Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-08 / 234. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2013. OKTOBER 8. KOMÁROMI SZALON 13 HEGYI IVÁN: Amit Gyuri mond, az csak egy feltevés. Azt vitathatatlannak tartom, hogy a szocializmus és a profizmus kizárja egymást. Nézzük meg, a hatvanas évek elején kik játszottak a Barce­lona csatársorában: Kubala, Kocsis, Czibor, a paraguayi Martinez, a brazil Evaristo. De az, hogy akkori­ban a Fradiban, az Újpestben vagy a Vasasban Amancio, Di Stéfano vagy Suárez játsszon, föl sem me­rülhetett. Azt viszont nem hiszem, hogy a politikai vezetés szándéko­san ártott volna a focinak. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Amikor Hofi Géza meg Végh Antal a het­venes évek elején a magyar fútbal- lon gúnyolódott, érződött a báto­rítás a háttérből, hogy a futball - s minden nemzeti érzés, ami ehhez kapcsolódik - megvetendő dolog. HEGYI IVÁN: Hogy a hetvenes években Hofiék a magyar focin humorizáltak? Hát persze! Mert 1969-ben nemzed sokk volt, hogy nem jutottunk ki a vébére! Millió és millió magyar teljes apátiába süllyedt, feldolgozhatadan volt, hogy a magyar válogatott nélkül rendezik meg a világbajnokságot. Ezért kellett az irónia. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Ne iri­gyeljük azt az életet, amit a Rá- kosi-korszakban Puskáséknak biz­tosítottak. A futballisták sokakkal szemben valóban jobban éltek, saját szakmájuk legkiválóbbjaival szemben azonban nem, ezt Puskás is megtapasztalhatta, amikor a Real Madrid játékosa lett. De említhet­ném a futballista Szűcs Sándort, aki emigrálni akart, elkapták és fel­akasztották, elrettentésül, nehogy valakinek eszébe jusson kipróbálni a nyugati világot. Szűkítsük az idődimenziót a rendszerváltás környékére. SZÖLLŐSI GYÖRGY: A rend­szerváltás óta ezer pálya szűnt meg Magyarországon. Vagyis elvették a futballozás lehetőségét a gyere­kektől. Most az MLSZ azt tűzte ki célul, hogy évente épít száz pályát, de így is csak tíz év múlva jutunk el arra a szintre, ahol 1990-ben tartottunk. S ez nem az Orbán- kormány dőzsölése, hanem a gye­rekekkel szembeni adósságunk törlesztése. HEGYI IVÁN: Ha ma megné­zünk egy NB I-es meccset, az első kép, amit látunk, a tök üres lelátó. Itt most többen vagyunk, ebben a teremben. Szóval ez a magyar fut­ball kulisszája, az üres lelátó. De úgy nem fog visszatérni a szurko­lók érdeklődése, ha nincs futball. Vagy van? Hiszen egy akadémiai csapat megveri a Ferencvárost! Ha most itt lenne szegény Albert Flóri, s megkérdezném, mit szól ahhoz, hogy a Felcsút megverte a Ferencvárost, nem hinné el. Hogy mi? Hogy ki? Micsoda? Egy falusi kiscsapat simán megverte a vala­mikor oly nagy, a Real Madriddal, a Penarollal, a Santosszal és az AC Milánnál együtt emlegetett Fe­rencvárost. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Mindezek ellenére még mindig van a magyar emberekben belülről jövő érdeklő­dés a futball iránt. Amikor például a románok ellen játszunk, akkor mindenki várja a meccset. Vagy amikor a brazil válogatott eljött Budapestre [2004-ben barátságos mérkőzésen: Magyarország-Brazília 1—4 - a szerk.], és kiszivárgott, hogy hánykor kezdődik az edzésük, ak­kor spontán kiment 28 ezer ember a Népstadionba, megnézni a brazi­lok edzését. Mert a rengeteg csaló­dás ellenére vevők az igazi futballra. HEGYI IVÁN: Arra igen. De te­gyük hozzá, hogy a brazilok edzé­sén ott volt 28 ezer ember, a ma­gyarok edzésére pedig maradtak ötszázan. Azért ez nem mindegy. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Nálunk sajnos egyetlen olyan klubtulaj­donos sincs, aki annyira gazdag lenne, hogy az egyéb üzleteiből származó bevételekből költött volna a focira mondjuk évi 10 milliárd forintot. Ez soknak tű­nik, de ennél kevesebb pénzért ér­telmetlen belevágni. Kolozsváron van egy ilyen ember, Pászkány Árpád, ő ráadásul még arra a bű­vészmutatványra is képes, hogy időnként kivegye a fociból ezt a sok pénzt, bár ahhoz el kell jutni egy bizonyos szintre. dőcsapatát sorolják fel. Mi még a Dorog összeállítását is fújtuk! Eny- nyit változott a fútballunk. Amikor annak idején kimentem a Vasas- Internazionale meccsre - amelyen csak azért volt 80 ezer néző, mert annyian fértek be, de ha 800 ezres lett volna a stadion, akkor 800 ez­ren vannak a lelátón -, akkor én nem a Sandro Mazzoláért vagy a Giacinto Facchettiért mentem, hanem Farkas Jancsiért, Mészöly Kálmánért meg Puskás Lajosért. Vagy az Újpest-Köln meccsre se a Littbarskiért mentek ki az újpesti szurkolók, pedig Littbarski egy jó játékos volt, hanem Torőcsik Andrisért. Ez a lényeg. Mára pedig ember előtt kritizáljuk, szerintem ez így nem tisztességes. SZÖLLŐSI GYÖRGY: S az tisz­tességes, hogy a szövetségi kapitány ilyeneket nyilatkozik? HEGYI IVÁN: Akármelyikünk lehetne a kapitány. Ezek az eredmények nem rajta múlnak. Emelje föl a kezét, aki cserélne Egervárival, és leülne a kispadra Amszterdamban! SZÖLLŐSI GYÖRGY: Ez dema­gógia. Egyrészt nem mi vesszük fel a kapitányi fizetést, másrészt nem mi neveztük reális célkitűzésnek a 2014-es világbajnoki részvételt, ha­nem Egervári Sándor a négy évvel ezelőtti kinevezésekor. Ha kevés pénzzel értelmetlen be­levágni, akkor mégis miért vág­nak bele annyian? Miért jönnek ide ilyen-olyan külföldi vállalko­zók, s vásárolnak meg veszteséget termelő futball klubokat? Miért éri meg nekik? SZÖLLŐSI GYÖRGY: Futball­klubot vagy azért vesz valaki, mert gazdasági hasznot remél, vagy pe­dig érzelmi alapon. A magyar klu­bok esetében a legális gazdasági ha­szon kizárható. S azt sem hiszem, hogy például egy német üzletem­ber annyira szívén viselné a Vasas sorsát, s ezért akarná megmenteni. Mindketten ugyanarra gondolunk: sok első- és másodosztályú klubot a fogadási csalás működtet, ami ret­tenetesen szomorú. Az Orbán-kormány milliárdo- kat költ stadionokra, a hivata­los kommunikáció szerint „új alapokra helyezik a magyar futballt”. HEGYI IVÁN: Nem a magyar fut­ballt helyezik új alapokra, hanem a stadionokat. Nem hinném, hogy Debrecenben a jelenlegi 4400-as átlagnézőszám 22 ezresre fog duz­zadni, mert lesz egy új stadion. Attól, hogy a B-szektor jól néz majd ki, a pázsit minősége pedig kiváló lesz, a játék nívója még nem fog emelkedni. Nemzeti stadion­ra szükségünk van, a Népstadion ugyanis egykor olyan fogalom volt külföldön, mint a Bernabéu, a Wembley vagy a Maracana, De hogy a Debrecennek, az FTC-nek, a Haladásnak vagy akár a Vasasnak új stadionja legyen... Megértem azokat, akik szerint értelmesebb » Hihetetlen szervezettség és jogi erő áü a fogadási maffia mögött. Már most azt hangoztatják, milyen kártérítési pereket fognak nyerni az MLSZ és egyes újságok ellen. Ezzel a gépezettel nehéz felvenni a versenyt. maradt ötszáz néző. De emlékszem olyan kettős meccsre is a Népstadi­onban - hogy valami vidámabbat is meséljek -, amikor elsőként az MTK játszott a Strasbourg ellen a KEK-ben: 10-2! Nem olyan rossz eredmény, igaz? Utána jött az Új­pest meccse a máltai La Vallettával, 10-2 az is! Három óra alatt 20-4 volt ide! Nem vicc, ez megtörtént. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Számunk­ra azért különösen tragikus ez a mélyrepülés, mert hihetetlen ma­gasból zuhantunk le. A legjobbak egyikéből váltunk a legrosszabbak egyikévé. „A magyar proli futball teljesen életképes. Akinek van szeme, látja, hogy a magyar futball nagy jövő előtt áll” - nyilatkozta Or­bán Viktor, néhány nappal ku­pacsapataink szégyenteljes bú­csúja után. HEGYI IVÁN: Hát akkor nekem nincs szemem. SZÖLLŐSI GYÖRGY: Orbán Viktor nyilatkozatát kincstári opti­mizmusnak nevezném. Egy minisz­terelnök, akitől mindenki segítséget vár, nem mondhatja azt, hogy a helyzet reménytelen. n Ha megnézünk egy NB Les meccset, az első kép, amit látunk, a tök üres lelátó. Ez a kulissza. Úgy nem fognak visszatérni a szurkolók, ha nincs foci. Márpedig egy akadémiai csapat megveri a Ferencvárost! dolgokra kellene költeni azt a pénzt, például lélegeztetőgépekre. Nekem