Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-16 / 241. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 16. www.ujszo.com Legfeljebb 25 eves korig jar a juttatás Miniszoknya miatt nem veszik el a családi pótlékot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Iskolakerülésért, túlságosan rövid szoknyáért vagy a házirend más módon való megsértéséért januártól még­sem fogják elvenni automatiku­san a családi pótlékot - ígéreté­hez híven Ján Richter szociális ügyi miniszter tegnap ebben az enyhébb változatban teijesztet- te a parlament elé a családi pót­lékról szóló törvénytervezetet. A jogszabály ugyanakkor le­szögezi: a családi pódék célja, hogy az állam havonta hozzá­járuljon a gyermek nevelési, il­letve iskoláztatási költségei­hez, a címzettnek pedig köte­lessége biztosítani a megfelelő nevfilástésLajrendszeres. iskola- látogatást. Amennyiben a tá­mogatás nem ezt a célt szolgál­ja,'meg lehet vonni. Vagyis ha egy gyermeknek 15 óránál több igazolatian hiányzása lesz, nem állítják le automati­kusan a családi pótlék folyósí­tását, hanem a családja helyett három hónapig egy esed gond­nok kapja meg, aki az összeget a gyermekkel összefüggő ki­adásokra fordítja. Az eseti gondnok rendsze­rint az a község lesz, ahol a gyermek szülője állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelke­zik. Ha ezalatt a 3 hónap alatt nem javul a gyermek iskolalá­togatása, további kihágást kö­vet el, javaslatot tesznek a csa­ládi pódék megvonását célzó eljárás lefolytatására. Az új jogszabály egyértelműen ki­mondja azt is, legfeljebb med­dig járhat a családi pódék, je­lenleg ugyanis többféleképpen magyarázható, hogy az egye­temisták után hány éves korig folyósíthatják a juttatást. Amíg tanulnak, eltartott gyermeknek számítanak, de az új törvény szerint mihelyt valaki betölti 25. életévét, nem folyósítják tovább a családi pódékot akkor sem, ha még nem fejezte be ta­nulmányait. A jogszabály álta­lános vitáját tegnap lezárta a parlament, az elfogadása a kö­vetkező, novemberi ülésszakon várható, és várhatóan január­ban lép életbe, (sza) Idén nőtt a befizetett járulékok összege Perel a Szociális Biztosító ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Bírósági úton pró­bálja behajtani kinnlevőségeit a Szociális Biztosító (SP). Idén szeptember 30-áig összesen 4183 adósa ellen tett feljelen­tést, akik 34,7 millió euróval tartoznak-az intézménynek - tájékoztatott a biztosító. Olyan munkaadókról, természetes személyekről vagy megbízott képviselőkről van szó, akik a társadalombiztosítási rend­szerbe nem fizették be a köte­lezőjárulékokat. Az SP abban bízik, legalább 30 milliót sikerül így behajta­nia. Ezenkívül szigorították a járulékok fizetésének ellenőr­zését. Tavaly 358 munkáltatót és mintegy 20 ezer alkalmazot­tat ellenőriztek havonta, az el­ső félévben minden egyes hó­napban már 385 munkaadót és csaknem 24 ezer munkaválla­lót, csak szeptemberben pedig 882 intézményt kontrolláltak. Ennek köszönhetően nőtt a befizetett járulékok összege. Tavaly egész évben összesen 941 ezer euró biztosítási díj folyt a biztosító kasszájába, 2013 első felében már csaknem 760 ezer euró járulékot fizettek be, a fokozott szeptemberi el­lenőrzés következtében pedig a munkaadók csak a múlt hó­napban 412 ezer eurót fizettek be a biztosítóba, (sza) RÖVIDEN Kizárnák Rezešová szakértőjét Budapest. Kizárhatja a bíróság Eva Rezešová szakértőjét a tárgyalásból - értesült a hvg.hu. A négy emberéletet köve­telő baleset után az elhunyt házaspár családja kérte fel Me­legít Gábor elismert igazságügyi szakértőt szakvélemény ki­dolgozására, ám ő ezt lehetséges összeférhetetlensége miatt elutasította. Ehhez képest alig négy héttel később, Rezešová ügyvédje, Novák Péter váratlanul újabb műszaki magán­szakvéleményt nyújtott be bizonyítékként, amit Melegh ké­szített. A család most Melegh kizárását követeli, ügyvédjük szerint ugyanis az összeférhetetlenség, amelyre korábban hivatkozott, továbbra is érvényes. Melegh egyébként szakvé­leményében azt állította: A Fiat keltett „veszélyérzetet” Éva Rezešovában, amikor betért elé, a BMW „meglepődött” ve­zetője már nem is tudta volna elkerülni az ütközést, (dp) Lajčák: nem a kettős állampolgárságra Nagylak. Szlovákia csak akkor fogadja el a kettős állam- polgárság intézményét, ha európai norma rögzíti - jelentet­te ki a romániai Nagylakon Miroslav Lajčák külügyminisz­ter, aki a helyi szlovák közösség rendezvényén vett részt. Lajčák szerint Európában több állampolgársági modell lé­tezik, és amíg nem születik ebben a kérdésben közös euró­pai előírás, Szlovákia a számára kedvező modellt alkalmaz­za. (MTI) 22 millió eurós kártérítés, 3 milliós perköltség; a pénzügyminisztérium még bizakodik Fizetnünk kell az Union-tulajnak Pozsony. A német Legfel­sőbb Szövetségi Bíróság megerősítette a nemzet­közi döntőbíróság jogo­sultságát: Szlovákiának várhatóan fizetnie kell az Union Egészségbiztosító holland tulajdonosának, az Achmeának. A kártérí­tés és a perköltség össze­sen 25 millió euró. ÖSSZEFOGLALÓ Egyre valószínűbb: Szlová­kia kártérítést kell, hogy fizes­sen a holland Achmea társa­ságnak, amely még 2008-ban perelte be az országot az egész­ségbiztosítók nyereségének be­tiltása miatt. A tiltást az első Fi- co-kormány szavazta meg 2007-ben. A társaság a befektetések védelmére vonatkozó, Szlová­kia és Hollandia közötti nem­zetközi szerződésre hivatko­zott, és a választott döntőbíró­ság neki adott igazat egy évvel ezelőtt. Szlovákia megkérdője­lezte, hogy a bíróság hatáskö­rébe tartozik-e a döntés, de a német Legfelsőbb Szövetségi Bíróság úgy döntött: nem fog­lalkozik Szlovákia beadványá­val, vagyis megerősítette, hogy a döntőbíróság jogosult volt ítéletet hozni az ügyben. A döntés értelmében az Achmea 22 millió eurós kártérítésre és további 3 millió euró perkölt­ségre jogosult. Az ítéletet Szlovákia a frank­furti tartományi bíróság előtt is megtámadta még idén január­ban, ám jogászok szerint na­gyon valószínű, hogy ezt a pert is elveszti, mivel ebben a bead­ványban is elsősorban a kárté­rítést megítélő döntőbíróság hatáskörét kérdőjelezi meg. A pénzügyminisztérium to­vábbra is optimista. ,A Legfel­sőbb Szövetségi Bíróság nem a beadvány tartalmáról hozott döntést, ebből nem következik, hogy Szlovákia köteles kifizetni a kártérítést - írta lapunknak a tárca. - A pénzügyminisztérium továbbra is Szlovákia érdekeit fogja védeni.” Azt nem részlete­zi, hogy milyen módon. Az Achmea jogerősnek tartja a nemzetközi döntőbíróság ta­valyi ítéletét, és követeli a kár­térítés kifizetését. A követelé­sét nyomatékosította is: 29,5 millió, a szlovák állam külföldi bankszámláin lévő eurót zárol­tatott egy luxemburgi bíróság­gal. A pénzügyminisztérium ezt sem tartja veszélyesnek. ,A luxemburgi számlákon zárolt pénz továbbra is az ország tu­lajdonában van, és marad is a per befejeztéig” - áll a szaktár­ca nyüatkozatában. Az ellenzék szerint a mint­egy 25 millió eurós bírság egyértelműen a Smer eddigi politikájának következménye, ezért Robert Ficónak le kellene mondania. „Ismételten figyel­meztettük, hogy ne tiltsa be a nyereség kifizetését az egész­ségbiztosítók számára, mivel ez alkotmányellenes” - magya­rázta Richard Sulik, az SaS el­nöke. Szerinte azonban ennél sokkal nagyobb kártérítésre számíthat az ország, ha Fico megvalósítja tervét, és létrejön az egybiztosítós egészségügyi rendszer. A Fico-kormány eddigi ötle­tei az egészségügy átalakítására több tízmillió euróba kerültek. Az egészségbiztosítók nyere­ségképzését megtiltó jogsza­bály miatt, csak az ügyvédi iro­dák költségeire több mint 20 millió eurót fizetett ki a kabinet. Az Achmea szerint a megítélt kártérítés kifizetésének haloga­tása további milliókba kerül majd, mivel havonta 50 ezer eu­ró kötbért számolnak fel, vagyis tízhavonta újabb félmillióval nő a bírság összege, (lpj, SITA) Ki nevet a végén7 A 25 milliós számlát nem Kazimír, hanem az adófizetők állnák. (SITA-felvételek) A robbanás áldozata szinte megállás nélkül dolgozott; alkalmazója több előírást is megsértett Šibenik-alagút: a munkaadó felelős a tragédiáért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Befejezte a munka­felügyelőség a Dl-es autópá­lyán épülő Šibenik-alagútban augusztusban történt robbanás kapcsán indított vizsgálatot. Mint kiderült, a tragédia egyet­len áldozata, Rastislav Mihálik lőmester a robbanást megelőző kilenc napban szünet nélkül, reggeltől estig az építkezésen volt, s nem kizárt, hogy a felte­hetően gondatlanságból bekö­vetkezett tragédiához nagyban hozzájárult fáradtsága. A rendőrség vizsgálata még nem ért véget. A robbanás augusztus 12-én történt a Dl-es autópályán a Görgő (Spišský Hrhov) mellett épülő alagútban. Az erős deto­nációban öt munkás súlyos sé­rüléseket szenvedett, a lőmes­ter pedig életét vesztette. Mihá­lik szülei a tragédia után jelez­ték, fiuk halálának oka a túl­terheltség lehetett. „Hét napig tartó műszakban dolgozott, az­tán ahelyett, hogy egy hétig szabadságra engedték volna, ismét munkába kellett állnia. A tragédia előtt ráadásul már több mint 24 óráig munkában volt, pihenés és alvás nélkül” - nyüatkozta Miháliková anyja, mondván: hónapok óta aggód­tak fiuk egészségéért. „Sejtet­tük, hogy ennek nem lesz jó vé­ge. A munkáltatónak tudnia kellett, milyen megterhelést je­lent ez a tempó az alkalmazot­taknak. Hatályos a munkatör­vénykönyv, amelynek előírása­it be kellene tartani” - mondta Miháliková. Az építkezésen dolgozó munkásokat az Austin Powder Slovakia társaság alkalmazta, amely a munkafelügyelőség szerint több előírást is megsér­tett. Mihálik munkaszerződé­sében például nem szerepelt, pontosan mi lesz a munkaköre. ,A munkahetet nem a törvény értelmében tervezték be, en­nek következtében a tragédia áldozatának nem volt egy hé­ten két egymást követő sza­badnapja a pihenésre. Az el­hunyt például július 8. és 16., valamint 23. és 31. között megállás nélkül minden nap dolgozott” - nyilatkozta Viliam Kukumberg, a Nemzeti Munka­felügyelőség szóvivője. Az Austin Powder Slovakia cég képviselői nem akarják kommentálni a vizsgálat eredményeit; azt, hogy müyen bírságot kapnak, egyelőre nem tudni. A rendőrség által indí­tott nyomozás még nem feje­ződött be, a hatóságok nem akarnak nyilatkozni az ügyről, (dem, SITA) Újabb esélytelen kezdeményezés; korábban az összes ilyen jellegű akció eredménytelen lett Népszavazással váltanák le a kormányt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Aláírásgyűjtésbe kezd az Egyszerű Emberek (OĽaNO), a cél a kormány re­ferendummal történő leváltá­sa. Helena Mezenská képvise­lő szerint az akció legfőbb oka, hogy a kabinet nem a lakos­ság, hanem a pénzügyi csopor­tok érdekeit képviseli. „A petí­ció megfelelő eszköz arra, hogy felnyissuk az emberek szemét, megmutassuk nekik, milyen a helyzet a parlament­ben, mekkora a különbség a Smer kijelentései és cselekede­tei között” - indokolta pártja kezdeményezését a képviselő. Mezenská kifogásolja az SPP tervezett visszavásárlását, amellyel szerinte a Smer ha­zaárulást követ el. Ugyan a kezdeményezés fel­tehetően már most halálra van ítélve - mivel elenyészően kicsi az esély egy eredményes nép­szavazásra -, de még sok pén­zébe kerülhet az országnak. Ha ugyanis az OLaNO-nak sikerül összegyűjtenie a szükséges 350 ezer aláírást, a köztársasági el­nök köteles lesz kihirdetni azt. A legutóbbi népszavazás, amely 2010 szeptemberében az SaS kezdeményezésére va­lósult meg, 7,2 mülió euróba került. Akkor az SaS például a rádió és televízió üzembentar- tási díját akarta megszüntetni, valamint a képviselői immuni­tást akarta szűkítem a népsza­vazással. Két alkalommal a kormány leváltását is megkísérelték az el­lenzéki pártok. Mindkét eset­ben Mikuláš Dzurinda kabinetje volt a célpont: 2000-ben 20 szá­zalékos volt a részvétel, 2004-ben, amikor a Smer a szakszervezetek segítségével kezdeményezett referendumot, a lakosság 35,9 százaléka járult az urnákhoz. Mivel a részvétel egyik alkalommal sem érte «1 a szükséges 50 százalékot, a nép­szavazások eredménytelenek lettek. Eddig Szlovákiában egyetlen népszavazás, az uniós tagságunkról szóló voksolás volt eredményes, akkor 52,2%-os volt a részvétel, és a résztvevők 92,5%-a mondott igent, (lpj, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents