Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-19 / 244. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Rácz Tibor a Múzeumi Szalonban Dunaszerdahely. Rácz Tibor harmonikaművész, nemzetközi fesztiválok és versenyek többszörös győztese lesz a következő Múzeumi Szalon vendége. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának beszélgetős estjére ezúttal Dunaszerda- helyen, a Kortárs Magyar Galériában kerül sor, hétfőn 17.30-kor. Az előadóművésszel Miklósi Péter beszélget, (ú) KÉPERNYŐ A rocker csajok Egy remek amerikai életrajzi film Joan Jettről és lánypajtásairól, akik a hetvenes években Runaways néven zenekart alapítottak, és fényes karrierről álmodoztak. A Runaways a rocktörténet első sikeres lánybandája lett. Joan Jett később még produkált egy világslágert szólóban is, I love Rock and Roll címmel (a fiatalabbak Britney Spears feldolgozásában ismerhetik), de tulajdonképpen egyslágeres előadómaradt. A rocker csajok című film producere maga Joan Jett, a forgatókönyv is az ő memoár- ja alapján készült, tehát a sztori valószínűleg hiteles. A siker hajszolása, megélése és a vele járó konfliktusok ke- zelhetetlensége - röviden ennyi a történet, az elsőfilmes rendezőnek, Floria Sigismondinak azonban sikerült bemutatnia egy korszakot, amikor ügyes menedzserek a szemétben is találtak kincset, amikor a legkoszosabb klubból is fel lehetett jutni a slágerlisták élére. Ez a „minden lehetséges” atmoszféra süt a filmből, a romlottság és a tisztaság furcsa elegyeként. Drogokkal, biszexualitással, tö- réssel-zúzással, intrikákkal. A szereplőket úgy válogatták, hogy a megtévesztésig hasonlítsanak az eredeti Ru- naways-tagokra. Joan Jett szerepében az Alkonyat-fiók- ból kitörni vágyó Kristen Stewart alakít nagyot. A banda énekesnőjét, Cherie Cur- rie-t Dakota Fanning játssza, a később komoly metálkarri- ert befutó Lita Fordot pedig Scout Taylor-Compton, aki korábban főleg horrorfilmekben domborított, (juk) Látható az Ml-en, szombaton 22.05-től. Kristen Stewart és Dakota Fanning (Képarchívum) Koltai írásai egyfajta iránytűként vezetnek minket a színház megértésének hosszú folyamatában Ötven év a zsöllye rabságában Koltai Tamás kerek ötven éve színikritikus. Saját bevallása szerint ezalatt szűkén számítva tízezer előadást látott, és mintegy négyezer kritikát írt. Emellett gyakran publikált színészportrékat és színházművészetről szóló elmélkedéseket. 1958 óta feljegyzi, mit, mikor, hol látott - és alapos ember lévén mindent szépen elrakott. JUHÁSZ KATALIN Kritikáinak gyűjteményes kötetei rendszeresen megjelennek, úgyhogy az új, 400 oldalas jubileumi válogatásba volt honnan szemezgetnie. A Zsöllye- rablét azonban nem ad hoc válogatás: szépen kirajzolódik benne ötven év magyar színháztörténete. Egy szubjektívnek mondhat^ látlelet, amelyben vannak esszék, tanulmányok, portrék, meghatározó színházi eseményekhez kapcsolódó fejtegetések, recenziók. Az írásokhoz a szerző rövid, olykor ironikus hangú kommentárokat fűz, néhány pontos mondattal kontextusba helyezve őket. Egy kis „sztorizás” is belefér, megtudhatjuk például, melyik írással keltette pályája legnagyobb viharát, hogyan reagáltak az építő bírálatra nagy színészek és rendezők, milyen volt a politikai klíma a bemutató idején, melyek a kritikusi pálya buktatói, vagy éppen mire elég és mire nem elég a napi zsur- nálkritika szigorúan megszabott terjedelme. Ezek a reflexiók legalább olyan érdekesek, mint az eredeti írások. Koltai Tamás nem vagdalko- zik, nem személyeskedik, nem bennfenteskedik. Úgy képes írni egy-egy előadásról, hogy kritikáiba egyetemes gondolatokat, számára meghatározó, örök érvényűnek vélt igazgá- gokat is csempész a színházról, melyet szenvedélyesen szeret. Úgy érzi, rabja lett a zsöllyé- nek, és ebből az önként vállalt rabságból nem tud szabadulni. Hiszen számára nem „színház az egész világ”, hanem a színház jelenti a való világot: „Ami a színházon kívül van, az hazugság, hamisság, látszat. A színház a valóság, amelyben élni lehet, minden más csak ál- ság, utánzat, pszeudo.” Sokféle szempont szerint lehetett volna válogatni a gazdag életműből. Koltai a számára különösen emlékezetes előadásokat választotta ki, úgy, hogy megtartotta az időrendi sorrendet, és igyekezett minden témának és személynek adózni, ami/aki valamiért fontos volt neki az elmúlt öt évtizedben. Csak ízelítőképpen: olyan legendás magyar előadások kritikai lenyomata került a könyvbe, mint a Katona József Színház Három nővére, Ascher Tamás rendezése, a kaposvári Ármány és szerelem, Mohácsi János rendezői bravúrja, vagy a a formabontó Csárdáskirálynő, amelyet szintén Mohácsi értelmezett át. A határon túli magyar előadások kimaradtak a könyvből, ahogy a külföldi társulatok vendégjátékai is, két kivételtől eltekintve. Bekerült a Zsöllyerablétbe a Peter Brook- féle Szentivánéji álom a Royal Shakespeare Company előadásában, amellyel a társulat 1973- ban vendégszerepeit Budapesten, és amely vízválasztónak bizonyult a magyar színházi életben is. A másik egy német társulat Liliomja, amely más megvilágításba helyezte Molnár Ferenc művét. Koltai Tamás szembeállítja a népszórakoztatást az értékteremtéssel. Egyedüli mércéje a minőség, de nem szemellenzős szakbarbár, világosan látja a minőség elérésének csapdáit is. Például már negyven évvel ezelőtt leírta, hogy meg kellene változtatni a magyar színházi struktúrát, mert akadályozza az értékek születését, de nem csodálkozik azon, hogy a mai napig semmi sem történt. És tudja, hogy még sokáig nem lesznek olyan társulatok, amelyek folyamatosan elő tudnak állítani művészileg igényes, társadalmi hatásukat tekintve jelentős produkciókat, úgy, hogy ehhez állandó, egyre növekvő számú közönséget is tudnának biztosítani, sikeresen megmérkőzve a szórakoztató, tömegeket vonzó színházakkal. Ez a kötet esszenciája Koltai kritikusi munkásságának. Gondolatai évtizedek távlatából is frissek, megállapításaival nehéz lenne vitatkozni, több évtizeddel ezelőtt feltett kérdéseire pedig ma sincs válasza a szakmának. Koltai egyike azoknak, akiknek írásai egyfajta iránytűként vezetnek minket a színház megértésének hosszú folyamatában. Koltai Tamás: Zsöllyerablét- 50 év színházban, Corvina Kiadó, Budapest, 2013. öt nap hírnév Színes Szlovákia - Nemzetiségek napja JP^t Nincs mára programja? Hallott a Színes Szlovákia rendezvényeiről? Az alábbi programok közül mindenki találhat magának megfelelőt nemre, korra, műfajra való tekintet nélkül. • ÖRSÚJFALU 19-00 Házasságon innen és túl (színházi előadás) - ÉS?! Színház • KOMÁROM 18.00 Kutyám, Killer - filmvetítés a Vasmacska filmklubban Előadások a Komáromi Zsidó Hitközség rendezésében a Menházban: 19.00 Havdala - amikor a Szombat elválik a hétköznapoktól 19.15 Mozaikok a komáromi zsidóság történetéből 20.00 Multimédiás irodalom- és kultúrtörténeti előadás Örkény István és Gelléri Andor Endre alakjáról (a multimédiás programok összeállítója és kidolgozója a Tevan könyvkiadó vezetője) 20.00 a História zenekar koncertje a Rév Magyar Kultúra Házában • DUNASZERDAHELY 14.00 A köz szolgálatában - beszélgetés Cs. Liszka Györgyivel, a Vasárnap főszerkesztőjével és Kövesdi Károly költővel, szerkesztővel 17.00 Heiser Hajnalka fotókiállítása az Arthe Caféban • ÉRSEKÚJVÁR 14.00-20.00 népművészeti csoportok fellépése a III. Töknap keretében, a KultúrKorzó szervezésében a főtéren • POZSONY 14.00 Városnéző séta: A régi Pozsony határkövei a Hegyiligetben (Horský park) és környékén a Pozsonyi Kifli Polgári Társulással 19.00 A rendes ember - Molnár Csaba legújabb filmjének vetítése a Café Nappaliban 20.30 Sendreiovci és vendégeik koncertje a KC Dunajban A Dúdor István-kiállítás egész nap ingyenesen megtekinthető a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. • KASSA 20.00 a Kaschauer Klezmer Band koncertje a Kulturfabrik TABAČKA szórakozóhelyen • ÁGCSERNYŐ 18.30 Vers és zene együtt egy teánál - zenés irodalmi est a SVENVYS szervezésében A programokról további információk a Színes Szlovákia weboldalán találhatók: www.szinesszlovakia.sk. A médiacsomag és a Minorma weboldalán folyamatosan jelentkezni lehet a programba. A Lumiére moziban október 23-ától 27-éig tart az lnakosť filmfesztivál Jön a cannes-i nagydíjas Adele élete Az Adele élete főszereplői (Fotó: FFI) Pozsony. A meleg filmek idei pozsonyi szemléjén több más fesztiválon díjazott alkotást is láthat a közönség. Abdellatif Kechiche rendező Adele élete című filmje idén Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát és a kritikusok díját is. „A film eredetisége abban rejlik, hogy teljes természetességgel mutat meg egy női homoszexuális viszonyt, s nem annak másságára, hanem a szerelem egyetemes jellegére koncentrál” - írták a műről. A New York-i Tribeca fesztiválon díjazták Ferzan Ozpetek Szerelem, pasta, tenger című vígjátékát. A népszerű olasz rendező filmjének középpontjában egy előkelő tésztagyáros család áll. Két reménységük - Tommaso és Antonio - másképp képzeli el az életét, mint ahogy felmenőik szeretnék, s ebbői komoly galiba támad. Malgorzata Szumowska lengyel rendező Nevében... című filmjét Trencsénteplicben az ArtFilmen már vetítették. Főhőse Adam, aki 21 éves korában dönt úgy, hogy a papi hivatást választja. Célja, hogy Éva elől, aki szerelmével ostromolja, a cölibátusba „meneküljön”. Ám ez sem segít rajta, mert a fiúkhoz vonzódik. Már katolikus papként megismerkedik Lukasszál, egy visszahúzódó fiúval, és teljesen összezavarodik. Lucia Puenzo XXY című drámája egy 15 éves lányról szól, akinek súlyos titkolnivaló- ja van: valójában fiúként érez. A meghökkentő dráma nagyban hozzájárul a transzszexualitás megértéséhez. Vetítenek klasszikus alkotást is: Ingmar Bergman 1966-os, Persona című filmjét, amelynek hőse, Elizabeth Vogler színésznő egyik előadása után meg- némul. A klinikán Almát rendelik mellé ápolónőnek. Olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a terápiát egy tengerparti nyaralóban folytatják, (tébé)
