Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-17 / 242. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 17. Közélet 3 Petőcz Kálmán szerint A. Nagynak már akkor le kellett volna mondania, amikor a jelentés átdolgozására utasították A kormány legitimizálta a semmittevést Pozsony. Nem kritizál, nem javasol, csak megállapításokat tesz. Az átdolgozott, és tegnap elfogadott kisebbségi jelentés ugyan 50 oldallal terjedelmesebb az eredetiváltozatnál, viszont a kormány kisebbségi politikájáról csak annyi derül ki belőle, hogy nem létezik. VERES ISTVÁN Alapjaiban különbözik a tegnap a kormány által jóváhagyott kisebbségi jelentés attól, amit A. Nagy László volt kisebbségi kormánybiztos hivatala készített év elején. A Híd politikusai tegnap a parlamentben az új és a régi jelentésből kiragadott részletek összehasonlításával szemléltették a változásokat, amelyek jól mutatják, ahogy a kormányhivatal és a külügyminisztérium hogyan „finomított” az eredeti szövegen. Emiatt is lemondhatott volna a biztos A jelentés azt állítja, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek jogai átlagon felüliek. Figyelmen kívül hagyja viszont azt a tényt, hogy a kisebbségek jogainak érvényesítése sokszor akadályokba ütközik, figyelmeztet Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. ,A legfrissebb példa Pered esete. A kormány a jelentéssel legitimizálja a jelenlegi helyzetet, és csak azt segíti elő, hogy semmi ne történjen. Nincsenek gondok. Minden nagyon szép, minden nagyon jó. A jelentés metamorfózisa ,A bíróságok esetében a szlovák nyelvhasználati jogszabályokat azért bírálta a Velencei Bizottság, mert a vádlott az eljárásokon csak akkor használhatja a kisebbség nyelvét, ha kijelenti, hogy az államnyelvet nem beszéli.” - áll az eredeti jelentésben. A tegnap elfogadott változatban ez áll:,A bíróságok esetében az eljárásokon a vádlottnak lehetősége van használni a kisebbség nyelvét, ha kijelenti, hogy az államnyelvet nem beszéli.” Erre kellett nekik kilenc hónap” - tette hozzá. Ennyi idő telt ugyanis el azóta, hogy a jelentés eredeti változata elkészült. A jelentésnek a törvények értelmében március végéig a kormány elé kellett volna kerülnie, A. Nagy László viszont visszakapta átdolgozásra, az időpontot pedig kitolták, emlékeztet Petőcz Kálmán, a kormányhivatal emberi jogi főosz(Tomóš Benedikovič felvétele) tályának volt igazgatója. ,Akkor kellett volna lemondania, nem júniusban, a Híd kitalált indoka miatt” - véli Petőcz. Információi szerint a jelentés azért nem tetszett a kormányhivatalvezetésének, mert nincs összhangban az állam jelenlegi kisebbségi politikájával. „Ilyen dokumentum viszont tudtommal nem is létezik. Sem a kormánynak, sem a szlovák pártoknak nincs kisebbségi stratégiájuk” - szögezi le az emberi jogi szakértő. Forró témák mellőzve A bizottság által jóváhagyott jelentés a legmagasabb szintű dokumentum, ami ma Szlovákiában a kisebbségek helyzetével foglalkozik. Ennek ellenére figyelmen kívül hagyja mindazokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek az Európa Tanács, illetve annak alkotmányjogi tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság, valamint az EBESZ és az ENSZ részéről az utóbbi években az országot érintették. Ezek az ajánlások általában a romák szegregációját, a kultúra támogatásáról szóló törvény hiányát, illetve általában a komplexebb törvényi hátteret szokták kiemelni. Az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelmi keretegyezményhez fűzött legutóbbi, 2009-es ajánlásaiban szerepelt egy általános törvény kidolgozásának szükségessége a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről. Erről az ajánlásról is hallgat a jelentés. Az eredeti verzió kiemelte, hogy a parlamentben nincs mód a kisebbségi nyelvek használatára. Az új verzió azt emeli ki, hogy külföldiek számára a parlament tolmácsolást biztosít. A jelentés szerint a kulturális támogatási rendszer késését 2012-ben a választások és egyes törvénymódosítások okozták. Ráadásul az áll benne, hogy a kormányhivatal vezetőjének kellett sürgetnie a kormánybiztost, hogy továbbítsa neki a szerződéseket. Az eredeti jelentés felhívta rá a figyelmet, hogy a nem elégséges infrastrukturális háttér áll a késések hátterében. Ezt a támogatások idei késése is megerősíti. A jelentés nem foglalkozik részletesebben a kérdéssel. HonniiMi A. Nagy László volt kisebbségi biztos Mi a legfontosabb, amit a jelentésből töröltek? Az eredeti változat minden fejezet végén ajánlásokat tartalmazott, hogy a kormány fontoljon meg bizonyos intézkedéseket a kisebbségek helyzetének javítása érdekében. A végén pedig nyolc pontban tett javaslatokat a kormánynak a kisebbségek politikai képviseletével, kulturális, nyelvhasználati