Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-11 / 237. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 11. Közélet 3 Csak olyan feltételekkel leszünk hajlandók az együttműködésre, ha figyelembe veszik a prioritásainkat - állítja a Híd megyeelnökjelöltje Nagy: tíz képviselői hellyel lennék elégedett Vállalkozóként kezdte Dunaszerdahelyen. A politikában még csak néhány éve van jelen, de már volt miniszter, jelenleg pedig a Híd parlamenti képviselő. A november 9-i megyei választásokon Nagyszombat megye elnöki posztjáért is harcba száll. Nagy Józseffel beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS LAJOS P. JÁNOS Pozsonyban lakik, felesége itt főpolgármester-helyettes. Feltételezzük, hogy boldog házasságban élnek, tehát nem költözne el otthonról. Hogyan lehet nagyszombati megyeelnökjelölt? Nem vagyok pozsonyi. Du- naszerdahelyi vagyok, mindig is az voltam és az is maradok. A dunaszerdahelyiek és a járásbeliek ezt jól tudják. Nem csak a gyökerek miatt. Édesapám volt a DAC fénykorában az egyesület elnöke. Építészként nevéhez kötődnek városom legfontosabb épületei. Legyen az a legnagyobb bűnöm, hogy a családommal lakom. Persze, ez olcsó, piszkálódós téma, számoltam is vele, hogy rákérdeznek. Ennek nem látom hátrányát egy megyeelnök munkájában. Nem tartja furcsának, hogy a feleség Pozsonyban főpolgármester-helyettes, ön pedig a szomszéd régióban lenne megyeelnök? A családon belül nem tervezzük ennek a folytatását. A koalíciós partnerek nagyon szerették volna, hogy a feleségem induljon Pozsony megyében képviselőnek, komoly esélye is lett volna, ám ő szeretne visszatérni az írói pályára. Két magyar jelölt indul a megyeelnöki posztért, miközben a megyében a választók alig negyede magyar. Ha megoszlanak a voksok, könnyen lehet, hogy a második fordulóba egyikük sem jut be. Nem lenne jobb, ha csak egy magyar jelölt indulna? Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni. Mind a kettőjüknek fel kell tenni. A hidasok végig az együttműködésre törekedtek. Nem szabad alábecsülni a választót, átlátja ezt a helyzetet. Mindenki emlékezni fog, hogy elutasították a Nagyszombat megyei magyar-magyar koalíciót, a Dunaszerdahelyi járásban elutasították az együttműködést, és gyorsan ellenjelöltet állítottak a megyeelnöki posztra. Pedig közös magyar fellépéssel megszerezhettem volna az egész jobboldal támogatását. Emellett Tibor Mikušnak kedvez, akit ma is a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer támogat, hogy az MKP mint csatlósa indít egy esélytelen magyar elnökjelöltet. Ezt tisztességtelennek tartom. Enneka bizonyítéka az is, hogy mi hivatalosan kijelentettük: ha Beré- nyi József bejut a második fordulóba, támogatni fogjuk, míg ők velem kapcsolatban ezt nem hajlandók megígérni. Nem tudtak megegyezni. Mindegy, mi miatt, ez a választókat valószínűleg nem érdekli, csak azt fogják látni, hogy egymás ellen indulnak, s kiüthetik egymást. Mennyire tartja ezért felelősnek a Hidat? A Híd nem a megmaradásáért, a párt felrázásáért vagy valamilyen személyi pozíció megerősítéséért küzd, hanem konkrét megyei célokért. Bízom abban, hogy az emberek szívvel és ésszel fognak választani, és nem pártválasztás lesz. Felelősnek tartja pártját a kialakult helyzetért? Százszor elmondtuk, s most is elmondhatom: végig támogattuk a Híd-MKP megyei koalíció gondolatát. Négy hónapig vajúdtak, hogy nevesítsék az elnökjelöltjüket, de csak akkor árulták el, hogy Berényit indítják, amikor mi már döntöttünk. Meggyőződésem, hogy ha mi tovább várunk, akkor szeptember 29-én jelentették volna be, hogy mégis Mikušt támogatják. Ami engem illet, úgy vélem, a régióban elég jó a támogatottságom, kétszer is nagyot ugrottam előre a listán a parlamenti választásokon. Személyemhez nem kapcsolhatók olyan dolgok, amelyek trauma- tizálták a két párt választótáborát: árulózás, kilépések. Tehát szerintem a Hídnak ebben semmüyen felelőssége sincs. Ha időben szólnak, hogy Berényi ajelölt, akkor tudták volna támogatni? Ez most már teljesen felesleges kérdés. Berényi azt állítja: a Híd csak olyan elnökjelöltet támogatott volna, aki a 2009-es pártszakadáskor nem volt aktív MKP-s. Ilyenből pedig nincs sok. A megyei választáson kulcs- fontosságú a mobüizáció. Aki egy vagy két évvel ezelőtt áru- lózta ezt a tábort, vagy egy másik jelölt, akit árulóztak két vagy három éve, nehezebben tudta volna mozgósítani mindkét tábort. Ezért nem lett volna Berényi József jó közös jelölt, de nem lett volna jó x másik jelölt sem, aki nem felel meg ennek a feltételnek. A megújult MKP-ban vannak ilyenek. (Somogyi Tibor felvétele) Nagy József Mint megyeelnökjelölt és listavezető, hány hely megszerzésével lesz elégedett? Minimum kétjegyű számnak kell lennie. Biztos vagyok benne, hogy legalább tíz vagy annál jobb eredményt érünk el. Kikkel működnének együtt a képviselő-testületben? Ez az erőviszonyoktól fog függeni. Csak olyan feltételekkel leszünk hajlandók az együttműködésre, ha figyelembe veszik a prioritásainkat. Ön állítólag szívesen indulna a jövő évi EP-választá- son, listavezetőként. A me- gyeelnök-jelöltség nem ennek a bevezető kampánya? A kampányom arra irányul, hogy ismerjék meg a választók a megye feladatait, hogy rámutassak a valós problémákra és a megoldásokra. És hogy egy erős csapat élén ezeket a megoldásokat teljesítsem. Hogyan értékeli a megyék hatásköreit, mit tart közülük a legfontosabbnak? Az egyik legproblémásabb terület jelenleg az egészségügy. Ennek szabályozása megyei feladat. Nem elsősorban működtetnie kell, hanem szabályoznia. A legnagyobb feladat a kórházak üzemeltetése, de a megyék igyekeznek megszabadulni ettől a tehertől, sorra privatizálják a kórházakat. Az, hogy egy megye hogyan gazdálkodik, elsősorban a vezetőin és a megyei önkormányzaton múlik. Látszik ez a galán- tai és a dunaszerdahelyi kórházak gazdálkodásán is. A duna- szerdáhelyi kórháznak 5 millió eurós tartozása van. A vesztesége 3,2 millió, ehhez jön még 2 millió euró el nem könyvelt további tartozás. Köztudott, hogy a villanyszámlája fél éve nincs kifizetve, bármelyik nap lekapcsolhatnák az áramszolgáltatást. Az önkormányzatnak talpra kell állítania a kórházat, és az előírásokat is be kell tartatnia, amelyek máshol például működnek. Akkor először talpra kellene állítani, majd eladni? Tudjuk, hogy Nagyszombat megye most határozott arról, hogy befektetőket keres. A határozattal az a legnagyobb gond, hogy számomra hiteltelenek azok a megyei képviselők, akik a kórház vezetőségében ülnek és most ezt elfogadták. Hiszen ők juttatták ide a kórházakat. Eladták például a dunaszerdahelyi kórház körüli telkeket. Az egyiken Bü- la épült, a másikon irodaház lakásokkal. És nem mond igazat az, aki szerint a pénzt visszaforgatták a kórházba. Információim szerűit még egy- harmada sem került vissza, milliók úsztak el. Ezeknek az embereknek, a jelenlegi képviselőknek nem szabad megadni azt a lehetőséget, hogy meghatározzák az eladás feltételeit. De el kell adni a kórházat? Ha lenne még hitelkerete a megyének, megpróbálhatnánk megyei tőkeinjekcióval is talpra állítani és uniós támogatásokból fejleszteni. De mint köztudott, a hitelkeretet teljesen kimerítették, így nem igazán maradt választás. Különben úgy vélem, hogy amit a magán- szektor üzemeltetni tud, nem kell a közszférára hagyni. Látható ez más megyékben, magánkórházakban, ahol emberszámba veszik a betegeket, -ahol nem rendelnek be egy időpontra 6-8 pácienst is, hadd várjanak 3-4 órát, ahol nincs a kerekesszék a bejárat mellett az oszlophoz láncolva, és a beteget nem kézben kell bevinni, mert senki sem tudja odaadni a kulcsot. Ezek kis dolgok, amihez nem is kell sok pénz. A páciensnek mindegy, ki üzemelteti a kórházat, nem mindegy viszont a szolgáltatás színvonala. A közérdekűséget viszont biztosítani kell, ehhez a megyének résztulajdonosnak kell maradnia, és meg kell szabnia, hogy a kórháznak milyen részlegeket kell megtartania. A kórház adósságáról már beszéltünk, a megye adóssága is meglehetősen nagy, közel 54%-os. Veszélyesnek tartja ezt? Ez üzenet az egész régiónak. Ez az ország legkisebb megyéje, Pozsony után ennek a legjobb a pozíciója. Körbeöleli a fővárost, három országgal határos, mégis ilyen rossz állapotban van. Az északi részében vannak befektetők, ipari parkok, ezt a déliről nem lehet elmondani. Lehetetlen helyzet, hogy már csak 5 százalékponttal van az adósságplafon alatt, hiszen a törvény 60%-os szinten húzza meg a határt. Más megyékben 25-40% százalék közötti az adósság mértéke. A megye szerint az úthálózatjavítására kellett a pénz. Nem igaz, hogy máshol nem volt igény az utak javítására. Nagyszombat megyében szeret pénzt költeni az önkormányzat, és ha elfogy a saját pénz, akkor kölcsönkérnek. Láthatóan a képviselők úgy vélik, nekik már mindegy, úgysem ők folytatják, majd az újak visszafizetik. De nem is ez a legnagyobb gond. Ha már felvettük a kölcsönt, akkor használjuk fel hatékonyan és célszerűen. A hatékonyság azt jelenti, hogy ne két centiméteres aszfaltréteget húzzanak a rossz útra, ami ugyan látványos a választások előtt, el lehet mondani, hány kilométer utat újítottak fel, de gyorsan tönkremegy. A célszerűség pedig azt jelenti, hogy ne fejetlenül aszfaltozzunk. Például nem a Lég és Sárrét közötti hat kilométeres utat kell megjavítani - elnézést az ott lakóktól, akik néha biztosan használják, de egyébként a madár se jár arra. Ez kimondottan öncélú pénzköltés. Az MKP szerint az utóbbi nyolc évben komoly fejlesztések érkeztek a két déli megyébe is. Nem tetszik, hogy az MKP az utóbbi nyolc évből mutat olyan számokat, amelyek hivatalosan nem hozzáférhetők. Mi kértük a hivatalos statisztikákat az utóbbi nyolc évről, de a legtöbb adatot nem adták ki. Volt, amit megkaptunk 2008-től, de sok adatot csak 2009-től, így azok az adatok, amelyeket az MKP mutat, nem ellenőrizhetők. Különben is, ma az utolsó választási időszakot kell megítélni, az elmúlt négy évvel kell elszámolni. Mit mutat az elmúlt négy év? Ók azt ígérték a választások idején, hogy a két járás népességi arányát veszik figyelembe, a megye lakosságának mintegy 40%-a lakik ebben a két megyében, vagyis a befektetések 40%-ának kell ide kerülnie. Az elmúlt négy évre vonatkozó számok abszolút hátrányosak a két déli járás számára. A kultúra támogatására például a 374 ezer euróból a Dunaszerdahelyi járás 3%-ot kapott, azt is 2009-ben. A Szenici járás úthálózatának 43%-át javították ki, a Szakolcainak 41%-át, a Pös- tyéni járásban 37%-át, a két utolsó a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás 24, illetve 22%-kal. Nem beszélve a ki nem épített körforgalmakról, kereszteződésekről, hídjavítá- sokról. Ugyanez a helyzet az oktatásban is: ott jó, ha a jogos pénz felét megkapta ez a két járás. Mennyire tisztességes olyan megyeelnök mellett kiállni, aki még azt sem adta meg, amijár? Az MKP szerint viszont arányait tekintve sokat kapott ez a két járás például a szociális területen. Ez igaz, egyedül a szociális szférában őrizték meg az arányt, itt 38% volt a támogatás aránya, de ez az egyeden ilyen terület. Ezek az arányok, de nézzük meg az abszolút számokat is: míg az utakra a megye 55 millió eurót költött el, addig a szociális intézményekre 3,5 milliót. A 3,5-ből kaptunk 40 százalékot, az 55-ből pedig 20-at. Ez nem ugyanaz.
