Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-22 / 246. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 22. Kultúra 17 A világ legismertebb haditudósítója elítélte a vérontást, munkanélküli szeretett volna lenni Capa 100: öt háború fotósa volt „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” Ezt a mondást idézik legtöbbször Robert Cápától, a világ legismertebb haditudósítójától, aki tizennyolc év alatt öt háborút örökített meg fényképezőgépével. A normandiai partraszállásról készült fotói az egész világon ismertté tették, ám nem csupán harcokról készített képeket, hanem híres művészekről is. Barátai között tudhatta például Ernest Hemingway! és Pablo Picassót. JUHÁSZ KATALIN Friedmann Endre néven született Budapesten 1913. október 22-én, középosztálybeli zsidó családban. Szüleinek elegáns divatszalonjuk volt a belvárosban. 18 évesen kényszerült elhagyni Magyarországot, miután baloldali tevékenysége miatt letartóztatták, és azzal a feltétellel engedték ki, hogy érettségi után azonnal távozik az országból. Előbb Berlinbe, Bécsbe, majd Párizsba, végül New Yorkba költözött, itt érte a II. világháború, melyet a partraszállástól kezdve végigfotózott. Halála is sorsszerű volt: 1954- ben Vietnamban aknára lépett. Eredetileg író szeretett volna lenni, újságírást tanult Berlinben, a fotózásra véletlenül talált rá, amikor kiadásainak fedezésére a Dephot fotóügynökségnél helyezkedett el fotólabo- ráns-segédként. Rövidesen Robert Capa 1935-ben fényképésztanulóvá avanzsált, majd 1932-ben Koppenhágába küldték, hogy felvételeket készítsen a dán diákoknak előadást tartó Lev Trockijról. A riport nagy sikert aratott, de mielőtt az újdonsült fotóriporter profitálhatott volna ebből, el kellett menekülnie Németországból, ahol Hitler került hatalomra. Párizsba ment, barátságot kötött a kor nagy fotósaival, André Kertésszel, Henri Cartier- Bressonnal, és igyekezett eladni felvételeit. Barátai szerint azért kezdett fotózni, mert nem tudott igazán jól idegen nyelveken beszélni. A következő évben André (ekkor már így nevezte magát) találkozott Gerda Pohoryllével, egy német zsidó menekülttel, akivel egymásba szerettek. 1936 tavaszán, mivel nem sikerült eladnia fotóit, kitalálta a híres amerikai fotóriporter, Robert Capa alakját. Gerda a szerkesztőségekben Capa fotóiként prezentálta André képeit, azt állítva, hogy óriási szívességet tesz nekik, amikor lehetőséget nyújt a zseniális remete felvételeinek megvásárlására. A csel bevált, a szerkesztők kellően meghatódtak, és sokszoros áron vették meg a képeket. Capa hadszíntereken készített fotóin nincsenek véres jelenetek, inkább a tekintetek és gesztusok, az emberi pillanatok megörökítésével érzékeltette a borzalmakat. Szívesen fotózta a katonák hétköznapjait is, de ha kellett, velük együtt rohant a tűzvonalba. Meggyőződése volt, hogy a háborúk megörökítésével érezteti: van, aki törődik az áldozatokkal. Önéletrajzában azt írja, mély szomorúsággal töltötte el a tudat, hogy képtelen másként segíteni, minthogy lefényképezi a háborúban átélt szenvedést. Leginkább „munkanélküli haditudósító” szeretett volna lenni, ugyanis mélyen elítélte a vérontást. Az utóbbi években Robert Capa nevét végre szülőhazájában is egyre többet hallani, Magyarországon több kiállítást rendeztek fotóiból, sőt tavaly a budapesti metrókocsikban is láthatók voltak a képei. Önéletrajzi kötete 2006-ban jelent meg magyarul. A szlovákiai közönség tavaly ősszel láthatott egy Capa-életműkiállítást a Szlovák Nemzeti Galériában, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében megtalálható fotókból. Idén augusztusban Budapesten létrejött a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, amely a nagyközönség előtt egy rendhagyó kiállítással ma nyitja meg a kapuit. A tárlat Capa munkásságának máig ható szellemiségét, a fotós munkamódszerét mutatja be kortárs fotográfusok, képzőművészek és filmesek műveivel. Az intézmény konkrét feladata egyelőre nem világos (Robert Capa fotói információink szerint maradnak a Nemzeti Múzeumban), az mindenképp örömteli tény, hogy a világhírű magyar származású fotós nevét - pontosabban művésznevét - magyar intézmény is viseli. Koncertek, filmek, élő közvetítések az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Ünnepi műsorok a magyar közmédiában AJÁNLÓ A magyar közmédia ünnepi hangversennyel, dokumentum- műsorokkal, játékfilmekkel, valamint a központi megemlékezések élő közvetítésével készül az október 23-ai nemzeti ünnepre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódó programok ma este a felújított Zeneakadémia Egy új korszak nyitánya című nyitó- hangversenyével kezdődnek. A A Szabadság - Különjárat az első magyar repülőgép-eltérítést dolgozza fel. A film holnap este látható az Ml-en. világhírű magyar zeneszerző, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján rendezett gálaest műsorában többek között Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő művei csendülnek fel. A gálaestet 19 órától az Ml, a Duna World, a Bartók rádió és a Kossuth rádió is közvetíti. Holnap kora reggel a Kossuth rádióban Az én '56-om - emléktöredékekben a történelem című dokumentumműsorral kezdődnek az ünnepi A Kossuth rádióval holnap délelőtt a felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumba látogathatunk el (Képarchívum) programok. A Hősök terén zajló központi megemlékezéseket az Ml és a Duna World is élőben közvetíti. Reggel 9 órától a Központi Katonazenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység közreműködésével, katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti zászlót, továbbá Magyarország történelmi zászlóit is felvonultatják. 16 órától A szabadság napja címmel az Ml és a Kossuth rádió is közvetíti a budapesti Hősök teréről az ünnepi megemlékezést, ahol beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. A Kossuth rádió 11 óra után kezdődő A hely című műsorának egyórás különkiadása a felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumba látogat. A Bartók rádióban délután három óra után a Délutáni muzsikában Kodály Nyári este című darabja a Philharmo- nia Hungarica zenekar előadásában hangzik el. A műsorszám közvetve kapcsolódik a forradalomhoz, mivel az együttest, korábbi nevén a Szabad Magyar Filharmonikus Zenekart a forradalom után emigráló magyar zenészek alapították. Este fél 8 után a Bartók rádióban a Hangverseny 1956 emlékére a Budavári Mátyás-templomban című összeállításban a Cantate Vegyes Kar és a Honvéd Férfikar működik közre. A Duna 19.50-től a C2 - Az elveszett kenupáros című filmet vetíti, amelyben a ma már hetvenes éveikben járó szereplők visszaemlékezéseiben és archív felvételeken, két 18 éves fiú nézőpontjából elevenednek meg az '50-es évek. Este az Ml csatornán a Szabadság - Különjárat című film tekinthető meg. Az alkotás azt meséli el, hogy 1956júliusában disszidáló fiatalok egy kis csoportja eltérítette a Budapest- Szombathely menetrend szerinti repülőgépet, mellyel sikerült Ingolstadtba repülniük. Éjfél után szintén az Ml -en a Triptichon - Három filmballada látható. A három dokumentumfilm sajátos ívet rajzol fel: az egyén útját a forradalom dicsőségétől a megtorlások időszakának rémületén át a teljes önfeladásig, azaz a Kádár-rendszer konszolidációjáig, a gulyáskommunizmusig. Ezek a filmek - és leginkább a Kádárkiegyezés miértjét kutató Decrescendo - olyan társadalmi témákat feszegetnek, mint az árulás, az önfeladás vagy az önbecsülés elvesztése. (MTI) MOZIJEGY Szökés a szupercellából TALLÓSl BÉLA Akik szeretik a két ikoni- kus akciósztárt, Sylvester Stallonét és Arnold Schwar- zeneggert, s el tudják fogadni, hogy ezekre az izomkolosszusokra is rakódnak az évek, azok a Szupercella (Escape Plan) című akció- thrillerben nyújtott alakításukban sem fognak annyira csalódni (a legtöbb szereplőt korban hozzájuk igazították). Ifjúságukra tekintő nosztalgiával nézve Mikael Hafström rendező filmjét, el lehet hinni, hogy e hősök még mindig erejük teljében vannak, s az akciók uraiként a helyzet magaslatán állnak. Ray Breslin (Sylvester Stallone) a szökés mestere. Nincs olyan börtön, amelyből ne tudna egérutat nyerni. Egy biztonsági rendszerekkel foglalkozó szervezet „tesztembereként” Rayt új feladatra készítik elő: egy szuperbörtön biztonságát kell próbára tennie. Hiba csúszik a számításokba, Rayt elrabolják, ismeretlen helyre, egy hajón kialakított börtönerődrendszerbe szállítják. Az ott raboskodó bűnözők bűnözőjével, Emil Rottmayerrel (Arnold Schwarzenegger) tervezgetik a szökést. Nem az akciófilmek aranykorának, vagyis nem a műfaj klasszikusainak sémáit másolja a Szupercella. Nem is teheti, hiszen zárt térben játszódó, kitörést előkészítő szökésfilmről van szó. Lehetne akár izgalmas is, ám egy szökésfilm a Szökés című, a műfajban csúcsnak számító sorozat után rizikós vállalkozás. Ha nem lenne Stallone és Schwarzenegger, ez a film ekkorát se szólna. Nagyobbat kellett volna markolni titokzatosan izgalmas helyzetekből ahhoz, hogy a Szupercella működni tudjon. Erejét a zene és azok a vizuális-technikai effektek adják, amelyek a hajóra épült börtönt monumentálisnak láttatj ák. Szupercella. Amerikai ak- cióthriller, 116 perc. Rendező: Mikael Hafström. Szereplők: Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger. Schwarzenegger es Stallone (Fotó: ßontonfilm RÖVIDEN Aranyecset: új balett Munkácsyról Budapest. Ősbemutatót tart a Magyar Nemzeti Balett szombaton este a Magyar Állami Operaházban. Az Aranyecset címmel Munkácsy Mihály élettörténetét feldolgozó, egész es- tés, cselekményes táncjáték koreográfiáját Pártay Lilla készítette, egyebek mellett Dallos Sándor életrajzi regénye alapján. A baletthez Liszt Ferenc, Wagner és Berlioz műveiből Medveczky Ádám szerkesztette meg a mű kísérőzenéjét. A két szereposztással kiállított darab címszerepét Oláh Zoltán első magántáncos és az ukrán Kekalo Jurij táncolja. (MTI) Molnár Piroska chicagói oklevele Chicago. Elismerő oklevéllel jutalmazta a chicagói filmfesztivál nemzetközi zsűrije Molnár Piroska alakítását Szász János A nagy füzet című filmjében. A rendező Oscar-díjra nevezett filmjét a hét végén vetítették a tekintélyes amerikai mustrán. A zsűri méltatásában kiemelte Molnár Piroska érzékletes szerepformálását. A Svájcba emigrált magyar írónő, Kristóf Ágota regényéből készült dráma a második világháború idején játszódik egy vidéki, határszéli faluban Magyarországon. Á történet főhősei tízéves ikerfiúk, akik sokat megélt nagymamájukhoz (Molnár Piroska) kerülnek a veszélyes időkben. Szász János filmje júliusban elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját, azóta több nemzetközi filmfesztiválon szerepelt. (MTI)