a Fáy utca szent hely, de hogy egymilliárdot fordítani a Va­sas-stadionra. .. Erre a Vasasra köl­teni akár csak egy fillért is? Ez vala­mi félreértés lesz. Nem, én semmi jelét nem látom annak, hogy a magyar futball fejlődött volna. Nézzük meg a Videotont, amely magyar viszonylatban ádagon fe­lüli anyagi háttérrel rendelkezik - s kiesik a Mladoszt Podgoricával szemben. Ha önök közül hívok ti­zenegy embert, „ki ér rá?” alapon, akkor is szoros meccset játszanánk ezzel a Podgoricával... Sokan ül­nek itt a teremben, valaki elmon­daná nekem a Ferencváros összeál­lítását? Ne szégyelljék magukat, ha nem sikerül! Árra már nem is ké­rem önöket, hogy a Debrecen kez­„A magunk részéről felkészültek voltunk” - mondta Egervári Sán­dor a magyar-holland (1-4) vb­selejtező után, az észt-magyaron (0-1) szerinte csúszós volt a talaj, s ez nem kedvezett a kulturált fútballunknak, a norvégok elleni vereséget (0-2) pedig azzal ma­gyarázta, hogy az ellenfél „egé­szen speciális játékot játszón”. Mi a véleményetek ezekről a nyi­latkozatokról? SZÖLLŐSI GYÖRGY: Ehhez csak annyit fűznék hozzá, amit Malonyai Péter kollégám írt: a magyar-román után az volt a ki­fogásunk, hogy üres volt a stadion, a román-magyar után pedig az, hogy teli volt a stadion. HEGYI IVÁN: Nem vagyok a híve annak, hogy a szövetségi kapitányt a távollétében, hetven-nyolcvan HEGYI IVÁN: Ha Orbán Viktor­tól kincstári optimizmus volt, hogy a magyar foci fejlődőképes és nagy jövő előtt áll, miért ne lehetett volna Egervári részéről is kincstári optimizmus, hogy kijutunk a vi­lágbajnokságra? SZÖLLŐSI GYÖRGY: Orbán Viktoron is számon lehet majd kérni. HEGYI IVÁN: Mit? Hogy nagy jövő előtt áll a magyar futball? S ezt mégis mikor fogjuk tudni számonkénti? SZÖLLŐSI GYÖRGY: Én spéciéi szemtől szemben is számonkérem a dolgokat a szö­vetségi kapitányon. HEGYI IVÁN: Ez mondjuk igaz. A meccsek után egy Szöllősi-Egervári párbeszéd olyan, mint a Hacsek és Sajó. Csak kevésbé vidám. Dzsudzsák Balázs kifakadt azok­ra a szurkolókra, akik a bukaresti vereség után keményen bírálták a válogatottat. Kinek volt igaza? SZÖLLŐSI GYÖRGY: Dzsu­dzsák szerepet tévesztett. Grosics Gyula mondta: nem a futballista tiszteli meg a közönséget azzal, hogy kimegy a pályára, hanem a közönség tiszteli meg a futballis­tát azzal, hogy kimegy és megnézi a meccset. „Bundameccs... Ilyen marha­ságot még életemben nem hal­lottam!” - írta Halmosi Péter válogatott futballista a „Büszke vagyok Kenőre” című blogbe- jegyzésében. H már hallottatok „ilyen marhaságod’? SZÖLLŐSI GYÖRGY: A fogadá­si csalások ügyében zéró toleranciá­ra van szükség. Az MLSZ radikális lépésre szánta el magát, kizárta a versenyrendszeréből azokat, akik ellen eljárás indult a bundaügyben. Sajnos hiheteden szervezettség és jogi erő áll a fogadási maffia mö­gött. Már most azt hangoztatják, milyen kártérítési pereket fognak nyerni az MLSZ és egyes újságok ellen. Ezzel a gépezettel nehéz fel­venni a versenyt. Miközben egy ember, történetesen a kollégánk, Kutasi Róbert, akit a kislánya várt otthon, leugrott a tizenötödik emeletről. Senki sem vonja kétség­be, hogy halála összefüggésben állt a fogadási csalásokkal. Akkor kel­lett volna véget vetni az egésznek. Mert így a focinak nincs értelme. A foci játék. Ennyit nem ér. Lejegyezte: G. J. A vitaestnek ezúttal is a RÉV adott otthont. Futballkvíz a Komáromi Szalonban: ki volt az a magyar válogatott hát­véd, aki szlovák csapattal szerepelt a BL-ben (Telek András), ki volt az utolsó magyar futballista, aki európai kupadöntőt játszott (Gera Zoltán), ki volt az utolsó magyar futballista, aki BEK-döntőt játszott (Kű Lajos), mennyi lett a Videoton-Manchester Utd UEFA-kupa-negyeddöntő visszavágójának az eredménye (1-0 a Vidinek), s 1981-ben melyik ma­gyarjátékos végzett az Aranylabda-lista 11. helyén (Törőcsik András). Volt, aki két DVD-t is nyert. Fotók: Somogyi Tibor (5), Tóth Attila (3)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents