Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-04 / 231. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 4. Kertészkedő 19 —mii mii MM 5 zöldségféle, ami októberben érik 1 Mostanra már a burgo- • nyának is be kellett érnie a kertekben. Miután a levelei le­száradnak, ezeket levághatjuk, és még néhány napig hagyjuk a földben. Ezzel megelőzhet­jük a penészgomba spóráinak elterjedését a növényeinken. Váljunk, míg napos, száraz idő lesz, és akkor ássuk ki a burgo­nyát. Súroljuk le róla a földet, és hagyjuk száradni, mielőtt zsákokba tesszük, és fagymen­tes, sötét helyen tároljuk. 2 Októberben ideje leszedni • az utolsó babokat. Kom­posztáljuk a leveleit, a bab­gyökereket viszont hagyjuk a földben, mivel a nitrogénkötő gyökérgumó nagyon jó trágya. 3 Miután kiástuk a sárga- • répát, homokban vagy tőzegben tárolhatjuk tél ide­jén. A paszternákot viszont még hagyjuk a földben, miután megcsípi a fagy, édesebb lesz. 4 A káposztát is betaka- • ríthatjuk. Kitűnően eláll a fagytól védett raktárban, viszont vigyázzunk, mert a le­velek alatt meztelen csiga rej­tőzhet. Ha megszórjuk sóval a káposzta külsejét, megakadá­lyozhatjuk, hogy egész télen benne csemegézzenek. 5 Most, még a fagyok előtt, < szedjük le a zöldparadi­csomot is. Készíthetünk belőle zöldparadicsomos chutney-t, vagy hagyjuk beérni a lakás­ban. A zöldparadicsomot nyu­godtan tárolhatjuk hűvösebb helyen, hogy lassacskán beér­jen, viszont meg is sürgethet­jük az érési folyamatot, ha egy napos ablakpárkányra tesszük egy tálcára egy érett banán mellé. (Szépzöld) A gyepet alaposan gereblyézzük át! (Fotók: képarchívum) Gondoskodni kell a gyümölcsfákról, díszcserjékről, virágokról, zöldségekről Még rengeteg a munka a kertünkben! ÖSSZEFOGLALÓ ■ A gyümölcsfákról a gyümölcs­múmiákat szedjük le, és sem­misítsük meg. ■ A hónap elején a fákra helyez­zünk enyvgyűrűt a téli araszo­ló ellen. ■ Most és novemberben ültessük a gyümölcsfákat és a lombhul­lató díszcserjéket és -fákat. » A rózsát 4-5 cm-rel mélyeb­ben helyezzük a földbe, mint a szemezés helye. ■ A tűlevelűket és más örökzöl­deket ebben a hónapban bő­ségesen öntözzük meg, hogy a tél károsító hatásától meg- védjük. ■ A pázsitot drótseprűvel gereb­lyézzük át és nyírjuk le. ■A hónap végén - enyhe idő esetén november elején is - a fagyérzékeny virággumókat és -hagymákat (dália, gumós- begónia, kardvirág, kánná stb.) szedjük fel a talajból. ■ Kevés kivétellel most ültetjük a liliomokat - hagymáikat a mezei pocok rágása ellen rá­csos cserépben helyezzük a földbe. • Téli csokorba magszárak vág­hatok. A díszfű, a szamárke­nyér, a tündérfürt, a magas harangvirág és a medvetalp töveinek száraiból néhányat hagyjunk meg - szép látvány a téli kertben. ■A zöldségfélék betakarítása után a területet takarítsuk le, az alaptrágyát (istállótrágyát) szóljuk ki, és ássuk fel a talajt. ■ A téli saláta és más zöldség­növény fölé húzzunk fóliát, amit szélvihar ellen erősítsünk meg. ■ A kerti tóban az elöregedett tavirózsát fiatalítsuk meg, és új növényeket ültessünk. ■ A madáretetőket helyezzük ki, hogy a madarak odaszok­janak. ■Az edényekbe ültetett növé­nyeket ellenőrizzük, hogy nincs-e rajtuk kártékony ro­var. Ha szükséges, kezeljük le, és csak utána vigyük be a házba teleltetni. ■ Ablakba helyezett cserépbe el­ső alkalommal most vethető a kerti zsázsa. (Kertgondozók) A kenderike éneke változatos, dallamos csicsergés Zenélő kert SOROZAT Szebben indul a nap, ha reggel madárcsicsergésre ébredünk, és szebben telnek a pihenéssel töl­tött órák, ha madárcsicsergés hal­latszik a fák közül. A kert zenéje semmi máshoz sem hasonlítható élményt nyújt a családnak. Kenderike 13 cm-es kis madár, geszte- nyebama háttal, sötét szárnyán és villás farkán fehér szegéllyel. Melle halványpiros. Nászruhá­ban a hím fejteteje és begye kár- minpiros, fehéres torkán barna vonalakkal. A tojón nincs kár- mmpiros szín, tollazata sűrűb­ben sávozott. Röpte hullámos. A költési idő után csapatosan jár. Éneke