Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-21 / 245. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 21. Vélemény És háttér 7 Mégis mekkorára duzzadhat még az évek alatt a Fico miatt kiszabott 22 millió eurós bírság? Minden a legnagyobb rendben? Emlékszik az olvasó arra a kassai „vállalkozóra”, aki állítólag levédette magá­nak a telefonkönyvet, majd az akkor még állami távközléstől 500 millió ko­rona kártérítést követelt? LOVÁSZ ATTILA Ha nem, semmi baj. Nagypá­lyás meccsre bemerészkedő kisstílű szélhámosoknaknemjár társadalmi emlékezet, főleg, ha egy vasat sem kaptak. Nagyobb baj, ha effélének tekinti kormá­nyunk az egyik egészségbiztosí­tótulajdonosait. Nemegyszer leírtuk már, hogy az egészségügyi ellátás nagy biznisz, kisstílűnek ebben az üzletben maximum azt a kór­házigazgatót tekinthetjük, aki a felesége mosodájának adott közmegrendeléssel szipolyozta a kórház pénzét, amíg valaki le nem állította. Ebben az ágazat­ban bizony kemény üzletembe­rek és nagyon is képzett, minden hájjal megkent jogászok mo­zognak. Az Union sem kispályás játékos, és nem adja fel, ha már egyszer beperelte az államot, mert az megfosztotta a nyeresé­gétől. Lehet morfondírozni azon, hogy valakinek az egész­ségügyi biztosítás nyereséget termel, de nem segít: a nyereség az üzlet egyetlen mozgatórugó­ja, anélkül minden vállalkozás olyan, mint a szörnyű állapo­tokban leledző, a szuperprofittal versengő veszteséges állami vál­lalatok, ahol a politikai széljá­rástól függően ki-ki csókosa, ha- veija kap pozíciót, mesés lelépő­vei a végén. Az Union tulajdono­sai nem ilyenek. Pontosan ki­számították, mennyit tesznek a boltba és mennyit várnak tőle. Ezt akadályozta meg az első Fi- co-kormány nyereséget tiltó rendelkezése, s ezt támadta meg a döntőbíróságon az Union tu­lajdonosa. A döntőbíróság úgy ítélte meg, hogy a kormány a be­fektetéseket veszélyeztető mó­don döntött, és fizetésre szólí­totta föl az államot. Az állam sem volt rest, potom hárommil­lióért bérelt jogászokat és a dön­tőbíróság döntését bíróságon támadta meg. Ahol, minden jel szerint, Szlovákia piszkosul vesztésre áll. Erről a helyzetről nem alázattal és politikai kon­zekvenciákat levonva beszél a kormányzat, hanem azt tolja a lakosság képébe, hogy nem fize­tünk, nincs még vége a pernek. A kormány azt állítja, eltart még egy ideig a pereskedés, „hisszük”, hogy nyerünk. S ha mégsem? A mai 22 milliós bün­tetés és annak tartozéka, plusz a jogi képviselet évek alatt mégis mekkorára duzzadhat? Ki a fe­nét érdekel, ha a per elhúzódik, a mai garnitúra már nyugdíjban lesz, mi és a gyerekeink meg majd fizetünk, mint a katona­tiszt. Közben a kormányzat a biztosítók kisajátítását készíti elő - ami nem ugyanaz, legitim politikai döntés, egy népképvi­seletnek szabad úgy döntenie, hogy csak állami biztosító kell, ha erre mandátumot kapott a vá­lasztótól. Csak egy kérdés ma­rad: ha a pert elveszítjük - már­pedig miért nyernénk meg, ha elejétől fogva minden valamit érő jogász azt mondta, nem jogszerű a nyereség szabályozá­sa - és még kisajátítunk is, akkor a szociális érzékenységű kor­mányzat mégis hány milliót ad a biztosítótulajoknak mindany­nyiunk munkával megtermelt adóiból csak azért, hogy juszt is bebizonyítsa, itt úgy lesz, ahogy megmondta? Mennyi olyan pénzt emészt fel ez az izommu­togatás, amelyből pl. a nővérek és a tanárok bicskanyitogatóan alacsony bérét emelni lehetne? Nem tudjuk a választ, arra vi­szont emlékezzünk, mit mon­dott a sokak által utált és sokak által magasztalt Margaret Tha­tcher: A szocialisták legnagyobb baja, hogy egyszer csak elfogy a mások pénze. Szlovákiában már elfogyott, rég hitelből élünk, s ami most zajlik, annak levét unokáink isszák meg. A tiszte­letben megvénülő nagypapák, akik erre a politikára voksoltak, reméljük hitelt érdemlően ma­gyarázzák meg mindezt a még négykézláb járó szemük fényé­nek. Egyébként meg minden a legnagyobb rendben, mondja a kormány, s mi elhisszük, hiszen ha minden miniszter úgy bizto­sítja be a rokonságát, mint Jah- nátek a mezőgazdasági tárcá­nál, az ő unokáik a Bahamákról figyelhetik, hogy mások hova tolják majd a kigürizett adót nagyapáik ostobasága miatt. (Ľubomír Kotrha karikatúrja) Drága vezérünk Reggel eldöntik, aznap mely testrészre céloznak, cigarettát lehet nyerni az embervadászaton Terhes nőkön gyakorolnak Aszad mesterlövészei MTl-HÁTTÉR Civileken, gyakran gyereke­ken és terhes nőkön gyakorol­ják a célzást a szíriai kor­mányhadsereg mesterlövészei - mondta egy neves brit sebész a The Timesnak. David Nőtt, az egyik legna­gyobb londoni kórház sebész­professzora (páciense volt má­sok mellett Tony Blair egykori brit kormányfő is) rendszeresen dolgozik önkéntesként szíriai frontkórházakban. Legutóbbi, öthetes önkéntes szolgálatából visszatérve a brit lapnak el­mondta: kollégáival felfigyeltek arra, hogy a beszállított sérültek nagy többsége nő és gyermek, akiknek naponta változó, de egy-egy napon belül mindig ugyanazt a testrészét érte lövés. Nőtt elmondása szerint volt olyan nap, amikor mindegyik sé­rült ágyéki lőtt sebbel érkezett, a következő napon csak olyan sé­rülteket vittek be, akik bal oldali mellkaslövést kaptak, a harma­dik napon kizárólag nyaki lőtt sérülések fordultak elő. Volt olyan nap, amikor egymás után fél tucat terhes nő érkezett, akiknek a hasukra céloztak, és több esetben el is találták mag­zatukat. A The Times az első ol­dalon közöl egy röntgenfelvé­telt, amelyen egy magzat látszik, lövedékkel a koponyájában. A brit orvos szerint „az első páciens sérüléséből szinte min­dig meg lehetett mondani, hogy aznap milyen jellegű sérülések lesznek”. David Nőtt elmondta: hallottak olyan információkat, hogy a szíriai kormányhadsereg mesterlövészei cigarettát „nyer­hettek”, ha megfelelő számban eltalálták a kijelölt célokat. Az orvos szerint olyan értesülések is keringtek azokban a térsé­gekben, ahol ő dolgozott, hogy a lövészek között külföldi, pél­dául kínai és azeri zsoldosok vannak, akik Bassár el-Aszad elnök rezsimjének szolgálatába szegődtek. A The Times hangsúlyozta, hogy ezt az információt nem le­het független forrásból megerő­síteni. Nőtt elmondta azt is, hogy az általa kezelt sérültek 90 szá­zaléka civil volt, nem pedig fegyveres felkelő. KOMMENTAR Nincs vesztes, csak apró kockázat MOLNÁR NORBERT Pontosan három hét múlva a hétfői újságok­ban a megyei választások eredményeit fogják kommentálni a pártok. Nézzük, mit monda­nak majd. Hatalmas győzelem ez pártunk számára. Meg­őriztük pozícióinkat a megyékben. Megsokszo­roztuk képviselőink számát. Bebizonyosodott, hogy regionális szinten pártunk sokkal erősebb, mint a má­sik. Kiderült, az elmúlt pár évben jól építkeztünk. És még folytathatnánk, de hagyjunk a pártoknak pár eredeti monda­tot november közepére. Ami biztos, mindenki győzelemként fogja értékelni saját sze­replését, noha ez a voksolás nem teljesen a pártokról szól, hanem inkább a képviselőjelöltekről. Itt csak egy lista van, és úgy mixel a választó, ahogy kedve tartja: egyet