Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-11 / 237. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 11. 19 (Fotó: képarchívum) Ásás, trágyázás, gereblyézés, komposztálás - készülni kell a télre Ahogy az ágyasok kezdenek megüresedni, az ásás és a trágyázás kerül sorra Kezdődhetnek a talajmunkák! A termények október kö­zepe táján fokozatosan a kamrába kerülnek, egyre nagyobb földterület vá­lik szabaddá. r FELDOLGOZÁS Ahogy az ágyások kezde­nek megüresedni, feláshatjuk és megtrágyázhatjuk a földet. Hagyjunk nagyobb földtömbö­ket ásás után, mert a giliszták úgyis szétzúzzák, hogy a trá­gyához hozzáférhessenek. A talajban levő víz megfagyása, aztán megolvadása tavasszal lazává teszi a talajt, így köny- nyebb dolgunk lesz. Október és november a leg­(Fotó: képarchívum) megfelelőbb hónap, hogy ne­kilássunk az ásásnak, hogy jó mélyre kerüljön a trágya, és mé­lyebbé váljon a termőtalajréteg. A jobb minőségű talajba, melynek felásása nem szükséges évente, télire ültethetünk lóba­bot, mivel az nagyon jó zöldtrá­gya­Készítsünk komposztot! Temessünk be minden előző évben elültetett zöldtrágyának alkalmas növényt, például a mustárt. A komposzdádánk ha­mar megtelhet, ahogy az utolsó termést is betakarítottuk, úgy­hogy ez jó alkalom arra is, hogy felgyorsítsuk a bomlási folyama­tot. Takaijuk le, inkább legyen nyirkos, mint teljesen átázott, a lényeg, hogy melegben legyen. Ha van fekete nadályunk, tegyük azt is a komposzthoz, hogy bein­dítsa a bomlást. A lehulló levelek is értékesek számunkra. Készítsünk elő egy levéltárolót. Egyszerű: szúr­junk négy cöveket a földbe, és rögzítsünk köréje dróthálót. Tömjük meg száraz levelek­kel, és hagyjuk állni egy évig. A rakás legalább egyharmadára fog csökkenni, így ahogy hull­nak a levelek, halmozhatjuk is bele. Ha olyan csodálatos gépet használunk, amelyik össze is szecskázza a leveleket, megfi­gyelhetjük, hogy a levelek sokkal hamarabb rothadásnak indul­nak. (szépzöld, xffee) Vannak zöldségfélék, melyeket még most is vethetünk, ültethetünk, telepíthetünk a kertben Még nem késő hozzáfogni az őszi vetéshez ÖSSZEFOGLALÓ Milyen a japán hagyma? Egy rendkívül népszerű hagyma Kelet-Ázsiában, amely már nálunk is meg­jelent. Kifejezetten telelő fajta, megbízhatóan bőven termő. A fejek nehezek, félig gömb alakúak, szal­masárga színű héj borítja őket. íze kellemesebb, édeskésebb a mi vörös­hagymánkénál. Sokféle­képpen fel lehet használni, levesben, salátában, sütve is nagyon jó. Kiváló minő­ségű, július elején betaka­rítható. Japán neve: shin tamanegi. (japanalien) kább lassú kitavaszodás esetén mutatkozik meg. Az áttelelő, il­letve a tél alá vetett növény ha­marabb megindul, és akár 2-3 héttel is hamarabb fogyasztha­tó, mint a kései tavasz miatt ké­sőbb földbe kerülő tavaszi veté­sű termény. Kockázatot jelent viszont, hogy hideg teleken, hó hiányában a veteményt komoly fagykárosodás éri. Ezért figyel­ni kell rá, hogy vagy úgy vés­sük a növényt, hogy a fagyokig megerősödhessen, vagy úgy, hogy ne legyen esélye kikelni a tél beállta előtt! ♦ Még nem késő kiültetni a ja­pán hagymapalántákat, mert ezek szívósak, jól áttelelnek, és egy hónappal korábban beér­nek, mint a tavasszal ültetett palánták. Jó, ha egy gyapjútaka­róval letakarjuk az ágyást, hogy a madarak ne tudják kihúzni a hagymapalántákat a földből. ♦ A fokhagymát is elültethet­jük most, habár ez még nov­emberig is várhat. Ha van rá időnk, és az időjárás is kedvez, érdemes most megtenni, mert ki tudja, milyen időre számít­hatunk majd novemberben. ♦ Elvethetjük a lóbabot is, hogy tavasszal hamarabb induljon fejlődésnek, viszont a hidegebb éghajlatú területeken jobb, ha tavaszig várunk a vetésével, mert akkor könnyebben csírá­zik. Jobb később, mint soha. ♦ Októberben vethető még spenót, kelkáposzta és mák is. (haszon, xfree) A téli vetésre alkalmas növények tavasszal is elvethetők, csak később fognak teremni (Fotó: képarchívum) Kertészkedő Október végéig hallgathatjuk énekét Zenélő kert SOROZAT Reggelente madárcsicser­gésre ébredni, csivitelést, csir- regést hallgatni - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlít­ható élményt nyújt a családnak. A csicsergő csicsörke llcm-es, kistermetű, sárgás tollazatú, sötéten sávozott ma­dárka (Serinus serinus). Rövid csőre tömzsi, farcsíkja élénksár­ga. A hím homloka, szemöldök- sáyja, torka és begye zöldessár­ga, a tojó színezete szerényebb. Vadkanárinak is hívják - egyik alfaja a kanári őse. Röpte gyors és hullámos. Nászrepüléskor merőlegesen száll felfelé, és körözve eresz­kedik le. Éneke gyors csicser­gés, mintha apró üvegdarabo­kat csörgetnének. Kertekben, parkokban, te­metőkben, utcai fasorokban fészkel. Különösen az olyan he­lyeket részesíti előnyben, ahol örökzöld növények, pl. tuják is találhatók. A hímek április elején inten­zíven énekelnek, néha széttar­tott szárnyakkal nászrepülnek. Fészkelése április második fe­lében kezdődik. Első fészekalja általában május elejére válik teljessé, a második nyár végéig is elhúzódhat. Kicsiny, csészeszerű fész­két a tojó vékony gyökerekből és más növényi anyagokból, többnyire ágvillába, ágcsomó­ba építi. Belsejét toliakkal vagy nyárfapehellyel béleli. A hím a tojót mindenhová elkíséri, a közelében énekel, vagy dürgő pózban szárnyait leengedve, forogva, énekelve, táncolva kö­veti párját. Tojásainak száma 4-5. Csak a tojó kotlik, a hím pedig eteti. A fiókákat mindkét szülő eteti, kirepülésük után is. Apró magvakkal táplálkozik, melyeket kórókról, kerti vete- ményekről, gyomnövényekről vagy a földről szed össze. Tavasszal, március végén érkezik vissza hozzánk, ősszel kisebb-nagyobb csapatokban, sokszor más magevőkkel (ten- gelic, kenderike) társulva kóbo­rol. Általában október második felében vonul el. Enyhe teleken áttelelők is előfordulnak. Vé­dett madár. (Tankönyvtár) A csicsörkét sokfelé vadkanárinak hívják (Fotó: képarchívum) A tél beálltáig új gyökereket fejlesztenek Rózsák telepítése FELDOLGOZÁS Rózsát még októberben is ültethetünk, ha megfelelő óv­intézkedéseket teszünk. Az október végén ültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben haj­tanak, mint a később telepített példányok. A rózsafákat kb. 80-110 cm- re ültessük egymástól. Bokor­rózsáknak elegendő a 40-50 cm-es tőtávolság. Ha sorokba ültetjük, a sortávolság 100, illetve 60 cm legyen. A bokor­rózsákat olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helyét földdel bő­ségesen be tudjuk takarni a téli fagyok ellen. A rózsafákat - más rózsákkal ellentétben - ferdén ültessük. Ha a rózsafákat ferdén ültetjük, ezzel megkönnyítjük a törzsek eldöntését, és így elérhetjük, hogy a hajlítás során a rózsafa törzse a talajszinthez képest kb. 60 fokos szögben álljon. A szakszerű ültetés és a bő­séges öntözés biztosítja, hogy a rózsák meggyökeresednek. A gyökereket ültetés előtt vágjuk vissza. Ezután iszapoljuk. Ül­tetéskor ügyeljünk arra, hogy Október végén a régebben telepített rózsákat is takarással kell védeni a fagytól (Fotó: képarchívum) a gyökerek függőlegesen állja­nak a földben. Az októberben ültetett rózsa hajtásait tavasszal vágjuk visz- sza a szükséges mértékben. Ha már most visszametszenénk a szükséges mértékben, a tél fo­lyamán a megmaradt vesszők esetleg elfagyhatnak. A rózsafákat az ültetés után hajlítsuk le a földre, és koroná­jukat földdel takarjuk be. (Ker­tészkedő, Kert-barátok) Valamennyi áttelelésre és tél alá vetésre alkalmas növény elvethető a tavaszi időszakban is. Az őszi vetés előnye légin-

Next

/
Thumbnails
Contents