és oktatási igényeivel kapcsolatban. A kisebbségi bizottság nagy többséggel bólintott rá az átdolgozott jelentésre. Csak sajnálni tudom, hogy a tagok nagy része nem volt képes elmondani, hogy a jelentésnek ezzel a változatával nem ért egyet. Az első változat ugyanis a kisebbségek tényleges problémáival isfoglalkozott. Mit szól ahhoz, hogy a biztos hivatalából az ön távozása óta sorra távo- lítják el az embereket? Közülük hármat én vettem fel a másik hármat viszont nem. Úgy látom, azokat küldik el, akik aktívan részt vettek a kormánybiztos hivatalának munkájában. Ezt csak úgy tudom értékelni hogy a hivatal irányvonalával a vezetés nemvoltelégedett. (vps) Tešedíkovo marad a Vágsellyei járásban található település hivatalos neve; ez már a második sikertelen próbálkozás volt Ismét nemet mondott a kormány a peredieknek Továbbra is csak a „kék táblán" szerepelhet a Pered név (Somogyi Tibor felvétele) VERES ISTVÁN Pozsony. A helyiek akarata helyett a belügyminisztérium álláspontja lett a döntő. A kormány tegnap elutasította a peredi (Vágsellyei járás) lakosok kérelmét, akik a 2012. március 10-i érvényes népszavazás értelmében Peredre változtatták volna a település jelenlegi hivatalos megnevezését. A falu neve így továbbra is Tešedíkovo marad. Robert Kaliňák belügyminiszter nem tartja szerencsésnek, hogy Pered hivatalosan is visszakapja régi nevét. „Bratislava sem veszi vissza a Pozsony nevet” - jegyezte meg a kormányülés után a belügyminiszter. Pozsony szlovák neve egyébként sosem volt Pozsony, 1919 előtt Prešporoknak hívták szlovákul. Negyednek szabad Ahogy lapunk tegnapi számában írtuk, a belügyminisztérium nevezéktani bizottsága azért nem tartja elfogadhatónak a Pered nevet hivatalosként, mert magyar eredetűnek tartja, Szlovákiában viszont a települések hivatalos nevének szlovákul kell lennie. Ennek egyébként ellentmond, hogy a közeli Negyed szlovák hivatalos neve Neded (vagyis gyakorlatilag a magyar megnevezés a hivatalos név is). Több hasonló példát is találunk Dél-Szlová- kiában (Nána, Zalaba, Mad). A Pered elnevezésről senki nem bizonyította be, hogy magyar eredetű lenne, érvel a falu polgármestere. „Ez egy univerzális név, 1948 előtt a helyi szlovákok is ezt használták” - állítja Borsányi Gyula. A Tešedíkovo egy elterjedt és bevett megnevezés, amely 65 éve használatos, így része az ország földrajzi kiadványainak is, érvel az elutasításról a kormányba terjesztett javaslat. A kormány ezzel vélhetően főleg a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett települések hivatalos megnevezését próbálja védeni. Elkértük a belügyminisztériumtól a nevezéktani bizottság teljes állásfoglalását, ehelyett viszont csak azokat a kivonatokat küldték el, amelyek a kormányba terjesztett rövid indoklásban is szerepelnek. Kommunista és nacionalista hagyomány Robert Fico kormánya a II. vüágháború utáni, nemzetiségeket elnyomó politikát élteti tovább a tegnapi döntéssel, véli Érsek Árpád. „Ez a döntés nem arra utal, hogy Szlovákia kormánya civilizált európai politikát folytatna” - jegyezte meg közleményében a Híd parlamenti képviselője. 1948. június 11-én, néhány hónappal a kommunisták hatalomátvétele után Daniel Okáli belügyi megbízott egy rendelettel 710, nagyrészt dél-szlovákiai település hivatalos nevét változtatta meg önkényesen. Ekkor kapta mai hivatalos nevét Pered mellett Párkány (Štúrovo), Bős (Gabéíkovo) és Gúta (Kolárovo) is. A 90-es évek első felében viszont néhány dél-szlovákiai városnak és falunak még sikerült helyi népszavazással megváltoztatnia az 1948-ban ráerőltetett nevét. így lett Čalovóból Veľký Meder, Šafárikovóból Tomaľa, Vojnicéből Bátorove Kosihy, Milanovcéből Veľký Peredi népszavazások így alkottak véleményt a néwáltoztatásról Kýr. Štúrovóból viszont nem lehetett Parkan, ahogy Tešedíkovóból sem lehetett Pered 1995-ben és most sem. Nemzetállami döntés ,A kormány döntése több olyan tényre is rávilágít, amely a demokratikus jogállamba vetett hitet kérdőjelezi meg” - állítja Óry Péter. Az MKP közigazgatási alelnöke szerint a kabinet nem vette figyelembe a szubszidiaritás elvére épülő és a polgárok akaratát tükröző kezdeményezést. „Döntésével egyúttal azt is bizonyította, hogy a kormány nem a lakossági akaratot képviseli, hanem a kisebbségek által lakott települések esetében ragaszkodik a nemzetállam építésének koncepciójához” - tette hozzá Óry. Az MKP alelnöke szerint így a döntés szembemegy olyan nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel is, amelyet az ország parlamentje korábban ratifikált, mint például az ET kisebbségi keretegyezménye, de a Helyi Ónkormányzatok Európai Kartájával is, amely a már említett szubszidiaritás elvének a betartását szabja meg a kormányrészére.
