Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-19 / 244. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2013. OKTOBER 19. www.ujszo.com INTERJÚ 15 „Egyre inkább hajlamos vagyok arra, hogy az emlékeimet rendezgessem." (A szerző felvételei) talán azóta sem aludtam akkorá­kat, mint az akkori előadások alatt. A zenére való családi nevelésem ezzel szerencsémre véget is ért, ma­gamra maradtam, és választottam. Ä zsebpénzemből dzsesszórákra kezdtem járni, és hogy azért ma­radjon is néhány forintom, kitalál­tam az évezred legjobb üzletét. A közveden szomszédunkban lakott a legjobb barátom, akit a szülei nem engedtek el ezekre az órákra. Közvedenül az órák után, a frissen tanult anyagból, különórát tartot­tam a srácnak, természetesen nem ingyen. Volt olyan, hogy több pénzt kértem tőle, mint amennyit a tanáromnak kellett fizetnem. Válaszolva a feltett kérdésére, ha a zongoraóráimon és az operalá­togatásaimon múlott volna, akkor lehet, hogy most lenne egy zöldsé­ges üzletem. Emlékszik az első gitárjára? Persze! Két gitárról is mesélek most. A legelső gitár is volt meg nem is. Nekem mindenféleképpen annak számított, ha kicsit másnak, érde­kesnek tűnhetett is. Aki rám nézett, amikor játszottam vele, azt hihette, hogy nem vagyok normális. Ugyan­is vasalódeszkából vágtam, faragtam ki és neveztem el gitárnak. Termé­szetesen „játszani” is tanultam rajta. Szegény édesanyám sokáig kereste a vasalódeszkáját. Az első igazi gitárt pedig talán 13 éves koromban kap­tam a papámtól, ami Ukulele nevű négyhúros volt. Nem sokkal később meglett az első elektromos gitárom is. Érdekes kimondani, de néhány éve már nyugdíjas. A hintaszék­ben születnek még Bródy-dalok? Hintaszékem soha nem volt, de jót mondott, lehetne. A Jézuská­tól majd ezt kérek. Egy-két dal mindig születik. Saját magamnak már nem írok, a múltbeli dalaimat nem tudnám úgysem felülmúlni, a közönség pedig azokat imádja. Hogyan telnek a napjai? Azt érzem, hogy valamelyest csök­kent a „fordulatszámom”, elvégre hatvanhét éves múltam. Egyre in­kább hajlamos vagyok arra, hogy az emlékeimet rendezgessem. Vi­szonylag sok időt töltök a számí­tógép előtt, szeretek a világhálón csavarogni, nézegetni a híreket és a képeket a világ minden tájáról. Szeretem a kertészkedést, gyomlá­lok, sövényt és füvet vágok. Illés, Fonográf együttes __ M ennyire szakadtak el egymás­tól azok, akik ezekben a bandák­ban játszottak? Aki még él, azzal természetesen tart a kapcsolatunk, de sajnos né­n Azt érzem, hogy valamelyest csökkent a „fordulatszámom\ elvégre 67 éves múltam. hányán már a mennyországban zenélnek. A többiekkel általában jó a kapcsolat, még azokkal is, akikkel időközben volt probléma. De most már, hogy jócskán meg­öregedtünk, kedélyes öregurak vagyunk, minden egyes találkozón van alkalom mindenféle régi em­lékek megbeszélésére, és az orvosa­ink címének a kicserélésére. Ez azt jelenti, hogy Szörényi Leventével is rendeződött a kap­csolata? Manapság rendkívül harmonikus a kapcsolatunk, gyakran találko­zunk az István, a király rockope­rának köszönhetően, mert sok helyen mutatják be újra, és általá­ban mindig meghívott vendégek vagyunk. Örülök, hogy szóba hozta, az István, a királyt. Alföldi Róbert rendezése augusztusban sok vi­hart kavart. Minden színházi előadás akkor jelentős, izgalmas és érdekes, ha annak a kornak a problémáiról beszél, amelyben bemutatják. Ezt Alföldi esetében nem érez­tem aktuálpolitikának, hiszen játszi könnyedséggel jelezhette volna egyik vagy másik szerep­lője jelenlegi politikai figurákkal való hasonlatosságát. Ettől ő na­gyon távol tartotta magát, sokkal inkább általános érvényűvé tette a darabot. A darab üzenete sem változott 1983 óta, mert az ösz- szeállt már az eredeti műben. Az előadás mondanivalója ma is až, hogy el kell fogadnunk egymást, sokfelől jöttünk, István és Kop­pány is mi vagyunk. Albert József Formáció ► Ország: ...Lanka —V— Kevert tus! Gas ke­verve! Samu király Aaaaai Erősen kézben fog Gazda­sági épületek Az USA tag­állama Játék­város: ...Vegas Meg­motoz Bánat Konyor Kártyázó Naptár­végok! Nemid­ben van! Éjfél! Lehor­dóit, lehányt Német honban igen Az idealizált farm R estaurálják Marie Antoinette királyné faluját, a mintegy másfél éven át tar­tó munkálatokat a Dior (LVMH) divatház mecénási segítségével végzik el. A királyné faluját 1783 és 1787 között építették a versailles-i kirá­lyi kastély parkjában XVI. Lajos francia király feleségének a kez­deményezésére, akit megihletett Jean-Jacques Rousseau-nak, a fel­világosodás filozófusának a „vissza a természetbe” elmélete. Hubert Robert festő ödete alapján Richard Mique építész emelte és rendezte be. Eredetileg tucatnyi ház állt itt, amelyek külseje igencsak külön­bözött a választékos eleganciával berendezett belsőtől. A házak egy részét a királyné és vendégei számá­ra tartották fenn. A fő épület a mesterséges tó part­ján áll. .Állapota nagyon leromlott. Sürgőssé vált a felújítás” - mondta Catherine Pégard, aki szerint itt folynak majd a fő munkák, amelye­ket 2015-ben terveznek befejezni. A Dior adományának összegét nem hozták nyilvánosságra. Franciaor­szágban a cégek által művészetpár­tolásra fordított adományok 60 százalékig levonhatók a társasági adóból. (MTI) A királyné faluját (Hameau de la Reine) XVI. Lajos francia király feleségének a kezdeményezésére építették. A versailles-i kastély parkjában található és látogatható. (Fotók: wikimedia/Daderot/Trizek)

Next

/
Thumbnails
Contents