hozzá. Nicholson számos kényes belpolitikai botránnyal foglalkozott már újságírói pályafutása során, a Gorilla-ügyről könyvet is írt. (SITA, vps) RÖVIDEN Leváltatnák a nyitrai kórházigazgatót Pozsony. A nyitrai egyetemi kórház igazgatójának leváltására szólította fel Marián Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) elnöke az egészségügyi minisztert. Szerinte Jozef Valocký, aki egyben a Smer parlamenti képviselője is, tudott arról, hogy a kórház igazgatóhelyettese belejavított egy újszülött kórlapjába, akinek életét a nyitrai kezelést követően a pozsonyi egyetemi kórházban mentették meg. A helyettes a pozsonyi kezelésre vonatkozó részt húzta ki teljesen. Valocký elismerte, hogy tudott az ügyről, de védelmébe vette helyettesét, és az ügyre figyelmeztető orvosnőt rosszabb beosztásba helyezte. (SITA) Munkában a nyelvrendőrség Pozsony. A dunaszerdahelyi Exit Travel Club utazási iroda óriásplakátjai miatt vizsgálódik a kulturális minisztérium, amely nyáron csak magyar szövegű óriásplakátokon hirdetett a Csallóközben. A szaktárca az utazási irodának küldött levelében a hatályos államnyelvtörvény vonatkozó előírásaira hivatkozik, és magyarázatot követel. Az államnyelvtörvény ugyanis kimondja, hogy szlovák nyelven is szerepelnie kell a reklámszövegeknek az adott felületeken. A vállalkozás ügyvezetője, Takács Krisztián zaklatásnak tartja a történteket. Minél hatékonyabban szerették volna a célközönséget megszólítani, ezért döntöttek a tisztán magyar felirat mellett. A jövőben megmaradnak ennél a gyakorlatnál, szögezte le. Bírság a minisztériumtól a törvény jelenleg hatályos változata szerint nem szabható ki a vállalkozónak, a 2011-es módosítás ugyanis csak élet- és más veszélyhelyzeteket érintő feliratoknál számol a bírságokkal. (MTI, vps) Focus: Fico-Flrušovský párharc várható a 2. fordulóban, Procházka is esélyes a továbbjutásra Csökken Kiska támogatottsága Pozsony. Tavasszal még a legerősebb, a jobboldali tábor által támogatott jelöltnek számított, azóta ketten is utolérték - Andrej Kiska független elnökjelölt esélyei olvadnak. De még mindig bejuthat a 2. fordulóba. MÓZES SZABOLCS Ha október első felében lett volna az államfőválasztás, Robert Fico kormányfő és Pavol Hrušovský, a KDH és a Híd közös jelöltje jutott volna a második fordulóba - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség tegnapi felméréséből. Pavol Hrušovský és Andrej Kiska között minimális ugyan a különbség - a statisztikai hibahatáron belül mozog -, ám a trendek a független jelölt ellen szólnak. Kiskát szeptemberben még a megkérdezettek 20 százaléka támogatta, akkor közel 3 százalékponttal előzte meg Hrušovskýt. Úgy tűnik, a nagyvállalkozóból lett filantróp jelölt támogatottsága kifulladóban van. Júliusban 5,5 százalékpontnyi volt a különbség Kiska és Hrušovský között, márciusban pedig még közel 10 százalékpont. Elemzők szerint, ahogyan közeledik a kampányfinis, úgy csökkennek majd a politika mezejétől távol levő jelöltek esélyei. „Az elnökkel szemben ugyanis általános elvárás, hogy legyen politikai tapasztalata” - magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. A szociológus szerint ugyanakkor nehezíti a tavaszi-nyári, illetve az őszi kutatások eredményeinek összevetését, hogy előbbiekben még több jobboldali jelölt (pl. Peter Šťastný és Martin Bútora) közül választhattak a megkérdezettek. Robert Fico első helye megingathatatlannak tűnik - pedig mindig nem biztos, hogy indul a választáson -, Slosiarik szerint a fő kérdés az, lesz-e 2. forduló. Fico a Focus felméréseiben 40 százalék alatti eredményeket ért el, ám eddig a miniszterelnök csak potenciális jelölt volt. .Abban a pillanatban, ahogy hivatalosan is bejeElnökjelöltek támogatottsága okt. szept. Robert Fico 37,8% 38,4% Pavol Hrušovský 17,9% 17,3% Andrej Kiska 17,6% 20,0% Radoslav Procházka 15,1% 11,7% Ján Čamogurský 7,7% 8,8% Peter Osuský 3,9% 3,8% , Forrás: Focus ügynökség lenti indulását, néhány százalékponttal megugrik támogatottsága. így pedig már közel kerülhet az 50 százalékhoz” - véli Slosiarik. Erre a forgató- könyvre utal a Smer választóinak magatartása is: a mostani felmérésben a kormánypárttal szimpatizálók közel ötödé nem tudta megmondani, kire voksolna. Ján Čamogurský és Peter Osuský valószínűleg csak a csodában bízhat. Főként utóbbi jelölt esélyei tűnnek minimálisnak. A megkérdezettek közel 60%-a nevezte meg, kire szavazna - ez viszont nem jelenti azt, hogy ennyien mennének el szavazni. 2009-ben az 1. fordulóban 43%-os volt a részvételi arány (a 2. fordulóban 51%). A legutóbbi parlamenti választásokon mintegy 60 %-os volt a részvétel. Néhány katolikus szervezet a melegek jogai miatt bírálja a készülő dokumentumot A készülő emberi jogi stratégiát védik LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Leállítanák az emberi jogi stratégia körüli hisztériakeltést, és a korrekt párbeszédet erősítenék - emberi jogi szervezetek tegnap ez ügyben írtak alá közös nyilatkozatot. „Az emberi jogok a modem állam alapját képezik, a stratégiával azt szeretnénk elérni, hogy ezek a jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák őket Szlovákiában” - magyarázta a stratégia fontosságát Petócz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a dokumentum alapját képező munkaanyag egyik szerzője. Szerinte az emberi jogok csak akkor szolgálhatják a lakosság életminőségének javulását, ha hatásuk a mindennapi életben is érezhetővé válik. A stratégiát a kormány már szeptemberben el szerette volna fogadni, ám részben a katolikus egyház által is támogatott szervezetek nyomására, részben pedig előkészítetlensége miatt a döntést jövő év júniusára halasztotta a kabinet emberi jogi tanácsa. A stratégia előkészítése miatt tiltakozó szervezetek azt kifogásolják, hogy a dokumentum nem tartalmazza a magzat védelmét, ezzel szemben védi a melegekjogait, a nők jogait pedig nem a hagyományos értékeknek megfelelően, hanem a nemi egyenlőség kérdéseként kezeli. Ezt a szemléletet erősítette a katolikus Szlovákiai Püspöki Konferencia nyüatkozata, amelyet a szeptember végi kassai Nemzeti menet az életért felvonulás alkalmából adtak ki. A stratégiát ugyan nem nevesítik, de felhívják a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben több olyan dokumentum is napvilágot látott, amelyek a „gender ideológiát, a nem heteroszexuális kisebbségek átlagon felüli jogait erősíthetik, és korlátozhatják a lelkiismereti szabadságot és a szülők jogaid’. Az emberi jogi szervezetek szerint azonban ezek a vélemények abból a téveszméből fakadnak, hogy az emberi jogi stratégia bővíti az emberi jogokat. „A stratégia csak azt írja le, hogy a Szlovákia által is elfogadott nemzetközi dokumentumokban és az alkotmányban szereplő emberi jogokat hogyan ültessük át a gyakorlatba” - magyarázta Šarlota Pufflero- vá, az Ember és Demokrácia szervezet munkatársa. A nyilatkozatot, amely támogatja a kormánynak az emberi jogi környezet javítása érdekében kifejtett igyekezetét, eddig negyven szervezet - köztük több magyar szervezet - képviselője és több ismert személyiség írta alá. A telepek felszámolása viszonylag lassú folyamat lesz: az engedély nélküli épületeket legkésőbb 2021-ig kellene engedélyeztetni Fokozatosan legalizálnák a roma telepeket LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem bontanák le, hanem fokozatosan engedélyeznék a roma telepeken lévő épületeket, legalábbis azokat, amelyek megfelelnek bizonyos minimális előírásoknak. Ezt tartalmazza az a dokumentum, amelyet a közlekedési minisztérium, a külügyminisztérium és a romaügyi kormánybiztos hivatalának munkatársaiból álló bizottság dolgozott ki az építési törvény előkészítése kapcsán. Az intézkedések egy része az építési törvénybe kerül, amely várhatóan jövőre készül el. Peter Pollák romaügyi kormánybiztos is a telepek rendezését tartja az egyik legfontosabb céljának. „Az idegen parcellákon történő engedély nélküli építkezés csak a többség és a romák közti feszültséget növeli-jelentette ki a biztos a hivatalban töltött első évének értékelésében. - Biztosítani akarjuk a telkek korrekt tulajdonjogi rendezését, és meg akarjuk oldani az engedély nélküli épületek problémáját.” Ezt úgy képzeli el, hogy a parcellákat állami tulajdonba vennék, ezek árát az ott élők fokozatosan kifizetnék vagy bérelnék őket, és a telkeken álló épületeket utólag engedélyeznék. „A legalizálás abból a szempontból fontos, hogy a rászorulók igénybe vehessék például a lakásfenntartási támogatást - magyarázta lapunknak Jarmüa Lajčáková, az Etnikai és Kulturális Kutatóközpont (CVEK) munkatársa. - Ehhez a támogatáshoz jelenleg éppen a legszegényebbek nem fémek hozzá.” A szakértő ugyanakkor úgy véli, a lakhatás biztosítását a roma telepek lakói esetében komplexebb módon kellene kezelni. „Lehetővé kell tenni, hogy ki tudjanak tömi ebből a környezetből, nagyobb városokban kellene szociális lakásokat biztosítani, természetesen nemcsak a romáknak, hanem minden szegény sorsú embernek” - véli a szakértő. A szegregáció nem megoldás, de sokszor nincs más lehetőség a körülmények javítására. A települések számára elérhető, alacsony standardú lakások építéséhez nyújtott támogatásból gyakran újra csak szegregált telepek épülnek. Lajčáková szerint azt sem szabad elfelejtem, hogy a jelenlegi roma telepek nem azért jöttek létre, mert az ott lakók ezt szerették volna. „Ezeket az emberek kiszorították a falvak szélére. Még 1948 után, vagy a rendszerváltást követően” - mondta a szakértő. A roma telepek felszámolása viszonylag lassú folyamat lesz, a közlekedési tárca elképzelése szerint a községek nagysága alapján 2020-2034 között fejeződhetne be, a romaügyi biztos ennél gyorsabban, 2020-ig befejezné. Az engedély nélküli épületeket legkésőbb 2021-ig lehetne engedélyeztetni. A roma telepek rendezése ♦ 2014 végéig feltérképezni a telepeken lévő építményeket ♦ a közlekedési tárca anyagi támogatásával lddolgozni az érintett községek területfejlesztési tervét ♦ a fejlesztési tervben helyet kell kijelölni a roma telepen élőknek is ♦ az építési törvény módosításával lehetővé válik a parcellák kisajátítása ♦ lehetővé tenni az engedély nélkül épített házak legalizálását Egy tribünön. Az első kettő 2011-ben. (Jón Krošlák felvétele)