változatos, dallamos csicsergés. Bokrok, fák tetején énekel. Kedvelt élőhelyei a lan- kás dombvidékek, de a sík alföldi tájakon, borókásokban, erdőszé­leken, bokrosokban, szőlőhegye­ken, öreg temetőkben, kertek­ben is megtalálhatjuk. Április és július között kétszer, néha háromszor költ. Fészkét vadrózsa- vagy galagonyabokor­ban, borókában, fiatal lucfenyő ágai között, szőlőtőke hajlatá­ban, alacsonyan, néha alig arasz­nyira a talajtól rakja. Gyakran több pár költ egymás közelében. A fészek száraz növényi szá­lakból, háncsdarabkákból, finom gyökerekből, néha mohából épül, a csészét finom gyökérszá­lakkal, szőrszálakkal béleli. A fészekalj 5-6 tojásból áll. A tojó egyedül kotlik. A fiókák 10-12 nap alatt kelnek ki, s mindkét szülő eteti őket. A táplálékot a begyükben, félig megpuhítva hozzák, mindig együtt érkeznek, és egyszerre távoznak a fészek­től. A fiókák 11-13 napos koruk­ban hagyják el a fészket. A szülők még legalább tíz napig etetik és gondozzák őket. Magevő madár, fiókáit is apró gyommagvakkal táplálja. Nyáron különösen ked­veli a gyermekláncfű termését, s alkalmilag némi zöldet, pl. tyúk­húrt is csipeget. Télen a kenderikék csapatok­ba verődve járják a határt, a ga­zos tarlókon, mezsgyék közelé­ben keresik a magvakat. Ilyenkor északabbról érkezett példányok­kal egészülnek ki, az itt költők egy része délebbre repül, (koka) Télen tarlókon, mezsgyéken keresi a magvakat (Fotó: képarchívum A rendszeres fűnyírás véget ér ebben a hónapban Hagyjuk magasabbra! FELDOLGOZÁS A füvet októberben nyírjuk utoljára. Az utolsó egy vagy két alkalommal emeljük meg a vá­gási magasságot, és sepeijük le az eső- vagy harmatcseppeket fűnyírás előtt. Ügyeljünk a szé­lekre is. Juttassunk ki kombinált gombaölő szer és műtrágya ke­verékét, folytassuk a gyephibák kijavítását, és fejezzük be a ha­sogató gereblyézést, a levegőz­tetést és a talajkeverék kiszórá­sát, ha ezek átcsúsztak az előző hónapról. Sepeijük össze a lehullott faleveleket. Ássuk ki a durva fűcsomókat, majd vessük újra a felületet, de még jobb, ha gyep­téglákat fektetünk le a csupasz foltokra. Szükség esetén jutas­sunk ki mohaölő szert. Új gyep kialakításakor a mag­vetést már be kell fejezni erre az időre, gyeptéglafektetéshez viszont ez az optimális hónap. (Kertépítés A-Z-ig) A kanna hatalmas bokorrá növekedve hálálja meg a gondoskodást Hogyan teleltessük? FELDOLGOZÁS A kánná évelő dísznövény, amely a mi éghajlatunkon te- leltetést igényel. Az amerikai kontinens trópusi, szubtrópusi területeiről származik, ahol a humuszban gazdag erdők, mo­csaras, lápos területeinek nö­vényeként teijedt el. Erőteljes növekedésű, rizómás növény, amelyet hatalmas, érdekes, fürt­ben nyíló virágai és széles zöld, esetenként sötét bordó vagy bar­nás színű levelei miatt ültetnek. Nagy tömegben ültetve igen mu­tatós színfoltja a parkoknak, köz­tereknek is. Magassága sokszor eléri az 50-80 cm-t is, aszim­metrikus, változatos formájú virágai jóval a levélzóna fölött nyílnak. Nemcsak ágyásokban, de dézsában is jól mutat. Virág­zása júniustól szeptemberig tart. Tőosztással, a gyökértörzsek fel- darabolásával szaporítható. immmmmmmmteammmm Az őszi fagyok beállta előtt ássuk ki rizómáit (gumóit) a földből, tisztítsuk meg lemosással, majd száradás után válasszuk le a gumókról a sérült részeket, és csak az egész­séges példányokat vigyük teleltetésre alkalmas, fagymentes helyre. Legmegfelelőbb az átlagos páratartalmú pince - pá- rásabb helyen gomba támadhatja meg, 60% alatti pára- tartalom esetén pedig kiszáradhat. A gumókat tárolhatjuk papírdobozban, egyesével elhelyezve, esetleg újságpapírba csavarva. A feleslegeseket elajándékozhatjuk, hisz bőven szaporodik a következő évben is. Áprilisban ültethetjük az­tán ki őket, miután elmúltak a tavaszi fagyok. A cserépben, dézsában tartott példányokat kiszedés nélkül is teleltet­hetjük, de tavasszal ültessük át, válasszuk le rizómáiról az esedegesen elrothadt részeket. (Botanikaland)

Next

/
Thumbnails
Contents