innen, egyet onnan, egyet meg amonnan. Vagy egyet se. Sehonnan. Mert ennek a választásnak a legnagyobb ellensége a közöny. Ajelölteknek főleg ezzel kell megküzdeniük, nem egymás­sal. A választókat nem érdeklik a megyék, nem is értik, mik a feladataik. Ezért meghagyják annak a néhány fanatikusnak a döntést, akik legszívesebben minden szombaton választa­nának. így a megyei voksolás megmarad a pártok tréningpá­lyájának. S mint minden edzőmeccs után, most is ki lehet je­lenteni, kipróbáltuk a taktikát, és bejött. Itt nincs vesztes. A két magyar párt választások előtti taktikája is világos volt: a másik nem akar megegyezni. Az a nyertes, akinek sikerül a másikra rábizonyítani, hogy az nem akarja a közös fellépést. Ez többé-kevésbé sikerült is. Az MKP-pozitívak a Hídban, a Híd-pozitívak az MKP-ban látják az egyezség elmaradásának okát. Aki pedig nem utazik a két pártban, azt látja, hogy egyik sem akarta a másikat. Színjáték volt az egész összebo- rulási kísérlet. Néhány régióban volt ugyan őszinte közele­dési próbálkozás, amely minimális eredményt hozott is, de a tárgyalások eredménye ismert: nincs megegyezés, csak nyi­latkozatháború, a másik besározása. Nincs magyar egység, mert nem volt akarat. Ennek legékesebb példája, hogy mindkét párt csak egy-egy megyeelnökjelöltet indít - termé­szetesen egymás ellen. Nagyszombat megyében egymás esé­lyeit fogják kioltani. Ráadásul az MKP óriási kockázatot vál­lalt azzal, hogy pártelnökét indítja egy eleve vesztes csatába, mert, hogy megyei elnök nem lesz, az biztos. De ha a máso­dik fordulóba sem kerül be, az már alapos égés. Három hét múlva kiderül. Hogy mindenki győztes. Csak egy embernek van félnivalója, de ügyes kommunikációs fordula­tokkal azt is ki lehet magyarázni. FIGYELŐ lókkal szemben - írta a Finan­cial Times. A brit gazdasági napilap a Harris közvéle­mény-kutató cég vizsgálata alapján kimutatta, hogy a bri­tek 83%-a, a németek 73%-a, a franciák 72%-a támogatná az EU-munkavállalók által igénybe vehető szociális ellá­tások korlátozását. A megkér­dezettek háromötöde elveti, hogy januártól a román és a bolgár állampolgárok szabad munkavállalási jogot kapja­nak. A nagy EU-tagállamok lakosságának jelentős része döntési hatásköröket venne vissza Brüsszeltől. A britek kétharmada, a németeknek és a spanyoloknak több mint a fe­lé, az olaszok 44%-a, a franci­ák 43%-a. A lap szerint vezető EU-illetékesek tartanak attól, hogy a frusztrációt a választók a jövő évi európai parlamenti választásokon „élik ki”, és sok mandátumot szereznek a be­vándorlás-ellenes pártok, amelyek az EU puszta létét is ellenzik. A britek és a franciák negyede, az olaszok 19%-a, a németek 18%-a azt mondta, valószínűleg EU-szkeptikus pártokra fog szavazni. (MTI) Apróra váltott büntetés A bírság többszörösét gyűjtötték össze a marosvá­sárhelyi Lakó Péterfi Tündé­nek, áld aprópénzben készül kifizetni a kétnyelvű piaci fel­iratok osztogatásáért kisza­bott büntetést. A civil aktivis­tára 1500 lejes (100 ezer fo­rint) bírságot szabott ki, erre egész Erdélyben gyűjteni kezdték számára az egy-, öt- és tízbanisokat, egyes telepü­lésekről küldöttségek vitték neki az aprópénzes zsákokat. Több mint ötven önkéntes öt órán keresztül számolta az aprópénzt: 8420 lej gyűlt össze, tehát a bírság többszö­röse. Csak egybanisból 840 kiló. (MTI) Rühellik a külföldit Mélyen gyökerezik az el­lenségesség az EU legna­gyobb tagállamainak közvé­leményében az uniós orszá­gokból érkező munkaválla-

Next

/
Thumbnails
Contents