Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-05 / 232. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 5. Közélet 3 Januárban 64 speciális kerületi hivatal szűnt meg, a napokban további 248 államigazgatási hivatalt számoltak fel Felemásan indult a közigazgatási reform Egy fedél alatt az összes hivatal - az újonnan újraalakult járási hivatalok épületében. Október 1-jén életbe lépett a köz- igazgatási reform második fázisa, a gyakorlatban azonban sok városban minden maradt a régiben, legfeljebb átfestettek néhány hivatali táblát. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A közigazgatási reformot nem előzte megjelentős és szélesebb körű társadalmi vita, sem nagyobb tájékoztató kampány, mely az embereket felkészítette volna a változásra, ezért voltak, akik észre sem vették a reformot, csak az ügyintézés során szembesültek a változásokkal. Októbertől a hatékony, megbízható és nyitott államigazgatás, röviden csak ESÖ-program címszóval fémjelzett reform szerint a korábban decentralizált hivatalokat ismét égy helyre összpontosították, ami állítólag olcsóbb és egyszerűbb ügyintézést eredményez. Hivatalbezárás A közigazgatásról szóló jogszabály értelmében idén januártól már megszűnt 64 speciális kerületi hivatal, hatásköreiket - az alkalmazottakkal együtt - más szervekre ruházták át, vagyis a kerületi iskolaügyi hivatalból a kerületi székhelyen található körzeti hivatal oktatási részlege lett, a kerületi építésügyi hivatalok lakásépítési és -fejlesztési részlegekké váltak, a területi hadkiegészítő parancsnokságok pedig állam- védelmi részleggé alakultak át. Most októbertől további 248 államigazgatási hivatalt számoltak fel, helyettük 72 járási hivatal jött létre (Pozsonynak és Kassának egy-egy járási hivatala van), melyek élére az elöljárókat a mindenkori kormány nevezi ki. Lényegében visszatért az 1996-2003 közötti modell. A valamikori járási hivatalokat, azok szakosztályait a Dzurinda-kabinet idejében decentralizálták, azaz bontották szét külön hivatalokra, most ezeket vonták újból össze, s mintegy 10 év önállóság után visszasüllyedtek szakosztályokká, részlegekké. Októbertől megszűntek a környezetvédelmi, közlekedésügyi, kataszteri, erdészeti és földhivatalok, hatásköreiket átruházták az újonnan létrehozott integrált helyi államigazgatási szervekre, amit ezentúl járási hivataloknak hívnak. A belügyminisztérium szerint erre azért volt szükség, hogy a polgárok mindent egy helyen tudjanak intézni, s ne azon kelljen gondolkodniuk, melyik hivatal melyik utcában székel. „Minden polgár számára a járásban kell lennie egy helynek, ahová fordulhat, és ahol elintézheti az összes ügyét az állammal” - magyarázta Robert Kaliňák szakminiszter. Közelebb az ügyfélhez A járási hivatalok mellett ügyfélközpontokat is létrehoznak, ezek a járási intézmények kihelyezett irodái lesznek. Előnyük, hogy a polgárnak esetenként nem kell majd a távolabbi járási központba utaznia, közelebb is intézkedhet, ám valószínűleg az ügyfélközpontok sokszor csak gyűjtőhelyek lesznek, melyek a kérvényeket, dokumentumokat a járási székhelyre továbbítják, ami miatt végső soron az ügyintézés nem egyszerűbbé, hanem a korábbinál is lassúbbá és bonyolultabbá válhat. Összesen 79 ügyfélközpontot terveznek. A legtöbb jövő januártól kezd működni, de próbaképpen már hamarább is megnyitnak párat, még az ősszel létrehozzák például Galántán, Rimaszombatban vagy Nagykürtösön, sőt Nyitrán már október 1-jén megnyílt. Mindjárt az első nap nagy volt a keveredés, a polgárok lényegében csak ott tudatosították, hogy a körzeti hivatalt megint járásinak hívják, és hogy a korábban önálló hivatalokból szakosztályok lettek. Két alkalmazottnak csak az volt a dolga, hogy útbaigazítsa, segítse a dezorientált embereket. A barátságos, segítőkész, ügyfélorientált hozzáállás állítólag munkamódszer, azaz a későbbiekben is megmarad. A nyitrai ügyfélközpont ugyanis példaértékű - Nyitrán továbbképzéseket is szerveznek a hivatalnokok számára az újonnan alakuló ügyfélközpontokról és az új rendszer működéséről. Noha jogilag már október 1-jétől egy hivatal alá tartoznak a különféle államigazgatási hatáskörök, gyakorlatilag nem mindenhol sikerült egy tető alá hozni a részlegeket, azaz sok helyen minden maradt a régiben. „Az alkalmas és megfelelő kapacitással nem rendelkező városokban az integrált hivatalok a saját helyiségeikben maradtak” - ismerte el Dana Pohlodová a belügyminisztérium sajtóosztályáról. Ahol volt rá lehetőség, az összes megszűnő hivatalt átköltöztették a körzeti hivatalok épületébe, részlegekre keresztelve őket. így volt ez például Szencen, Pöstyénben vagy Galgócon. Van, ahol október 1 -jétől két cím alatt működik az új járási hivatal, ilyen például Nyitta, Nagyszombat, Galánta, Losonc vagy Nagyrőce. Sok helyen még mindig keresik a megfelelő megoldást, ami nem egyszerű feladat. Nem tudni, mi lesz a felesleges épületekkel A belügy egyelőre azt sem tudja, mihez kezdjen a speciális államigazgatási szervek által felszabadított épületekkel. „Egy munkacsoport foglalkozik a kérdéssel, hogy a tárca használja-e tovább őket, vagy eladjuk” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Pohlodová. Vagyis a hivatalok ideiglenesen továbbra is több cím alatt működnek, csak a feliratokat cserélték ki - ez az állapot hónapokig is tarthat, miközben fokozatosan létrejönnek az ügyfélközpontok is. A megszűnő kataszteri hivatalokat lesz a legnehezebb átköltöztetni. „Fizikailag leghamarabb csak a jövő év elején leszünk képesek áthelyezni őket a járási hivatalok épületébe, mivel bizonyos eljárások automatizálása és az online szolgáltatások bevezetése terén csúszás tapasztalható” - magyarázta Adrián Jenéo, a belügyminisztérium közigazgatási részlegének vezetője, hozzátéve: az ESO-program teljes befejezését 2020-ra tervezik. Nem vész el a levél A régi címekre, korábban önálló hivataloknak címzett levelek, iratok, kérvények nem vesznek el, átirányítják őket jogutódjaikhoz, azaz az illetékes körzeti hivatalok megfelelő szakosztályaihoz. A dokumentumok állítólag akkor sem fognak elkeveredni, ha a címzett intézményt időközben másik épületbe költöztették, a postai küldeményeket oda is átirányítják. Kaliňák szerint százmilliókat spórol meg az állam; ellenzék: hatalmi centrumokat épít a Smer A reformnak több hátulütője is lehet Papíron sokat spórolunk a reformmal (Tomáš Benedikovic felvétele) Kevesebb időt töltünk majd a hivatalokban Mit intézhetünk az ügyfélközpontban? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint a közigazgatási reform 700 millió eurós megtakarítást fog eredményezni. Azzal, hogy az államigazgatási szervekkel az összes ügyet egy helyen lehet intézni, kiküszöbölhetőek lesznek bizonyos duplicitások. Előfordult például, hogy a világos módszertani útmutatók ellenére a Pozsonyban kiállított vállalkozói engedély máshogyan nézett ki, mint a Kassán kiadott okmány. A tapasztalatok alapján bizonyos napokon az emberek jobban elárasztják a hivatalokat, s ennek megfelelően akkor több hivatalnoknak kellene munkában lennie - a statisztikai mutatók figyelembe vételével állítólag ezt jobban össze fogják hangolni. A minél professzionálisabb hozzáállást biztosítandó októbertől tanfolyamokat szerveznek a hivatalnokoknak. Az ESO-program egyik célja minimalizálni a polgár és a hivatalnok közvetlen kapcsolatát, a szakminiszter szerint így csökkenthető a korrupció mértéke. „Hasonló rendszer lesz, mint a bankban, ahol a polgár hitelkérelméről a jelenléte nélkül döntenek” - magyarázta. A változtatásnak akadnak kritikusai is. Az ombudsman szerint a polgárok elégedetlenek a közigazgatási szervek eljárásával, és a tapasztalt jogtip- rások okát elsősorban abban látja, hogy a közigazgatás nem stabil. Egyfolytában hivatalok szűnnek meg és újak jönnek létre, nemcsak a polgárok, de gyakran az intézmények alkalmazottai sem tudják, az adott ügyben ki illetékes eljárni. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) nehezményezte, hogy a reform elfogadását nem előzte meg szélesebb társadalmi vita és átfogó hatás- tanulmány az esetleges pozitív és negatív következményekről. Az ellenzéki pártok - melyek a Dzurinda-kabinet idejében decentralizálták az állam- és közigazgatási rendszert - élesen bírálták a mostani integrá- ló-centralizáló reformot. Szerintük az újonnan létrejövő járási hivatalok főnökei egyfajta helyi kormányzók lesznek, aldk nemcsak az alkalmazottaik sorsáról dönthetnek, hanem konkrét esetekben befolyásolhatják az ügyvitelt, ha „segíteni akarnak” ismerőseiknek. Dušan Sloboda gazdasági elemző szerint a jelenlegi centralizáció igazi célját maga a kormányfő árulta el, amikor azt mondta: 79 járási hivatalt sokkal könnyebb irányítani, mint 700 különböző intézményt. Sloboda úgy véli, a körzeti hivatalok megszüntetésének csak akkor lenne értelme, ha megreformálnák az önkormányzatok rendszerét is, és végre létrehoznák a 16 természetes régiót. Kétséges, valóban eredményez-e megtakarítást a reform, hiszen egyetlen hivatalnok elbocsátását sem tervezik, ténylegesen egyetlen hivatalt sem számoltak fel, csak átnevezték őket részleggé, átfestve a táblákat. „Ráadásul az integráció nem érinti azokat az ügyeket, melyek miatt a polgárok a leggyakrabban járnak a hivatalokba - az ESŐ nem érinti a munkaügyi hivatalokat, a Szociális Biztosítót és az adóhivatalt” - nehezményezte Sloboda, (sza) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Néhány városban már idén, a legtöbb helyen azonban csak januártól jönnek létre az ügyfélközpontok (KAMO), ahol egy helyen elérhetőek lesznek a vállalkozói engedéllyel, az anyakönyvvel, az állampolgársággal, a különböző okmányokkal és nyilvántartással, a cégjegyzékkel, a kihágásokkal, környezetvédelemmel, kataszterrel, iskolaügyi hivatalokkal, állat-egészségügyi és élelmiszer-ipari felügyelettel, erdészeti és földhivatalokkal, közegészségüggyel összefüggő szolgáltatások. A tervek szerint két éven belül ugyanitt lehet majd elintézni a munka-, szociális és családügyi hivatallal összefüggő ügyeket (segélyeket, kedvezményeket, hozzájárulásokat stb.), itt érintkezhetünk majd a Szociális Biztosítóval, valamint az adóhivatallal is. Ideális esetben öt éven belül megvalósul az elektronikus ügyintézés, és 2020-ban már egyáltalán nem kell semmilyen hivatalba elmenni, mobiltelefonon keresztül vagy számítógép mellől az internet segítségével lehet majd kommunikálni az állam- és közigazgatással. A szaktárca szerint januártól az ügyfélközpontokban az egyszerűbb ügyeket megvárásra el lehet majd intézni, a bonyolultabb dolgok állásáról pedig otthonról is lehet majd folyamatosan tájékozódni. A belügy becslése szerint egy átlagos polgár élete során összesen mintegy 1500 eurót költ a hivatalokra, s az ügyintézéssel összefüggő költségeken kívül kb. 50 szabadnapot kell az államigazgatásra elpazarolnia. Az ESO-program eredményeképpen az ügyintézés állítólag olcsóbb lesz - életünk során legfeljebb 600-700 eurót kell majd a hivatalokra költeni és legfeljebb 20-25 napot kell sorban állnunk. Mivel mindent egy helyre összpontosítanak, a belügy szerint a polgárok az útiköltségen is spórolhatnak - az ügyfélközpontokat is úgy akarják kialakítani, hogy mindenki számára 50 km-es körzetben elérhetőek legyenek, és legfeljebb 1 órát kelljen oda utazni, (sza) Kevesebb hivatal, ugyanannyi hivatalnokkal
