Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-14 / 239. szám, hétfő
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 14. www.ujszo.com December 15-én lesz 65 éves az Új Szó. a születésnap előtt 65 hűséges olvasónkat megajándékozzuk: egy sporttáskával 3. Ugari Rudolf Feibár ■ M • • I Köszönjük, hogy az előfizetőnk! Az irodalmi Nobel-díj nem csak az írónő számára hajt hasznot Kifosztották Munro könyvesboltját ÖSSZEFOGLALÓ Victoria. Alice Munro irodalmi Nobel-díja nem csak az írónő számára hajt hasznot, profitál belőle a volt férjével közösen alapított könyvesbolt is. Amikor csütörtökön bejelentették, hogy a novella 82 éves kanadai nagymesterének ítélték az irodalmi Nobel-díjat, Munro rajongói megszállták a Munro's Books könyvesboltot Victoriá- ban, és megvásárolták az írónő összes raktáron levő könyvét. Az üzlet mind a 14 megjelent novellagyűjteményét forgalmazza. Alice Munro már régen nem főijük bele a bolt munkájába, és interjúkat sem ad, ezért volt férje, James Munro válaszol a média érdeklődésére. Elmondta, 1963-ban együtt nyitották meg a boltot Brit Columbia tartományi fővárosában, és az írónő is évekig dolgozott ott. Megtett mindent, hogy jó üzletasszony A novellista és volt férje 1963-ban alapította meg Victoria belvárosában a Munro's Books könyvesboltot (Képarchívum) legyen, de az írás iránt érzett igazi elhivatottságot. James Munro hozzátette, volt felesége nagyon gondos szerző, ha nem tetszik neki a végeredmény, újraírja művét. „Karaktereit nagyon aprólékosan megrajzolja. Ez valódi művészet, amit értékelni kell. Csodálatosan megírva jelentékennyé teszi az átlagembert - magyarázta. - Úgy vélem, egy kicsit meglepte őt a díj, és sok más embert is, de engem egyáltalán nem lepett meg. Olvastam jó néhány történetét, amelyek a Dance of the Happy Shades című gyűjteményben jelentek meg, és azt gondoltam, ezek a világ legjobb novellái.” (MTI, ú) Tovább tart nyitva az MNG impresszionista kiállítása A Jókai Színház első nagyszínpadi bérletes bemutatója egy vendégjáték Egerek és egybeesések Horváth László (Lennie) és Tóth Tibor (George) koncentrált játéka az előadás erőssége (Fotók: Soproni Petőfi Színház) A kamaraszínházi bemutató után szokatlan nagyszínpadi ajánlattal kezdte idei évadját a Komáromi Jókai Színház. A Soproni Petőfi Színház tavaly ősszel bemutatott előadását - John Steinbeck Egerek és emberek című művének színpadi változatát - hozta el a hazai bérletes közönségnek. A döntés időszerűségét aláhúzza, hogy az előadás egyik főszereplője a komáromi színház direktora. KISS PÉNTEK JÓZSEF Tegyük hozzá rögtön: Tóth Tibor játéka expresszív, a realista színjátszás eszközeivel dolgozó, hiteles alakítást eredményezett. Kiválasztása George szerepére nagyon jó döntés, mondhatni telitalálat volt. A szerepet tisztán végigvitte az előadáson, ami nagymértékben hozzájárult az egész produkció hiteléhez. Hasonlóan odaadó, kitárulkozó őszinteség jellemzi a Lennie figuráját alakító Horváth László játékát is. A roppant erejű, de a szellemi fejlődésben visszamaradott idénymunkás a valódi tragikus hőse ennek az előadásnak, hiszen szófogadó, emberbaráti hűsége, együgyű- sége egyben a halálát okozza. A két főszereplő közötti kontraszt hű ábrázolása nagyon koncentrált, minden pü- lanatában pontos játékot, színészi-emberi jelenlétet kívánt. Szerepformálásuk hiteléhez az is nagymértékben hozzájárulhatott, hogy az előadás - ezzel együtt a színészvezetés és a szerepfelfogás - sem követelt tőlük művészi „elemeléseket”, egyszerűen hagyta őket élni a színpadon. Pataki András rendező stílusérzékére vall, hogy a színészek a saját eszköztárukból építkezhettek; nem terhelte őket felesleges hozzárendelt rendezői koncepcióval. Az előadás számos kíméletlenül realista, már-már a naturalista színház határát súroló jelenete mellett a zárójelenet - amikor George agyonlövi Lennie-t, hogy ne kerüljön a lincse- lésre készülő Curley fiú és a többi vendégmunkás kezére - képileg is, színészileg is katar- tikus erejű, nagy pillanata az előadásnak. Olyan színházi pillanat, amely sokáig elkíséri a nézőt. A többi szereplő játéka kiegyensúlyozottan középszerű. Ereje és hatása meg sem közelítik a két főszereplőét. Ez a tény sajnos sokat levon az előadás hőfokából, de ezzel együtt is szakmai tisztességgel kivitelezett színházi estének lehettünk tanúi. Az előadás, amelyet az elmúlt pénteken a Komáromi Jókai Színház meglehetősen foghíjas (a szünet után még foghíjasabb) nézőterén helyet foglaló közönség láthatott, hűségesen visszaadta a regény és a belőle készült színdarab stílusjegyeit, hangulatát és alapvetőértékeit. Az irodalmi Nobel-díjas Steinbeck még a múlt század első felében írta ezt a túlnyomó- részt realista elemekkel és stílusjegyekkel operáló, helyenként mégis költőien érzékeny kisregényt, amelyből később színdarabot és filmforgatókönyvet is írt. A két hányatott sorsú, vándorló idénymunkás kapcsolatát és egyikük tragikus halálát elbeszélő mű a realista dráma jegyeit viseli magán, de előrevetíti az emberi kapcsolatok kiüresedését, az egyén elmagányosodását, amit az egzisztencializmus előjeleként is értékelhetünk. Néminemű dramaturgiai szándékbeli összefüggés fedezhető fel a Komáromban közelmúltban bemutatott stúdióelőadás, Harold Pinter Árulása és e között a bemutató között. Ám, ha belegondolok, hogy következik a Lili bárónő meg az Egy szoknya, egy nadrág, akkor hamar rá kell jönnöm, hogy pusztán a véletlenek egybeeséséről van szó. KULTURMIX Könyv. Ethel, a fiatal francia grafikusnő úgy tudja, zsidó származású. Véletlenül felfedezi, hogy családja történetébe kitalált szálak szövődtek. Minden jel arra mutat, hogy szeretett nagymamája, akire egész identitását felépítette, hazudott neki... A fiatal francia író, Clara Royer 2011-ben magyar címmel megjelent könyvével berobbant a kortárs francia irodalomba, és sajátosan új nyelvhasználatával elismerő kritikai visszhangot vívott ki. Royer egyébként a Sorbonne oktatója, kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom. Clara Royer: Csillag. Geopen Kiadó, Budapest 2013. Színház. Camus A pestis című regénye és a belőle Francis Huster által készített dramatizált változat minden korban sokrétű és izgalmas párhuzamot tud teremteni a pusztító járvány és az adott világ működése között. A budapesti Vígszínház 2011-ben bemutatott előadása Pozsonyban az Astorka Korzo 90' színházi fesztiválján szerepel. A monodrámában Hegedűs D. Géza tucatnyi alak sorsát játssza el a pestis sújtotta Oranból. Csellón közreműködik Márkos Albert, az előadás zeneszerzője, aki a zene nyelvén fogalmazza meg a darabot. A pestis holnap 19 órakor látható Pozsonyban, az Astorka Színházban. Internet. Gyors karriert futott be a neten Csepella Olivér diplomamunkaként készült, Nyugat+Zombik című képregénye, melyből a fő karakterek mellett egyelőre néhány részlet, borítóterv, poszter tekinthető meg. A 7 füzetesre tervezett opust a következőkkel vezette fel az alkotó: Babits Mihály születésnapjának előestéjén a New York Kávéház vendégei egyik pillanatról a másikra elátkozott élőhalottakká válnak. Csak Babits, Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, Karinthy és egy szerencsés pincémő nem alakult át vagy vált áldozattá. Egyelőre... Babits karaktere a Nyugat+ Zombik című képregényből. Budapest. Másfél hónappal tovább, november 24-éig tart nyitva a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai - Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből című időszaki kiállítása. A félszáz francia és csaknem hetven magyar remekművet felvonultató tárlatot eddig több mint 60 ezren látták. Az anyag különleges, mert együtt láthatók az impresszionizmus és posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia mestereinek alkotásai. (MTI)
