Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-23 / 247. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 23. Régió - szülőföld - hirdetés 13 Farkas Ottónak eddig három kiadványa jelent meg (A szerző felvétele) A gömöri emberek észjárását is megismerhetjük Regék, mondák és hétköznapi hősök V. KRASZNICA MELITTA Komárom. „Azon a vidéken születtem és élek a mai napig, ahol minden domb, minden völgy mondát terem - ezekkel a szavakkal kezdte könyveinek komáromi bemutatóját a dob- feneki Farkas Ottó, lapunk egykori munkatársa. - Én nem Andersen-meséken nőttem fel, hanem a Pogányvárhoz, Ördög János sziklájához, Vállóskő- höz, az egyházasbásti templom kútjához kapcsolódó történeteket hallgattam.” Ezeket a medvesaljai regéket, mondákat örökítette meg Ördög János ugratása című első könyvében, amelyet a Kísértetámyak - amiről a fonóban beszéltek-be- szélnek és a Honvágy című kötet követett. A szerző szavai szerint ez utóbbi olyan emberekről, hétköznapi hősökről szól, akiket sem az irodalom, sem a történelem nem említ, de a közösségért, megmaradásunkért tett cselekedeteikkel, egész életükkel példaként szolgálhatnak mindannyiunk számára. A történeteket évtizedekkel ezelőtt, újságírói munkája során kezdte gyűjteni Farkas Ottó. Ma csupán azt sajnálja, hogy nem kutatta még következetesebben az adatközlőket. „Nem gondoltam, hogy eljön az idő, amikor a családban nem adják tovább a fiataloknak ezeket a történeteket, az idősek halálával pedig fokozatosan eltűnnek. Éppen azért tartottam fontosnak, hogy nyomatott formában is fennmaradjanak, és könyvtáraknak, iskoláknak tudjuk felkínálni” - mondta. Bár egyre nehezebben megy a gyűjtés, a szerző nem adta fel, tovább kutat érdekes történetek után, amelyek nagy része azonban már a múlthoz kötődik. Nemrég bukkant például egy idős emberre, aki annak idején Göncz Árpádot bújtatta. Ezt a történetet következő kötetében szeretné közreadni. Kérdésünkre, hogy egy csallóközi, mátyusföldi vagy bodrogközi olvasó számára miért lehetnek érdekesek ezek a könyvek, a szerző megjegyezte: megismerhetik belőle a gö- möriek észjárását, azt a nyitottságot, vendégszeretetet, ami jellemzi őket. „A gömöri ember mindig a legegyszerűbb megoldást keresi és alkalmazza, nem cifrázza túl a dolgokat” - mutatott rá. A leírások visszaadják annak a tájnak a hangulatát is, amelyben ezek a regék, mondák és igaz történetek születtek. Múlt szombaton disznóöléssel és gulyásfözö versennyel búcsúztatták a nyarat Csölösztön. A Laguna-tó melletti parkban látogatók százai élvezték a kulturális és sportrendezvényeket. A legjobb gulyást a Kopaničiar néptáncegyüttes készítette. (Jón Cikovskýfelvétele) Az iskolában a cserkészek szakaemberektől sajátíthatták el a népi kismesterségek alapjait Csudajó Hétvége Félben Fél. Csudajó Hétvégét tölthettek a szenei járásbeli Fél községben azok a cserkészek, akik ellátogattak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség néprajzi hétvégéjére, a CsuHéra, melyre második alkalommal került sor. A160 főt megmozgató rendezvényen rendhagyó lakodalmat is rendeztek. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A népi kultúra ápolásának már a két világháború között kiemelt szerepe volt a magyar cserkészet nevelőmunkájában, mind az anyaországban, mind a határon túl. Korábban az SZMCS - Szlovákia legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági szervezete - Marcelhá- zán rendezte meg a Felvidéki Cserkész Regöstalálkozót, az öt éven át tömegeket vonzó rendezvényt váltotta a féli Csudajó Hétvége, először három éve. Kocur Márta, a helyi 24. számú Szent László cserkészcsapat vezetője megnyitójában emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a fővárostól 17 kilométerre fekvő községben, de a szőkébb régióban is komoly gond az egyre fokozódó asszimiláció. „Ha történelmi gyökereink és népi kultúránk felé fordulunk, az személyes és közösségi identitásunkat is megerősítheti, amelyre ebben a helyzetben nagy szükség van” - mondta. Pénteken a résztvevők a Kuttyomfitty Társulat Aranyfészek, aranymadár című műsorát láthatták, mely után táncház következett. A zenét a XXII. Tompa Mihály Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Országos Versenyének énekelt vers kategóriájában győztes Pósfa zenekar szolgáltatta; a mátyusföldi (Képarchívum) A legszimpatikusabb pár lakodalma Legfinomabb a saját készítésű kürtoskalács táncokat Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás tanította. Szombaton a rendezvények két helyszínen zajlottak. A cserkészház udvarán hamisítatlan falusi disznóölésbe kapcsolódhattak be a résztvevők. A többi foglalkozás a magyar alapiskolában zajlott. Az udvaron - ahol a szabad tűzön kür- tőskalácsot süthettek - a kisebbek és nagyobbak, falusiak és városiak körében sikert aratott a kisállat-simogató. „A rendezvénnyel elsősorban a 14 évesnél idősebb korosztályt szólítottuk meg, de fontos szempont volt, hogy a II. CsuHé családbarát is legyen, az idősebb, immár családos cserkészek is megtalálják a megfelelő programokat” - mondta Lépes Lívia főszervező. Az iskolában a cserkészek a népi kismesterségek avatott művelőitől sajátíthatták el a korongozás, a szövés, a lószőr ékszer készítését, a csuhézás, a nemezelés, a horgolás, a kosárfonás, a gyöngyszövés, a bábkészítés, az üvegfestés alapjait; de a legnagyobb tolongás a rétessütésnél volt. Napközben folyamatosan zajlott a szavazás arról, ki legyen a „II. Csuhé álompáija”. A résztvevők 12 Kosárfonás pár közül választhatták ki azt, amelyiknek este megülték a lakodalmát. A lakodalom táncházzal végződött, Écsi Nóra és Madocsai Imre tanított erdélyi táncokat. „Fontos, hogy fiataljaink megtapasztalják, bár 2013-at írunk, a néptánc és a népi kultúra nem dohszagú, múzeumokban mutogatandó kiállítási tárgy, hanem nagyon is élő. Meggyőződésem, hogy színvonalas programjaival a Csudajó Hétvége is hozzájárult ehhez” - fogalmazott Csémi Szilárd, az SZMCS ügyvezető elnöke, (szmes-p) SZERVIZ 5 FIGYELMEZTETÉS! r RÉSZLETES INFORMÁCIÓ A WWW.SERVIS5PLUS.SK WEBOLOALON. . ' RENAULT SERVIS DS-CAR, S.R.O., GAŠTANOVÝ RAD 4178/2 929 01 DUNAJSKÁ STREDA, TEL.: 031/551 72 32 www.renault.dscar.sk DRIVE THE CHANGE RENAULT MP130665
