Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-12 / 238. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ. 2013. OKTÓBER 12. Szalon 21 MEDIATER Az újjászületés kultúrája A halott stílusok és diva­tok iránti étvágy csillapít­hatatlan. Vagy nem is múltak ki? Korunk egyik előfeltevése ugyanis, hogy a jelen valójában a múltbeli történelem fris­sítése, azaz folyamatos új­jászületés. A 70-es évek itt vannak a szomszédban. Ha valaki nem hiszi, ugor­jon el egy retro buliba. H. NAGY PÉTER Közben figyeljen arra is, hogy a tömeghatás fenntartását - fel­támadt a halott - a nosztalgia egy olyan változata biztosítja, amely nem azonosítható a szen­timentális múltba révedéssel. A retro persze rekonstruálja, de ezzel együtt általában inkább demitizálja a terepet, és létre­hozhat olyasmit is, ami az adott stílusközegben, abban a formá­ban nem volt megtapasztalha­tó. A másféleségen legalább ak­kora hangsúly van, mint az azo­nosságon. Ha megszólal a retro mix, azonnal hallható az idegen az ismerősben. Az idő különb­ségtermelőjátéka megkettőzi a világot, és nyilvánvalóvá teszi, hogy a kulturális valóság nem teljesen az, aminek gondoltuk. Jóval képlékenyebb. Ideológiamagyarázat helyett három példatípust említenék a sok-sok lehetséges közül. Első­ként a Sky kapitány és a holnap világa című Kerry Conran-pro- dukcióra vetnénk egy pillan­tást, amely jó példa a retro lát­ványvilágra. A film története egy modellezett korban, 1939 alternatív valóságában, tehát a mienktől eltérő múltban ját­szódik. A díszleteknek, az anti­kolásnak és a filterezésnek kö­szönhetően az összhatás nem csak egyedülálló lesz, de rend­kívüli módon emlékeztet a 30-as és a 40-es évek sci-fijeinek ábrázolástechnikájára. Vagyis olyan, mintha egy letűnt kor­szak vizuális rekvizitumainak Cplakátok, fotók, képeslapok, magazincímlapok stb.) mozgó­képes rekonstrukcióját látnánk. Kiemelendő ebből a szempont­ból a városkép, amely az emlí­tett eljárásoknak és az utalás­rendszernek köszönhetően úgy értelmezhető - a Blade Run- nerhez hasonlóan -, mint a hí­res filmklasszikus, a Metropolis vizuális retrója. Második példánk az animá­ciós filmek közül való. A Rontó Ralph azért lehetett sokak szá­mára az utóbbi évek egyik leg­szimpatikusabb alkotása, mert maximális toleranciával viszo­nyul a videojátékok letűnt ge­nerációihoz. A tét mégis az a fő­hős számára, hogy kiteljesítsen valami olyat, amit a régi játék nem tudott: pozitív figurává szeretne válni. S pont ebben mutatkozik meg, hogy a szere­pek leosztása módosítható, a rombolás egyben építés is. A já­tékprogramokon átívelő kaland Sky kapitány és a holnap világa: mintha egy letűnt korszak vizuális rekvizitumainak mozgóképes rekonstrukcióját néznénk (Képarchívum) Rontó Ralph világában a 8-bites szabályoknak megfelelően a mozgás darabos, a hang pedig a 30 évvel ezelőtti sémát idézi technológiatörténeti érdekes­sége, hogy Ralph világában a 8-bites szabályoknak megfele­lően a mozgás darabos, a hang pedig a 30 évvel ezelőtti sémát idézi, ami egyértelműen alkal­mas a nosztalgiafaktor növelé­sére. Ralphnak viszont más környezetben kell bizonyítania rátermettségét, s innen nézve az animációs film azzal is elját­szik, hogy a retro nem identi­tásként, hanem inkább oszcillá­cióként ragadható meg. Harmadik példánk egy ki­hagyhatatlan olvasmány, me­lyet az irodalomkritika „az új generáció Neurománcaként” határozott meg: Ernest Cline Ready Player One című regé­nye. A retro ebben tudásszerke­zetként funkcionál. A 2044-ben játszódó történet olyan cyber- akció-sorozatra épül, melynek teljesítéséhez a popkultúra spe­ciális ismeretére van szükség. A szimulációt ugyanis egy olyan figura tervezte, aki az 1980-as években nőtt fel, s ennek az év­tizednek minden szegmensét a legapróbb részletekig felhasz­nálta számítógépes programja­iban. Feladványainak megfejté­se ezért szinte enciklopédikus tudást igényel. „Elolvastam ­A regény főhősét körülveszi a 80-as évek adatóceánja mondja a főszereplő - Halliday összes kedvenc szerzőjének minden egyes könyvét. [...] Megnéztem, és újranéztem minden egyes filmet. [...] Pop, rock, new wave, punk, heavy metal [...] mindent kipipáltam. [...] Elolvastam minden olyan képregény összes számát, amit Halliday valaha gyűjtött.” Emel­lett profi tudásra kell szert tenni a számítógépes játékok és az RPG területén. Ahogy a főhőst ezután körülveszi a 80-as évek adatóceánja, úgy merül el az ol­vasó a korszak mesterséges hangulatában. A retro olykor bizony komoly felkészülést igé­nyel. A retro jelenségek megítélése korántsem egyöntetű. Eliza­beth E. Guffey a témáról szóló, Retro - The Culture of Revival című remek monográfiájában így fogalmaz: „Legjobb esetben a retro visszaemlékezés akut ironikus tudatossággal keresi fel újra a múltat; a saját emléke­zetétől elfogultan a retro újjá­születés leleplezi a történelmi memória önkényességét. Leg­rosszabb esetben a retro kifoszt­ja a történelmet, kevéssé figyel­ve az erkölcsi imperatívuszokra és az árnyalt utalásokra.” Fenti példáink arra figyelmeztetnek, hogy a retro komplex látásmód is lehet, amely túlmutat az egyszerű divathullámon. Lady Gaga Retro, Dance, Freak című dala például úgy eleveníti fel a diszkókorszak hangzásvilágát, hogy az új ötvözet - mivel a technokultúra által gazdagabb az előzményeinél - nem he­lyezhető vissza automatikusan az adott időszakba. Ugyanak­kor nem jöhetett volna létre nélküle. Dióhéjban ez a retro lényege. Tárlatok a prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban Hetvenöt év után elkészült a múzeum KOKES JÁNOS Prága. 75 év után teljes egé­szében elkészült és kizárólag kiállítási célokra van berendez­ve a prágai Nemzeti Műszaki Múzeum. A Letná park szélén álló épületegyüttest 1938-ban kezdték el átalakítani és beren­dezni a célra, de közbeszólt a második világháború. A háború után az épületegyüttes egyes részeit állami intézmények, hi­vatalok vették igénybe. Ezek csak az elmúlt években költöz­tek ki. Az átalakításra 400 millió koronát különített el a kulturá­lis tárca, a munkálatok most fe- jeződtekbe. Karel Ksandr, a múzeum ve­zérigazgatója elmondta, hogy a prágai múzeum birtokában több mint 65 ezer értékes kiállí­tási tárgy és berendezés van. Je­lenleg 12 állandó tematikus ki­állítás látogatható, egyebek kö­zött megtekinthető, hogyan működött régen egy szénbánya, egy ércbánya vagy egy kohó. A kiállított ritkaságok között hat­ezer éves szerszámokat is látha­tunk. Nagy érdeklődésnek ör­vend a fényképészet technikai fejlődését bemutató tárlat, va­lamint a korábbi évszázadok „spionjainak” munkáját, felsze­relését és eszközeit bemutató Top Secret kiállítás is. ZENEBONA Régiségvallatók CSEHY ZOLTÁN Még egészen friss Németh Imre és Homoki Zsolt közös CD-je, amely alcíme szerint régi magyar dalokat tartal­maz. Már a hanghordozó címe (Vallomás) is világosan utal arra az intim viszonyra, amit a két előadó feltár előt­tünk: a létezés minden fon­tos területéről találunk itt vallomásnak beillő mozza­natot. A létezés teljes zenei lefedettségét kapjuk a szere­lemtől a transzcendenciáig, a vágymegvallástól a létszo- rongatottságon át egészen a perlekedésig vagy a tragédi­áig. Bornemisza Péter Cantio optima címen ismert éneke (a legjobb ének jelentésű cím utólagos, a másoló elragad­tatásának terméke) a 16. századi, létében és ideáiban veszélyeztetett értelmiségi szorongásait fogalmazza meg: fegyelmezett dallama mintha ellensúlyozni akarná azt a megingást, melyre a szöveg dinamikája épül. Ki­emelt szerepbe kerül Balassi Bálint is (Mégis azonról, Bo­csásd meg, Úristen), aki min­dent egybevetve a legmoder­nebbnek ható költő a CD-n: a kiemelt szövegek ereje átsüt az intim zenén is. Ä zenei program pilléreként tarthat­juk számon Bakfark Bálint reneszánsz erdélyi zeneszer­ző és lantművész munkáit. Bakfark virtuozitásának leg­ékesebb bizonysága talán az a meglepő szólásfordulat, melyet a lengyelek (a zene­szerző ma ismert művei len­gyelországi éveiből marad­tak ránk) állítólag máig használnak a tehetségtelen és nagyot akaró ember jel­lemzésére: „Bakfark után nyúl a lanthoz”. A CD-n a Vili. és a IX. fantázia hallha­tó. Hangsúlyos szerepet kap a Tabulatura Vietoris is: ez az 1680 körül lejegyzett gyűj­temény számos magyar, szlo­vák és más külföldi táncdalt, egyházi éneket tartalmaz, nagyrészt kétszólamú virgi- nálátiratban, úgynevezett ta- bulatúrás írással, melyet ma már jobbára csak gitár vagy lant esetében szokás hasz­nálni. Az Ég lángban... kezdetű dal feledhetetlen dallama a nemes egyszerűség költészetének példája, s ez kiválóan érződik Németh Im­re előadásán is. A gyűjtésből előkerült dalok világa (Ko­dály Zoltán, Szíjjártó Jenő, Veress Sándor és Németh Im­re gyűjtései) ragyogóan il­leszkedik a klasszikus anyag­ba: ebben a regiszterben itt és most a Nyitra-vidék dallam­kincse válik dominánssá. A zenei kíséret visszafo­gottsága minden hangzást kiemel: épp ez a meztelenség hozza a leginkább közel ezt a különös világot a ma embe­réhez. Homoki Zsolt lantjá­téka nem a régi korokból át­szűrendő angyali hangzás il- lúziójára tör: a hangzásvilág, melyet megteremt, nagyon is emberi, aktív, élénk és vitat­kozó. A régi magyar dalok iránti sokéves szenvedély, az érzé­kenység ilyen magas hőfoka Németh Imrét kulcsfontos­ságú előadóművésszé avat­ta: a Vallomás erről bárkit könnyen meggyőzhet. (Vallomás. Régi magyar dalok. Németh Imre - ének, Homoki Zsolt-lant. 2013.) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents