Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-30 / 227. szám, hétfő

2 Közélet UJSZO 2013. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Rafaj: a Híd „megeszi” Dél-Szlovákiát Pozsony. Feloszlatná a Híd pártot Rafael Rafaj. A Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke szerint ugyanis Bugár pártja „meg akarja enni” Dél-Szlovákiát. A nemzetieknél a Híd által napokban bemutatott Vízió 2016 elnevezésű programterve­zet verte ki a biztosítékot. Rafaj szerint a dokumentum szá­mos eleme sérti a szlovák alkotmányt, éppen ezért a bel­ügyminiszternek kezdeményeznie kellene a párt feloszlatá­sát. Rafaj úgy gondolja, hogy a magyar nyelv hivatalossá té­tele a regionális érintkezésében, valamint a kisebbségi szim­bólumok megjelenése, és az autonómia az ország kettésza­kadásához vezethet. „Láttunk már ilyet Koszovóban” - mondta. Rafaj szerint a Híd ezzel az anyaggal kimutatta a foga fehérjét. A SNS alelnöke úgy gondolja, a Híd nem me­sebelijóság, hanem egy álarcba bújt politikai farkas. (SITA) Kormány: spóroljanak a települések Pozsony. Hatékonyabb spórolást vár el az önkormányza­toktól a kormány. A 2000 lakosnál népesebb településeknek át kell dolgozniuk a jövő évi költségvetésüket, hogy minél jobban tükrözze az adott önkormányzat valós gazdálkodását, derül ki a kabinet és a Szlovákiai Városok és FalvakTársulásá- nak (ZMOS) szombati megállapodásából. A pénzügyminisz­térium és a ZMOS külön-külön megszólítja majd azokat az önkormányzatokat, amelyeknél további konszolidáció szük­séges, magyarázta a tárgyalás után Robert Fico miniszterel­nök. A célkitűzés, hogy Szlovákia jövőre teljesíteni tudja a há­romszázalékos államháztartási hiánycélt. (TASR) Peter Kažimír esélyt lát a tanárok béremelésére Remény a pedagógusoknak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Van remény arra, hogy a hazai pedagógusok bére 2016-ra eléri a nemzetgazdasá­gi átlagbér 1,2-szeresét. Ezt Pe­ter Kažimír pénzügyminiszter mondta tegnap a közszolgálati televízió 5 perc múlva 12 című műsorában. Az említett bér­emelést Dušan Čaplovič okta­tásügyi miniszter ígérte meg a tanároknak az oktatásügy hely­zetéről és céljairól készült jelen­tés átdolgozott változatában. Kažimír elismerte, hogy az el­múlt időszakban több félreértés is csúszott a tanárbérekkel kap­csolatos kommunikációba. „Ezért pontosan meg kell hatá­rozni, milyen bérekről beszé­lünk. Látok reményt arra, hogy 2016-ig az átlagbér 1,2-szere- sére emelkednek a tanárbérek” -jelentette ki. A héten indul az egyeztetés az állami szféra alkalmazottai­val a béremelés lehetőségeiről, emlékeztet Kažimír. „Először ezt a csatát kell megnyerni. A tanárok fontosak, viszont látni kell, hogy a többi állami alkal­mazott bére 2010-től be van fagyasztva, így ők is béremelés­re várnak” - tette hozzá. A 350 ezer állami alkalmazottból 150 ezer tartozik az oktatásügybe. Október 11-én kerülhet a kor­mány elé a jövő évi költségve­tés tervezete. Ekkor eldől a ta­nárbérek sorsa is, állítja Kažimír. (vps, TASR) A mazsorettek láttán könnyen megszomjazik az ember. Közel 15 ezer embert vonzott Pozsony belvárosába a pénteken és szombaton megrendezett II. sörfesztivál. Aj. óvárosi Beerfest látogatói 74 ha­zai sörgyár 74 fajta sörét kóstolhatták meg. Az ételkülönlegessé­gekkel, együttesek fellépésével fűszerezett rendezvényen 11 400 li­ter sör csúszott le a szomjas torkokon. (Kép: Beerfest) Bekiabálással és tojászáporral zavarták meg a szélsőségesek az első kassai szivárványos felvonulást Nem tolerálták a melegeket A toleranciát még tanulni kell. A rendőrség fellépésének köszönhetően nem voltak nagyobb összezör­dülések a felvonulók és az ellentüntetők között. (A szerző felvétele) Kassa. Szombaton szélső­ségesek csoportja zavar­ta meg az első kassai szi­várványos felvonulást. Katolikus ellentüntetők rosszallása és a fekete mundéros bőrfejűek beki­abálásai, gyalázkodó transzparensei, tojászá­pora próbálták elvenni a homoszexuálisokjogai- ért küzdők kedvét. KOCSIS EDINA Jóval a rendezvény kezdete előtt mintegy 50 fős kiborotvált fejű, fekete ruházatú hangos társaság gyűlt össze az Alsóka­punál, akik transzparensekkel elállták a színpad előtti teret. A szélsőségeseket Marián Korié­ba zöldingesei is „erősítették”. A rendőrség távolabb szorítot­ta őket és a csoport egyik ag­resszív tagját elvezették. A fel­vonulásra megközelítőleg 40 fő érkezett a homoszexuálisok jo­gait támogatni és arra bíztatni, hogy merjék vállalni másságu­kat. „A Szivárványos Kassa első évfolyama célja az volt, hogy bekerüljünk a köztudatba, hogy megmutassuk, hogy mi is része vagyunk a szlovák társa­dalomnak, és bizonyos érte­lemben a kelet-szlovákiaiak to­leranciáját és elfogadását is teszteltük” - közölte Róbert Füriéi, a rendezvény főszerve­zője. A rendezvény mintegy 45 perces késéssel kezdődött, a nyitóbeszédet hangos bekiabá­lások és füttyögés zavarta. Ka­tolikus ellentüntetők is jelen voltak, akiknek transzparensei a heteroszexuális párkapcsola­tokat támogatták. A menet az Alsókaputól indult és a Fő ut­cán keresztül haladt a Maratón tér felé. A helyszínt több tucat rendőr biztosította, akik sike­resen visszatartották a trágár megjegyzéseket bekiabáló szélsőséges csoport tagjait, akik a békésen sétáló csoportra többször tojászáport zúdítot­tak. A menet a Tabačka Kultur­fabrikban bulival ért véget, a résztvevők biztonságát itt is rendőrök őrizték. „Nagyon po­zitívan értékelem az első évfo­lyamot, szerintem ez szép kez­dete volt a munkánknak itt ke­leten, az ellentüntetés nem vit­te el a kedvünket” - nyilatkozta Róbert Füriek Nagy József (Híd) szerint meg kell várni a megyei választások eredményét, aztán lehet privatizálni Befektetők kellenek az eladósodott kórházakba LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Várhatóan elindít­ja Nagyszombat megye ön- kormányzata a galántai és a dunaszerdahelyi kórház priva­tizációját, Tibor Mikuš megye­elnök október másodikén ter­jeszti be az erre vonatkozó ja­vaslatot a közgyűlés elé. Tetemes tartozások Ivan Uhliarik (KDH) megye­elnökjelölt teljességgel elveti a privatizáció ötletét, pedig né­hány éve, egészségügyi minisz­terként még az állami kórházak részvénytársasággá való átala­kítását támogatta, igaz a ma­gánosításukról nem beszélt. A dunaszerdahelyi és a galántai kórház azonban eladósodott, ezért mielőbb magánbefekte­tőre van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, állítják azok, akik ismerik az intézmények helyzetét. A dunaszerdahelyi kórház csak a Szociális Biztosí­tónak közel egymillió euróval tartozik, a galántai járuléktar­tozása több mint 325 ezer euró. Nagy József (Híd) szerint nem szabad eleve elutasítani a privatizációt, a két kórház ugyanis nagyon rossz anyagi helyzetben van, amihez szerin­te a megyei önkormányzat is hozzájárult. „Már korábban el­adták a kórház körüli telkeket, a kórház állaga olyan rossz, hogy az orvosok inkább más épületekben nyitottak magán- rendelőket” - magyarázta la­punknak álláspontját Nagy. Szerinte már régen privatizálni kellett volna a kórházakat an­nál is inkább, mert várhatóan a következő időszakban uniós források sem lesznek az intéz­mények felújítására. „Nagyobb garanciát látok a kórházak megmaradására a privatizálás után” - véli Nagy. A döntést azonban az új megyei önkor­mányzatra bízná. Nincs miért várni Berényi József (MKP) jelen­legi megyei képviselő és me­gyeelnökjelölt szerint azonban most kell lépni. „Már régóta ke­resi a befektetőket a megye a kórházaiba, valahol sikerült, például Szakolcán, valahol nem - indokolta a megye terve­it lapunknak az MKP elnöke. - Érdekes, hogy éppen egy évvel a választások előtt többen is je­lezték, hogy érdekelné őket a dunaszerdahelyi és a galántai kórház.” Szerinte a javaslat jó. „Csak arról szól, hogy a megye meghirdeti a versenytárgyalást a részvények eladására és az alaptőke emelésére is, ami át­látható folyamat lesz, a tárgya­lás lezárása a választások után történik” - állítja Berényi. Nagy szerint is a legfonto­sabb a befektető világos feltéte­lek szerinti kiválasztása, de olyan feltételeket kell meg­szabni, hogy a kórház továbbra is fennmaradjon, bár a folya­mattal egy hónapot még nyu­godtan várhatna a testület. „Garantálni kell, hogy a kórhá­zak valóban megkapják a szük­séges tőkeinjekciót, ne csak papíron legyen tőkeemelés, ezeket a feltételeket már a ver­senytárgyalás kiírásába is bele kell írni. Nem hiszem, hogy akik ide juttatták a két kórhá­zat, ezt megteszik majd, ezért kellene megvárni a novemberi választásokat” - mondta a Híd megyeelnökjelöltje. Berényi úgy véli, garantálni tudják, hogy a pénz megérkezzen a kórházakba. A megyei önkormányzat elé kerülő beterjesztés a Grafobal Group ajánlatát említi, amely 6-6 millió euróval emelné a je­lentős adósságokkal küszködő két kórház alaptőkéjét. A Gra­fobal mellett azonban másik két befektető is jelentkezett: az Agel társaság és a Penta befek­tetői csoport. Az elmúlt húsz évben jelentős mértékben megváltoztak az élelmiszer-fogyasztási szokásaink Gyümölcs helyett inkább édességet eszünk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ugyan egyre többet beszélünk az egészséges táplál­kozás fontosságáról, a statiszti­kai adatok azonban azt mutat­ják, hogy a gyakorlatban ennek épp az ellenkezője zajlik. A Pos­tabank legújabb felmérése sze­rint az elmúlt húsz évben jelen­tős mértékben megváltoztak az élelmiszer-fogyasztási szokása­ink, a legtöbb esetben azonban nem a legjobb irányba. Szlová­kia lakossága kevesebb tejet, zöldséget és gyümölcsöt fo­gyaszt, mint 1992-ben, ugyan­akkor megugrott az édességek iránti kereslet. „Jelenleg az egy főre jutó húsfogyasztás a negyedével alacsonyabb, mint két évtizede volt, halféleségekből ezzel szemben 18 százalékkal több fogy” - mondta Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Szerinte manapság krumpliból és rizs­ből is kevesebbet fogyasztunk, és az ötödével esett vissza a ke­nyér iránti kereslet is, amit azonban a legkülönfélébb tész­taféleségekkel pótolunk. Ez utóbbiak iránt jelentős mér­tékben megugrott a kereslet. Másrészt egyre többen monda­nak le a tejről. Míg 1992-ben az egy főre jutó átlagos éves tejfo­gyasztás 90 liter volt, mára ez 53 literre esett vissza. Ugyan­akkor 15 százalékkal csökkent a gyümölcs-, 5 százalékkal pe­dig a zöldségfogyasztás is. Mivel pótoljuk mindezt? A felmérés szerint egyre több édességgel: tavaly például az egy főre jutó csokoládéfogyasz­tás elérte az 5,3 kilogrammot. „Ezzel párhuzamosan egyre többen kapnak rá a kávéra is” - mondta Sadovská: húsz éve még 1,5 kilogramm volt az egy főre jutó átlagos éves kávéfo­gyasztás, ami mára csaknem megduplázódott. Megváltoztak az alkoholfo­gyasztással kapcsolatos szoká­saink is. Míg pálinkából és sör­ből egyre kevesebb fogy, a bor mind kedveltebb a lakosság kö­rében. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents