Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-12 / 238. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. OKTOBER 12. INTERJÚ 15 sztercebányától kilométerre dél­eire, a Zolná és Zolnica partján vő falu lakói Is. büszkék két attrakciójukra, ern kilátó, ahon- :nt tárulkozik ki ; pedig az ország lvános szaunája, íészetben helyez- ilés határában lé- ínyhóra hasonlító eh tervezők ötlete A tervezők helyi isszefogva láttak ídleges céljuk az unaház olyan be- , mintha a termé- L, mintha mindig Ez az attrakció is r vidéken is lehet :szetet és értéket zauna árában szét a természet- 'icaí UNIMO kilátó. A téli hónapokban bizonyára nagy lesz az érdeklődés a szauna iránt (Fotók: SITA/AP és Ján Krošlák) A látszat csal - a kis viskó valójában egy modern szauna, ahol relaxálni és regenerálódni lehet „Nem akarok felnőni” M ár csak emléke­zünk a meleg napokra, esedeg még a szép indián nyárban reménykedhetünk. Csonka Andrással, aki ha tehet­né, mindig úton lenne, a nyári szabad napokra emlékeztünk, de „sorskérdésekről” is beszél­gettünk. Hol és hogyan szeret pihenni? Hátizsákkal soha sehova nem megyek. Én nagyon kényelmes típusú turista vagyok, nem kempingezős fajta. Ettől függet­lenül szívesen ismerkedem a vá­rosokkal. Kedvencem Barcelona és közvetlen környéke. Mesebeli helynek tartom, nagyon belopta magát ez a csodálatos város a szívembe. Általában egyedül megy nyaralni? Megtörtént már, de nem jellem­ző. Pihenés, kikapcsolódás szempontjából egyébként töké­letes, de azért lelkileg mégiscsak szomorúvá tud tenni, mert akkor nincs senki, akivel a friss élmé­nyekről beszélgethetnék. Ezért általában baráttal vagy baráti társasággal megyek. Imádom, ha a körülöttem lévő emberek jól ér­zik magukat, és örömmel vannak a társaságomban. Állítólag remek útitárs vagyok. Szereti a magányt? Magamnak való vagyok, de ez csak nekem okoz gondot. Na­gyon szeretem az otthonomat. A budai vár oldalában lakom, ahol lényegében felnőttem, és az ab­lakomból láthatom gyermekko­rom fontos helyszíneit. Látom az iskolát, ahova jártam, a Tabánt, a Horváth-kertet, ahol játszottam, a dombot, ahol szánkóztam és a focipályát is. Mindem, ami számomra gyermekként fontos volt, velem van. Milyen a múlt az ön számára? Sok dologban sajnos fájdalmas. Gondolok itt elsősorban a szüle­im elvesztésére. Édesanyám már hét éve elment, de telefonszáma még mindig ott van a telefonom­ban, és ott is marad. Mindig azt hiszem, hogy anya jelen van. O az őrangyalom, ha nem hinnék ebben, akkor megbolondulnék. Mindig és mindenben kérem a segítségét, akkor is, amikor a szín­padra lépek. Olyan, mintha neki játszanék Nem tudom őt elen­gedni. Fájdalmas tud lenni a régi műsorok vagy szerepek elvesztése is. Tisztában vagyok azzal, hogy ideje lenne lezárni magamban a múltat, de nem megy. Vagy talán nem is akarom igazán. Hisz abban, hogy a sorsunk meg van írva valahol? Igen, igen, és az asztrológiában is hiszek. Egy hozzáértő egyszer azt mondta, hogy a csillagképem szerint sosem leszek boldog. Igyekszem nem töprengeni a jö­vőn. Biztos vagyok abban, hogy csak a pozitív dolgok vonzzák be a jót. A közönsége és talán a szakma is önt még mindig gyereknek tartja... Értem a felvetését, és igazat is adok önnek. Ez a Família Kft-s korszakomnak köszönhető. Én voltam az ország Bandija vagy Csonka Picije. Azért erről én is tehetek A szlogenem: „amikor nagy leszek, kisfiú akarok lenni”. Lehet, hogy meglepően infantilis vagyok, lehet, hogy naiv is, de ez vagyok én, nem akarok felnőni. Mit jelent önnek a közönség? A közönség számomra felér egy pszichológia kezeléssel. Nagyon sokszor kihoztak már a nézők a lelki gödörből. A közönség szeretete nélkül nem bírtam volna nagyon sok magánjellegű problémámat elviselni. A munka számomra gyakran felér egy meneküléssel a fájdalmaimtól. Albert József

Next

/
Thumbnails
Contents