Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-16 / 241. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 16. Vélemény és háttér 7 Nem túlzás választási költségvetésről beszélni, a Smer mindent bevet a győzelemért Fico egy lapra tett mindent A kormány által elfoga­dott költségvetés legfőbb prioritása a miniszterel­nök helyzetbe hozása a jö­vő évi elnökválasztáson. Ennek érdekében nem vá­logat az eszközökben. Ez azonban arra is utal, hogy Fico a vesztét érzi. GÁL ZSOLT Első ránézésre is választási költségvetésről van szó, és ak­kor még nem szóltunk a fokoza­tosan adagolt osztogatásról. Emelik a közalkalmazottak bé­rét, a tanárokét, a nővéreknek is ígéretet tettek, növelnék a kará­csonyi nyugdíj-kiegészítést stb. Közben csökkennek vagy leg­alábbis nem emelkednek az energiaárak. Minden hétre kell egy jó hír, az elégedetlenkedő­ket meg le kell csendesíteni. Gyerekek, valahogy ki kell húz­nunk az elnökválasztásig - ad­hatta ki Fico az útmutatást. A probléma csak az, hogy közben úgy kell tenni, mintha folytat­nánk az államháztartás konszo­lidációját (persze igazából nem ezt tesszük), és mintha nem ju­talmaznánk busásan a szponzo­rokat (a valóságban ez a legfon­tosabb szempont). A választási büdzsé és a kon­szolidáció látszatának egyidejű fenntartása komoly zsonglőr- ködést igényel, de most nem olyan időket élünk, amikor finnyásan válogatni lehet az eszközökben. Ezért jöhet a kre­atív könyvelés valamennyi trükkje, idén is, jövőre is. A rész­ben állami tulajdonú energe­tikai cégektől (SPP, ZSE) olyan szuperosztalékot sajtolunk ki több százmilliós nagyságrend­ben, ami megfelel 3-4 évi nye­reségüknek. Ez persze azt jelen­ti, hogy a következő években egy fillérre sem számíthatunk tőlük osztalék címén, de most kell a pénz, utánunk a vízözön. Az is jól jön, hogy bűn lassan hívjuk le az uniós pénzeket, így ezek (meg a hozzájukjáró hazai állami önrész) kisebb kiadáso­kat eredményeznek - mondhat­juk, hogy lám spórolunk. Az most mindegy, hogy rezzenés­telen arccal belehazudjuk a médiába, hogy a fő cél az uniós pénzek minél gyorsabb és na­gyobb mértékű felhasználása. Újra optimistán betervezzük jövőre a két százalék feletti nö­Gyerekek, valahogy ki kell húznunk az elnök- választásig - adhatta ki a kormányban Fico az útmutatást. vekedést, dacára annak, hogy idén erre már csúnyán ráfarag­tunk. Nem baj, muszáj megint felültervezni a bevételeket, hogy meglegyen a hiány. Nai­van azt hittétek, hogy már nincs kit megfejni, mert az összes, a cégekre és dolgozókra rakódó adót és járulékot meg­emeltük? Meg azt, hogy okul­tunk abból, hogy ezzel úgy sem tudtuk a várt bevételt előte­remteni? Meg, hogy onnan nem lehet elvenni, ahol nincs? Dehogynem, kitaláltuk, hogy megadóztatjuk a veszteséget, meg a nulla bevételt is. Elhitté­tek, hogy tényleg nem privati­zálunk? Most kell a pénz, el­adunk ezt-azt, aztán majd azt mondjuk reorganizáció, az összegből veszünk valamit stb. A lényeg, hogy papíron megle­gyen a hiánycél. A végsőldg feszített húr azt jelzi, Fico mindent egy lapra tett fel. Elnök akar lenni, B terv nincs. A tartalékok, a könyvelé­si trükkök lassan elfogynak, 2016-ban nem lehet még egy osztogatós választási büdzsét csinálni, a Smer Ficóval az élen veszthet, akár szét is eshet. Ezért kell az elnöki bársonyszék 2019-ig tartó mandátummal, kerül, amibe kerül. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója JEGYZET Peredi krémeš VERES ISTVÁN Ma utasítja, uta­sította el a pere- diek kérvényét a kormány. Nem, semmiképp nem dönthet­ról, hogy mi legyen községük hivatalos neve, a minisztéri­umi hivatalnokok ugyanis jobban tudják, mi kell nekik. A peredieknek Tešedíkovo kell, mert az biztosan szlovák elnevezés, és már 65 éve min­denhol T ešedíkovóként emle­getik. Ez lenne az a magasabb érdek, érvelés, amelyet a bel- ügy és a kulturális minisztéri­um hivatalnokai másfél év alatt ki tudtak izzadni ma­gukból. De akkor hogy lehet Zalaba hivatalosan is Zalaba, Mad pedig Mad? Persze, a nevezéktani bizott­ság döntött, tele szakértőkkel, csakhogy a szakértők nagy ré­sze az említett tárcák hivatal­nokai közül került ki, ráadásul 1996 óta majdnem ugyan­azok ülnek a bizottságban. Az egész ügy kicsit a kilencve­nes éveket idézi. Párkány an­nak idején azért nem lehetett szlovákul Parkan, mert Ján Čamogurský kormánya sze­rint államérdek, hogy az or­szágban legyen egy Štúrovo, még akkor is, ha a párkányiak ezt nem akarják, és Párkány­ban Štúr valószínűleg annyi­szorvolt, mint Madagaszká­ron. Miért nem nevezik át Štúr szülőfaluját (Uhrovec) Štúrovóra? Pered esetében most ugyanúgy viselkedik a kormány: a kommunista ön­kényuralom egykori nemzeti- eskedő döntését védelmezi. Mit tegyenek a perediek, ha a kormány már másodszor uta­sítja el falunév-változtatási kérelmüket? A hétvégén a Pered-Lég focimeccsen a részrehajló bíró autóját süte­ménnyel kenték be a helyi szurkolók. Valami ilyesmit érdemelne a perediektől a kormány is. Ha bekennék a kormányhivatal épületét krémessel, valószínűleg a fél világ a szlovák kormányon röhögne, és talán észrevennék magukat, meg azt, hogy Tes- sedik Sámuelnek semmi köze nem volt Peredhez. Továbbá hogy szlovák nemzeti nagysá­gokról magyarlakta települé­seket elnevezni nem más, mint agyrém. KOMMENTÁR Rendőrvicc MARIÁN LEŠKO Navi Pillay, az ENSZ emberjogi főbiztosa to­vábbra is megvan győződve arról, hogy nem volt megfelelően kivizsgálva a Szepsi melletti roma telepen végrehajtott rendőrségi razzia ügye. Véleményét nem tudta megváltozni a szlovák kormánytól kapott jelentés sem. A fő­biztos továbbra is Jana Dubovcová szlovák em­berjogi biztossal ért egyet, aki saját jelentést dolgozott ki a történtekről. Nem is csodálkozhat ezen senki, aki elolvasta a két verziót arról, mi is történt a bodollói roma telepen. A bevetésen 63 rendőr vett részt, köztük jó néhány kom­mandós. A rendőri intézkedést vizsgáló Dubovcová merőben ellentétes megállapításokra jutott, mint a belügyminisztéri­um belső ellenőrző osztálya, amely szerint az akció minden tekintetben az előírásoknak megfelelően zajlott le. Az om­budsman szerint viszont az akciót jogalap nélkül hajtották végre és megsértették több személy alapvető jogait. Bár a rendőrség nem küldte el Dubovcovának az összes do­kumentumot, amit az ügyről kikért, csupán azokat, amelye­ket jónak látott, de azokból is világosan kiderült, védhetetlen * a belső ellenőrzés által készített jelentés, amellyel Robert Kaliňák és a kormány is azonosult. A rendőrség szerint a roma telepen végrehajtott akció célja olyan személyek őrizetbe vétele volt, akik évek óta rejtőz­ködnek az igazságszolgáltatás elől. Dubovcová vizsgálódása nyomán kiderült, hogy a rendőrök nem rendelkeztek házku­tatási paranccsal. A rendőrség közölte, hogy a körözött sze­mélyeket úgy kívánta őrizetbe venni, hogy az utcán igazol­tatja őket, anélkül, hogy behatolna a házakba. Az ombuds­man ez alapján arra jutott, hogy ha ez igaz, akkor a rendőr­ség a lehetedenre építette az akciót. Arra, hogy az „évek óta bujkáló személyek önként előbújnak és átadják irataikat a rend őreinek, hogy így igazolják személyazonosságukat”. Ha a rendőrség tényleg azt hitte, a keresett személyek előjön­nek, hogy végre letartóztathassák őket, akkor most sikerült bebizonyítania a rendőrvicceknek reális alapjuk van. A való­ság természetesen az, hogy semmi ilyesmire nem számított a rendőrség, de mivel más érvet nem tud találni a beavatkozás törvényes voltának igazolására, ezzel teszi nevetségessé magát. Sok más ügy mellett ez is igazolja, mennyire fontos, hogy az országban működjenek olyan függetíen intézmények és szervek, amelyek megvédik az állampolgárokat a végrehajtó hatalom túlkapásaitól. Az emberjogi hivatal Jana Dubovcová vezetésével ilyen intézmény. így látja az ENSZ emberjogi fő­biztosa is. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Hogyan mossák a pénzt a szerbek? Korábban ingatianvásár- lással és privatizációs ügyek­kel, ma pedig bankokon, ügy­védeken, könyvelőkön ke­resztül mossák a pénzt Szer­biában A pénzmosás tipológi­ája című könyv szerint, amelyből részleteket közölt a Politika című belgrádi napi­lap. A pénzmosás egyik leg­újabb formájaként a szerbiai Fejlesztési Alap hiteleit hasz­nálják a szemfüles „üzletem­berek”. Ebben az esetben a könyvelőké a főszerep, akik kitaláltak egy rendszert arra, hogyan lehet sikeresnek fel­tüntetni egy vállalkozást kü­lönböző nem létező üzlete­ken keresztül. Az állítólagos magas bevételek lehetővé te­szik a különböző pályázato­kon való részvételt, ületve banki kölcsönök felvételét. Mivel a Fejlesztési Alap hite­lei igen kedvezőek, a pénz­mosók ezekre pályáznak. A hitelfelvétel után a cégek be­zárnak vagy más országba te­szik át székhelyüket - gyak­ran Koszovóba -, a hitelt pe­dig soha nem fizetik vissza. Zlatko Nikolics bűnügyi szak­értő szerint mindig azt a leg­nehezebb kitalálni, hogy a piszkos pénzt hogyan tegyék a legális pénzügyi folyamatok részévé. .Amikor már nem ha­jókat és autókat vásárolnak, akkor különböző értelmetlen befektetéseket találnak ki” - mondta. Amikor már elég házba, nyaralóba és klubba fektettek, akkor elkezdték egyik államból a másikba szállítani a pénzt. Még mindig a Kajmán-szigetek a legnép­szerűbb off-shore paradi­csom, 27 ezres lakosságára 34 ezer vállalat jut, amelyek kö­zül 590 a bank. Míg korábban a privatizációs ügyletek szá­mítottak jó pénzmosási üz­letnek, manapság a drágakö­vek és a nemesfémek vásárlá­sa a népszerű. Az ingatlanbe­fektetések a szakértő szerint örök „slágernek” számítanak, hiszen ami jól működik, azon nem kell változtatni. Az el­képzelések szerint a jövőben az élet- és vagyonbiztosítások nyújtanak majd tág teret a pénzmosásnak. (MTI)- Akkor legyen legalább Peredíkovo.

Next

/
Thumbnails
Contents