Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-11 / 237. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 11. Kultúra 17 A kanadai írónő a kortárs novella mestereként a lélek mélyreható, de megbocsátó krónikása Alice Munro kapta a Nobel-díjat Mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba (Fotó: TASR/AP) Stockholm. Alice Munro kanadai írónőnek ítélte oda a 2013. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely tegnap Stockholmban jelentette be döntését. ÖSSZEFOGLALÓ Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek. Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Az emberi lélek mélyreható, de megbocsátó krónikásaként tartják számon. írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között. A hatvanas évek meghatározók voltak az életében, egy régebbi interjújában azt mondta, csodálatos időszakként élte meg. „Mivel 1931-ben születtem, már érett voltam, de nem túl öreg” - fogalmazott az író, akinek első kötete 1968-ban jelent meg. Sikeres film készült egyik novellájából A Szeret, nem szeret kötetében megjelent Oda-vissza című novellájából forgatták Julie Christie főszereplésével a nagy sikert aratott Egyre távolabb című drámát. Ez egy Alzhei- mer-kórban szenvedő idős nőről szól, aki negyvenéves házasság után elfelejti a férjét, és beleszeret egy másik férfiba. A filmet a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában Oscar- díjra jelölték 2008-ban. Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobeldíjat kap. Bellow azonban inkább számított amerikainak, ugyanis kilencéves korától az Egyesült Államokban élt. A díjat 1976-ban vehette át. Munro számos díj birtokosa: egyebek közt elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, 2009-ben pedig a Nemzetközi Man Booker Díjat. Idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással. „Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges” - fogalmazott. Nem érték el, üzenetet hagytak neki „Tudtam, hogy esélyesként emlegetnek, de soha nem gondoltam volna, hogy megkapom a díjat” - nyilatkozott az írónő. Peter Englund elmondta, nem tudta időben elérni Mun- rót, ezért üzenetet hagyott neki rögzítőjén. Az írónőt a lánya ébresztette a jó hírrel, amelyet aztán szerkesztője, Douglas Gibson is megosztott vele. Munro a szerkesztő által nyilvánosságra hozott közleményben úgy fogalmazott, hogy rendkívül megtisztelő számára a díj, amely reményei szerint a kanadaiakat is nagy örömmel tölti el, és még inkább felhívja a figyelmet a kanadai irodalomra. Hozzátette, tavasszal elhunyt második férje bizonyára nagyon örült volna, volt félje és három gyereke mindenesetre rendkívül boldog. Magyarul megjelent művei Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park Kiadó gondozásában látott napvilágot az Egyjóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! címűnovelláskötete. „Első kanadai díjátadóján azt mondták róla, hogy ő egy háziasszony, aki mellékesen novellákat is ír. Az út, amit bejárt az unatkozó háziasszonytól a 2013-as Nobel-díjig, mutatja az emancipáció, a feminizmus létjogosultságát a kultúrában. Az angol nyelvterület legjobb novellistájaként jegyzik. Ma már Joyce-hoz és Cse- hovhoz hasonlítják műveit. Updike a halála előtt méltó utódjának nevezte az írónőt” - mondta Tönkő Vera, az író életműsorozatának magyar szerkesztője. Érdekességek A díj 112 éves történetében ez az első alkalom, hogy a testület olyan szerzőt ismer el, aki nem írt mást, csak novellát. Alice Munro a díj 27. kitüntetettje, aki angol nyelven ír. Munro a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller kapta a díjat. VÉLEMÉNYEK A DÍJRÓL Hizsnyai Zoltán költő Az irodalmi Nobel-díj intézményét nem tartom többre egy nagy játéknál. Több okból. Egyrészt minden életmű aszerint méretik meg, hogy kiállja-e az idő próbáját. Az, hogy a saját korával kommunikál, még nem jelenti, hogy képes lesz azon túl is kommunikálni. Elég, ha végignézzük a listát, hogy ki mindenki nem kapott Nobel- díjat, pedig az irodalom egészére gyakorolt hatása miatt megérdemelte volna. Másrészt a Nobel-díj azoknak sem feltétlenül tesz jót, akik kapják. Legalábbis az eddigi díjazottak többségének utána már nem sikerült számottevőt alkotnia. Leblokkolta őket a díj, megtorpantak, mert tudatosították, hogy mostantól minden egyes mondatuk nagyító alá kerül, illetve mindenféle futóbolondok értelmezik majd félre - lásd a mi Kertész Imrénk esetét. Harmadrészt, az irodalmi művek megítélése olyannyira szubjektív, hogy egy bizottság nem hozhat esztétikai értelemben helyes döntést. Azok, akik eddig is szerették és olvasták a győztes alkotásait, most elégedettek, azok viszont, akik másnak szurkoltak, nyilván csalódottak. A bizottság nyilván nem csak művészi szempontokat mérlegel, a döntésnek társadalompolitikai vetülete is van. Görözdi Judit irodalom- történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Vi/# lágirodalmi Intézetének igazgatóheim - - »M lyettese f M Bevallom, nem vagyokjártas a kanadai irodalomban, Alice Munro műveit nem ismerem. Rengeteg író van a világon, lehetetlen mindet követni. Most viszont már biztosan elolvasok tőle valamit. A Nobel-díj arra is jó, hogy a díjazott a figyelem középpontjába kerül, és legalább egy éven át refkeltor- fényben marad. Mindenképp rangos elismerés, de nem jelenti azt, hogy művészi szempontból az illető lenne a legfontosabb író. Csupán annyit jelent, hogy életműve különleges figyelmet érdemel. Bevallom, én Nádas Péter győzelmének örültem volna, aki szerintem azért érdemelné meg a díjat, mert alkotásaival egész Kö- zép-Európát képviselni tudja. Ezt egyébként Németországban is hangoztatják a szakemberek, sőt Nádas amerikai recepciója is kedvező. Szerintem van esélye, jövőre is neki fogok szurkolni. Nem hiszek viszont a fogadóirodáknak, nem tartom mérvadónak az ilyen típusú esélylatolgatásokat. A sajtóban megjelenő találgatások sem szoktak bejönni. N. Tóth Anikó író, egyetemi oktató Csalódást okozott a bejelentés, mert bíztam abban, hogy idén Nádas Péter kapja meg a díjat. Szívesen időzöm Nádas szövegeiben. A Nádas-mondatok magas mércét jelentenek. Annak viszont örülök, hogy nőíróé lett a rangos elismerés. Mivel pedig szinte csak novellákat ír a kanadai prózaíró, a díj a műfajt is magasra emeli. Néhány hónapja egy kitűnő szakdolgozatot olvastam Alice Munro novelláiról. Vannak tehát fiatal és értő olvasói, s a díj nyomán feltehetően rajongói száma is gyarapodni fog. (juk) Nobel-díj: a Svéd Akadémia bizalmasan kezeli a döntéshozás folyamatát Ötven évre titkosított dokumentumok ÖSSZEFOGLALÓ Murakami Haruki, Joyce Carol Oates, Thomas Pynchon, Philip Roth, Ámosz Oz, Milan Kun- dera és Nádas Péter - az utóbbi években a nevük rendre felbukkant az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között. De valóban ott toporognak az elismerés előszobájában? Nem tudhatjuk, csak egy abiztos: anyertes személye. A Svéd Akadémia minden év elején több száz intézményt, szervezetet, irodalomtudóst szólít meg: hogy adják meg jelöltjeiket. Ezután azonban bizalmasan kezeli a döntéshozás folyamatát, és 50 évre titkosítja az eljárás dokumentumait. Nem hozza nyilvánosságra azt sem, egy-egy évben kik kerültek be abba az ötös mezőnybe, amelyből - az érintettek műveinek gondos tanulmányozása után - a nyertest kiválasztják. Ha pontosabbat szeretnénk tudni, be kell érnünk az 50 évvel ezelőtti információkkal: ma már ismertek a körülmények, hogyan kapott Nobel-díjat, kiket utasított maga mögé John Steinbeck 1962-ben. Az akadémia év elején nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kiderül, hogy az Egerek és emberek, az Édentől keletre, az Érik a Nem hozzák nyilvánosságra azt sem, kik kerülnek be az ötös mezőnybe, amelyből a nyertest kiválasztják. gyümölcs amerikai írója fél évszázaddal ezelőtt a mifelénk elsősorban a görög mítoszok feldolgozásáról, valamint történelmi regényeiről ismert, egyébként jelentős költői életművet jegyző Robert Gra- vesszel, továbbá a dán Karen Bilxennel (egyebek között a Távol Afrikától szerzője), az angol Lawrence Durrell-lel (legismertebb műve az Alexandriai négyes) és Jean Anouilh francia drámaíróval volt versenyben. Steinbeck a díjat a Svéd Akadémia akkori indoklása szerint „realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért” kapta, „melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak”. Az utóbb nyilvánosságra hozott iratokból inkább az a kép bontakozik ki, hogy a döntéshozók meglehetősen vegyesen ítélték meg az ötös mezőnyt; Steinbeck mellett szólt, hogy életművét a díjazás időpontjában gyakorlatilag már lezárt egésznek tekintették. 1963-ban Jorgosz Szeferisz görög költőhöz vándorolt a díj, a hivatalos indoklás szerint „kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”. Hamarosan megtudhatjuk a kulisszatitkokat is. (as) öt nap hírnév Színes Szlovákia - Nemzetiségek napja Világnapok és emléknapok - tele van velük a naptár. Ez az egyik módja annak, hogy felhívjuk a figyelmet életünk fontos részeire. Szlovákia többnemzetiségű ország, ezért a Minorma Polgári Társulás úgy döntött, hogy az országban élő nemzetiségi kisebbségek, illetve kultúrájuk is megérdemel egy napot az évben, amikor magukat és őket ünnepelhetik. Október harmadik szombatján ezért először rendezik meg a Színes Szlovákia névre hallgató rendezvénysorozatot. roma, ruszin és zsidó polgári társulás, kulturális központ, kávézó, klub, múzeum kapcsolódik be izgalmas programokkal. A koncertek mellett filmvetítések, beszélgetések, kiállítások, előadások, mulatságok várják a kisebbségek kultúrájának kedvelőit. A szervezetek és a programok a Szlovákiában élő kisebbségek sokszínűségét, szellemi értékeit, sokrétű kulturális tevékenységét tükrözik. Tökfesztivál Érsekújvárban, klezmerkoncert a kassai Tabačkában, ruszin táncház Ligetfaluban. Országos fesztiválról van szó, melybe Pozsonytól Tiszacsemyőig számos magyar, Bővebb információ a programban részt vevő szervezetekről, programokról a rendezvény honlapján található: www.szinesszlovakia.sk. A médiacsomag és a Minorma weboldalán folyamatosan jelentkezni lehet a programba.
