Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-23 / 247. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz István kiállítása Érsekújvár. Holnap 17 órakor nyitják meg az Ernest Zmeták Művészeti Galériában Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, plakátművész, illusztrátor Dubitandum című kiállítását. A tárlat, melynek kurátora Csanda Máté, november 30-ig tekinthető meg. (k) Díjat kapott Nagy Dénes filmje Budapest. Nagy Dénes Lágy eső című, magyar-belga koprodukcióban készült kisfilmje nyerte a nizzai rövidfilmfesztivál fődíját. Az október 15. és 20. között, idén 13. alkalommal megrendezett franciaországi seregszemle versenyprogramjában 30 európai országból 83 rövidfilm indult, ezek közül a zsűri a fiatal magyar rendező 28 perces alkotásának ítélte a fődíjat. Az azonos című Tar Sándor-novella adaptációja egy nevelőotthonban nevelkedett serdülő fiúról szól, aki beleszeret osztálytársnőjébe, és képtelen szerelmét normálisan meg- vallani. Az amatőr főszereplőkkel forgatott film egy elmaradott kistelepülésen játszódik a mai Magyarországon. (MTI) Csütörtökön: Musaeum Hungaricum Somorján Múzeumi értékeinkről ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Somoija. Csütörtökön rendezik meg a Musaeum Hungaricum X. - A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja című konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézet somoijai székházában. A rendezvényen a dél-szlovákiai közgyűjtemények munkatársai mutatják be aktuális eredményeiket. A tanácskozáson Danter Izabella (Galántai Honismereti Múzeum) a konferencia 10 évét foglalja össze. Paterka Pál (Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal) a Zsitva alsó folyásának középkori település- szerkezetéről tart előadást. Novák Margaréta (Barsi Múzeum, Léva) „a keresztények Herkulesére”, Dobó Istvánra emlékezik. Ambrus Orsolya Faludi Ferencnek a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban megtalálható kéziratos könyvét mutatja be, Babičová Katarína pedig Tren- csén megye híres szülöttjének, Baross Gábor (1848-1892) magyar politikusnak, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés úttörőjének a pályáját és emlékét méltatja. A délutáni programban Ke- rényi Éva a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében fellelhető hungarikumokat tárgyalja, Agócs Attila (Füleki Vármúzeum) a palóc áttört bútor észak-nógrádi elterjedéséről beszél, L. Juhász Ilona (Etnológiai Központ, Komárom) az elhunytak emlékezetének temetőn kívüli jeleit érintő kutatási eredményeit ismerteti. Csémi Szilárd a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség gyűjteményéről tart beszámolót. Ja- rábik Gabriella a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által gondozott alsósztregovai Ma- dách-kastély közelmúltban befejeződött felújításáról és az új állandó kiállításról ad elő. (as) f KOMAROMI SZALON Vendég: Erdős Virág költő & Kukorelly Endre író, költő Házigazda: Sánta Szilárd irodalomtörténész Időpont: 2013. október 24., csütörtök, 19:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan. Médiapartner: Új Szó facebook.com/komaromiszalon & Petra Všelichová dokumentumfilmje Karel Reiszről, az angol új hullám egyik nagy mesteréről A francia hadnagy ostravai atyja Ő volt Milos Forman mellett a világ filmművészetének másik leghíresebb cseh rendezője. Ő volt a brit új hullám, a free cinema egyik megalapítója. És ő volt az, aki megalkotta nemzedéke talán legjelentősebb angol filmjét, a Szombat este, vasárnap reggelt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Karel Reisz neve valamitől mégsem cseng igazán ismerősen sem nálunk, sem a cseheknél. Pedig Csehszlovákiában született 1926-ban, s tizenkét éves múlt, amikor szülei a nácik elől külföldre menekítették. Ostravából Angliába. Nem sok idejük volt a gondolkodásra. A Nicholas Winton, a háború előtti évek leghumánusabb angol üzletembere által indított kü- lönvonatra tették fel, hogy idegenben élje túl a kezdődő zsidóüldözést. Bátyja már korábban Londonba került, a szülők viszont életüket vesztették a koncentrációs táborban. Nagy tekintélyű rendezővé vált fiuk hetvenhat évesen, 2002-ben halt meg, így Petra Všelichová róla készült, hetvenperces do- kumentumfilmjében ő már nem mesélhet fájó kamaszkoráról, maj d szépen felívelő, komoly elismerésekben gazdag pályájáról. Az Egy filmes élet című, nemrég elkészült alkotásban azok szólalnak meg, akik a legközelebb álltak hozzá: fivére, Pavel és három fia, Barney, Mathew és Toby Reisz, valamint jeles angol pályatársai, köztük Stephen Frears, Az én mosodám és a Veszedelmes viszonyok rendezője, aki együtt tanult vele Cambridge-ben. Petra Všelichová ostravai sétára indul a már hajlott korú Pavel Reisszel, aki annyi év elteltével még arra is emlékezik, hol állt a városi piac, ahol édesanyja pontyot vett a vasárnapi ebédhez, hol a cukrászda,.amely ifjú korukban, legalábbis számukra, a város legfontosabb boltja volt. Pavel Reisz remek mesélő. A család életének sok jelentős mozzanatát feleleveníti. ,Apánk legnagyobb hobbija a fotózás volt, innen jött a filmezés ötlete Karel életében. Anyám önállóságra tanított bennünket. Ha gondod van, oldd meg, mondogatta hol neki, hol nekem. 1939-ben, amikor én már Londonban voltam, levelet kaptam anyámtól, hogy Karéit vonatra ültették, váljam őt a pályaudvaron. Ez volt Winton híres gyermektranszportja, amely százakat menekített ki a nácik karmai közül.” Karel Reiszből nem lett Charles Reisz, pedig így talán jobban hangzott volna a neve. Inkább lélekben változott: a cseh nyelvet egyszerűen eltolta magától, Angliában teljesen új életet kezdett, a szüleitől való elszakadás gyógyíthatatlan trauma maradt számára. Ezen nem tudta túltenni magát soha, a cseh nyelvet könnyedén átlépte, mintha soha nem is beszélte volna. így védekezett a múlt fájó emlékei ellen. , Anyánk érezte, hogy nem éli túl a holokausztot - meséli Pavel Reisz. - Mindent a lakásunk pincéjében rejtett el. Az ékszereit, a családi ereklyéket, apánk rólunk készült fényképeit, amelyeket nyolc albumban őrzött. Karel ezt mind megtalálta, amikor a háború után hazalátogatott Ostravára. A visszaútra már nem volt pénze, de maradni sem akart. Prága mellett, egy amerikai repülőgépre könyörögte fel magát.” Két év az egyetemen, aztán kémiát tanít a munkásosztály gyermekeinek. Magasra ívelő álmai vannak Karel Reisznek: pilótának készül a Brit Királyi Légierőnél, de valahogy minden ellene szól. Nem igazán megy neki a repülés. Rosszul ér földet egy légcsavaros harci géppel. Csodával határos módon csak ő éli túl a manővert, a gép nem. Égi jelnek veszi a történteket, többet nem száll fel. Filmes újságíró lesz. A Lindsay Anderson alapította rangos Sequence munkatársa, majd a Sight and Sound kritikusa. Később programigazgatója lesz a Nemzeti Filmintézetnek. Rendezői pályáját a Ford-gyár által rendelt reklámfilmekkel kezdi, majd különböző dokumentumok következnek. Könyvet ír a filmgyártás technikájáról. Első jelentős rendezése, a nagy be- robbanás 1960-ben jön. A Szombat este, vasárnap reggel a brit új hullám sorozatnyitó darabja, amelyet Tony Richardson követ az Egy csepp mézzel, John Schlesinger a Szerelemfélével és Lindsay Anderson az Egy ember árával. A szociális realizmus filmjei ezek, a fogyasztói társadalom vidékről jött munkásfiataljainak sokszor vakvágányra futott sorsaival. Egyszerű emberek nagyon is ismerős gondjai, a hétköznapok drámái, a női lélek rejtelmei foglalkoztatják Karel Reiszt. Ez utóbbi eredménye a szabad tánc istennőjéről, Isadora Dun- canről forgatott filmje és A francia hadnagy szeretője. Petra Všelichová dokumentuma pontosan követi Reisz életútját. Halkan jár a korszak- alkotó filmes nyomában, aki egykor Hollywoodot is megjárta, majd színpadi rendezőként zárta le alkotói pályáját. Maradt Forman. Az utolsó cseh filmes mogul, akit viszont erősebb szálak kötnek hazájához. Pedig ő sem úszta meg a nácik (majd később a kommunisták) ténykedéseit. FÜLVIDÉK Az Amadinda ütőegyüttes (Képarchívum) Egy ütős koncert JUHÁSZ KATALIN Vasárnap, október 27-én lép fel a Pozsonyi Dzsesszna- pokon a magyarországi Amadinda, amelyet ma a világ egyik legeredetibb, legsokoldalúbb ütőhangszeres együtteseként tart számon a nemzetközi szakma. A jövőre 30 éves zenekar annak idején a klasszikus ütőhangszeres repertoár bemutatását tűzte ki célul. Később merészebbek lettek és arra törekedtek, hogy új művek komponálására inspirálják a magyar és a külföldi zeneszerzőket. Akkoriban tájainkon szinte semmilyen hagyománya nem volt az ütőszenének, Rácz Zoltánék azonban lassanként belopták magukat a magyar közönség szívébe. Ezután következett a világ „meghódítása”, illetve a tradicionális kultúrák tanulmányozása - Afrikától Hawaiin át Indiáig, Japánig. Világhírt John Cage, Steve Reich és Ligeti György műveivel vívtak ki maguknak, mindhárom kortárs zeneszerző külön az Amadinda számára is írt darabokat. Ravel-, Debussy- és Bartók-átirataik szintén egyedülállók, emellett saját szerzeményeiket is gyakran játsszák. A közel harminc év alatt négy földrész 33 országában léptek fel, a legrangosabb koncerttermekben. Több mmt harminc lemezt adtak ki, például hat CD-ből álló sorozatot szenteltek John Cage ütőhangszerekre komponált műveinek. Több mint egy évtizede Presser Gáborral és egy férfikarral közösen búcsúztatják az óévet Budapesten: reneszánsz madrigálokkal, egzotikus ritmusokkal, gospellel és újrahangszerelt Presser-dalokkal. Mint általában mindenhova, a hétvégi Pozsonyi Dzsessznapokra is hatalmas hangszerparkkal érkeznek, és nagy valószínűséggel a műfaj örökzöld darabjait játsszák. Esetükben azonban szinte lehetetlenjósolni, hiszen repertoárjuk rendkívül széles. Ráadásul a szokásos ütőhangszerek és a saját készítésű instrumentumok mellett olyan eszközöket is megszólaltatnak a színpadon, mint például a műanyag lavór vagy a rezgő fémlemez. Karel Rdszből nem lett Charles Reisz. Inkább lélekben változott.
