Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-05 / 232. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. OKTÓBER 5. INTERJÚ ] 1 ól­aién edia) is a királyné volt az ő alattvalója, így aztán Gertrudis a kalocsai érsek kinevezésével hatalombi­torlást, köznyelven felségárulást követett el. Amit a középkorban halállal büntettek. Ennek meg­felelően az erdőben lejátszódó esemény nem gyilkosság, hanem ítélet-végrehajtás volt. így aztán András szeretett felesége érdeké­ben, aki nem egész huszonkilenc évesen vesztette életét, többet nem tehetett. Felesleges hangsúlyozni, hogy az ügy politikai súlya és jogi vonat­kozásai miatt az esztergomi érse­ket a pápai udvarba is beidézték. Az érintett természetesen azt a változatot adta elő, amely ellen­kezését bizonyította. III. Ince pápa elfogadta az érvelést, Jánost felmentette a gyilkosságban való cinkosság vádja alól. Természetesen az egész világon elterjedt ez a zseniális válasz, amely akkora sikert aratott, hogy a pápával jó kapcsolatokat ápoló Boncompagno da Signa, a bo­lognai egyetem híres professzo­ra 1235-ben kiadott Rethorica novissimájában (Új szónoklattan) idézi, s ezzel évszázadokra bevo­nult gyakorlatilag minden egye­tem tananyaga közé. II. András szeretett feleségét a tett színhelyéhez közéli ciszterci apát­ságban temettette el, amely a tö­rök hódoltság idején elpusztult, sokáig úgy tudták, hogy Gertru­dis földi maradványainak is nyo­ma veszett. Viszont a múlt század hatvanas éveiben a mai Pilisszent- kereszt területén kezdett feltárási munkák közben a romok közül előkerültek a királynéi szarkofág töredékei, amelyekből megálla­pítható volt, hogy oldalain szaba­don álló, karcsú oszlopok voltak, közöttük tornyocskákkal ékesített épülethomlokzatok. Az árkádok alatt domborműként kifaragott, eredetileg aranyozott és festett férfi és női alakok találhatók, egyesek uralkodói jelvényekkel. A szarkofág fedőlapját a királyné egészalakos szobra díszíti. A lele­tet 1990-ben a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjtemé­nyében helyezték el. Halálának körülményeihez ha­sonlóan rendkívül izgalmas Gert­rudis leszármazottainak sorsa is: A királynéról elmondható, hogy nemcsak 77 ragyogó szépség volt, hanem távolról sem volt oly gonosz, mint amilyennek ma hiszik. lánya, Erzsébet a legismertebb magyar női szent, a Német Lo­vagrend patrónusa, akiről a kassai csodálatos dómot is elnevezték. Fia IV. Béla néven a második honalapító jelzőt érdemelte ki. Az ő és Laszkarisz Mária gyermekei Árpád-házi Szent Margit, Árpád­házi Szent Kinga és Árpád-házi Boldog Jolán, valamint a későb­bi V. István király, valamennyien Gertrudis unokái. V. István ükunokájának, Nagy Lajosnak a lánya Árpád-házi Szent Hedvig, a litvánok megté- rítője, a Jagelló ház ősanyja. Mi tagadás, egy démonian bűnösnek kikiáltott királyné kivételes utó­dai. Ezért is érdemes számba ven­ni a történelmi tényeket. Gertrudis rossz hírének a forrása Katona József Bánk bánjának a félreértelmezése. A szerző valójá­ban Habsburg-ellenes drámát írt, viszont annak is tudatában volt, hogy amennyiben saját korának viszonyait ábrázolja, a cenzúra nem engedélyezi a bemutatását. Ezért, mint az gyakori az iroda­lomban, egy másik korba helyez­ve a cselekményt - amelyen csak egyeden ponton változtatott: a királynét a palotában ölik meg, és maga Bánk a. tettes - fejtette ki mondandóját. Tehát Magyar- ország kiszipolyozásának, értékei elrablásának mértéke a tizen­nyolcadik-tizenkilencedik századi viszonyokat mutatja be. A szerző, minden igyekezete ellenére, csak fél sikerrel járt: a bemutatót nem engedélyezték, művét színpadon sosem látta, mivel idejekorán el­hunyt, viszont annyit el tudott érni, hogy legalább nyomtatásban megjelenjék. A királyné sokkal rosszabbul jár a drámából írt operában: Erkel Fe­renc számára Egressy Béni írta a librettót, aki a műfaj szabályainak megfelelően a végletekig kiélezi a Getrudis és Bánk közötti ellenté­tet. Ennek megfelelően a legszé­lesebb közvéleményben kialakult egy szinte ördögi bestia képe. Jól tudjuk, hogy napjainkban sem idegen a hatalmon levőktől a ne­potizmus, a rokonok jó állásokba juttatása, különféle javakkal való jutalmazása. Ebben a tekintetben Gertrudis csak a jó átlaghoz tarto­zott. Egyébként halála után is ez mindennapi gyakorlatnak számí­tott, például egyik leszármazottja, a fentiekben említett Nagy Lajos édesanyja, Lokietek Erzsébet is ugyanezt tette lengyel rokonaival kapcsolatban, Igazságos Mátyás feleségének, Beatrixnak hason­ló cselekedeteiről nem is szólva, ahol a nápolyi rokonság jutott óriási vagyonokhoz, hatalmas bir­tokokhoz. Természetesen minden esetben a magyar főurak elégedet­lenkedése és irigysége közepette, de ha tettlegességig is fajult a dolog, megelégedtek azzal, hogy a felséges férj halála után a kapzsi királynét elűzzék az országból. A nyolcszáz évvel ezelőtt tragiku­san elhunyt királynéról elmond­ható, hogy nemcsak ragyogó szépség volt, akit férje imádott, de távolról sem volt oly gonosz, mint amilyennek ma hiszik. Az is igaz, hogy nem volt különb a Deákné vásznánál. Ami pedig az irodalmi feldolgozásokat illeti, ér­demes úgy nézni e remekművek­re, hogy cselekményük valójában hatszáz évvel később játszódik, és negatív szereplői valójában nem a merániak, hanem a Habsburgok. Ez nemcsak egy másik kort, ha­nem más szemléletet is elhozott. Ráadásul a dualista monarchia összeomlása utáni nosztalgiahul­lámban olybá tűnik, mintha ez utóbbi család a magyarság jóte­vője lett volna. Pedig az igazság a Habsburgokról megtalálható Katona drámájában és Erkel ope­rájában. Ozogány Ernő köszönés ► )l JÁNOS BIRTOKAI IN v £. *'«4lyság Trencsén Légvár BafatiHt JŰ H'joyac t Efrejéikí ÖRÖK 8IRQDAU Szulák Andrea azok közé a művészek közé tartozik, akik soha nem unatkoznak. Hitvallása pályafutá­sáról is ennek megfelelő: egy óriás­kerékhez hasonlítja. A kerék alsó részén nem szeret időzni, de ezt az időszakát csendben és türelme­sen igyekszik átvészel­ni, és azért dolgozik, hogy újabb és újabb magasságokba emel­kedhessen. Szeptem­bertől már nemcsak a színpadon kell helyt­állnia, hanem kisisko­lás lányának, Roziná­nak is segítenie kell. M ost merre jár az óriáskerék? Egyszer lent és egyszer fent. Most mondhatom azt, hogy a kerék útjának háromne­gyedénél. Dolgozom, és ennek megfelelően sok a munkám is, ami a színházból áll. A nyári pihenésem is jól sikerült, mondhatni teljesen fel vagyok töltődve. Azt hogyan viseli, amikor az óri­áskerék lejjebb van? Változóan. Az az ijesztő, ha nincs körülöttem olyan dolog, ami meg­mozgatna. Ilyenkor képletesen le­ülök a fenekemre és várok, de nem a sült galambra. A legjobban az el­esett pillanatokból, és bármennyire is meglepő, az irigyeimből is tudok inspirálódni. Mindennek megvan „Nagy szeretetben fürkésszük a világot” „Boldog vagyok. Van egy kislányom, aki számomra mindennél többet ér." (Fotó: a művésznő albumából) a maga oka. Annak is, ha az óriás­kerekem ebben a szörnyű állásban vesztegel. Nem tudom elképzelni, önnek vannak irigyei? Mindenkinek vannak, és ez szerin­tem jó is. Ez egy olyan jelzés, hogy az ember, amit csinál, jól csinálja. Az irigy emberek kellemetlenek is tudnak lenni, de ilyenkor le kell tudni őket szerelni. A magyarországi bulvárlapok általában imádnak a népszerű művészekkel foglalkozni. On ki­marad a címlapsztorikból. Valahol olvastam magamról egy érdekes elemzést, amelyben azt hozták fel fő hibámnak, hogy túl tiszta a pedigrém. Gondolom, ez azért van, mert soha nem keresem a botrányokat, és ennek tudatában soha nem voltam botrányhős sem. Én egy olyan korszak „terméke” vagyok, amelyben nem az volt a szempont, hogy megosztó, vagyis „celeb” is legyek. Mindig arra töre­kedtem, hogy ne attól legyek híres, hogy híres vagyok. Valódi munká­val maradandóbbat tud az ember alkotni, mintha mesevilágba kép­zelné magát. Mindig is elítéltem a celebvüágot. Soha nem értettem meg azokat az embereket, akik ezekért a sztároknak nevezett nul­lákért rajongtak. Fogalmam sincs, mit szeretnek ezeken a lufikon? Ügy alakult az élete, ahogyan azt fiatalként eltervezte? Azt csinálom, amit szeretek. Min­dig is színpadon akartam szere­pelni. Gondolok itt a kezdetek kezdetére, amikor Hollandiában, Németországban és Angliában is tánczenészként érvényesültem. Az igazi áttörés pályámon 1991-ben a moszkvai OIRT-fesztivál nagy­díjának a megnyerése volt, amihez az 1992-es egri táncdalfesztiválon aratott győzelmem is párosult. Elé­gedett ember vagyok. Gyermeke, Rozina most lett első osztályos. Tetszik neki az iskola? Még az elején tartunk, nagy kö­vetkeztetéseket nem lehet levonni. Annyi viszont biztos, hogy szeret iskolába járni, és sok barátnője van már. Sajnálom azért, hogy a kicsiknek már hatéves kortól is­kolapadba kell ülniük. Jobb lenne szerintem mindenkinek, ha leg­alább hétéves korig otthon vagy az oviban lehetnének. Nem én akarom feltalálni a spanyolviaszt, de ha már egy iskoláról van szó, akkor lehetne egy nulladik osztály, ami már nem is ovi, de még nem is iskola. Fáj a szívem reggelente az iskolában hagyni őt. Negyvenhárom éves volt, amikor gyermeket szült Hogyan emlék­szik vissza a kismama korszakra? Csodálatos és semmihez sem ha­sonlítható korszaka volt az életem­nek. Az utcán vadidegenek áhítot­tak meg és gratuláltak. Mindenki a pocakomra volt kíváncsi. Szerették volna megérinteni, megsimogatni. Nagyon vigyáztam már akkor is a pocaklakóra, például puszikat is csak jelképesen fogadtam el min­denkitől. Rengeteg vitamint et­tem, és vártam Rozina érkezését. Egy pillanatra sem bántam meg, hogy negyvenen felül szültem. Boldog vagyok. Van egy kislá­nyom, aki számomra mindennél többet ér. Az óriáskeréken pedig - amelyet Rozina szeret - fogjuk egymás kezét, és nagy szeretetben fürkésszük a vüágot. Kettesben, a gyermekemmel könnyebben vise­lem el az egyszer fent, egyszer lent pörgést. Albert József

Next

/
Thumbnails
Contents