Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-28 / 226. szám, szombat
SZALON I 2013. szeptember 28., szombat 7. évfolyam, 39. szám A hivatalos politikai szóhasználatban, valamint a valós beszédet a sajtónál jobban reprodukáló blogoszférában a szlovákiai magyar kifejezés vezet Identitás és média: a felvidéki magyarok mítosza 1. sz. táblázat: Önmeghatározás a pártszimpátia függvényében Magyar Szlovákiai magyar Felvidéki magyar Szlovák pártok 23,4% 66,2% 2,6% Híd 34,4% 57,9% 4,4% Nem választana 33,1% 53,5% 6,4% Bizonytalan 35,0% 53,3% 1,7% MKP 58,2% 32,2% 9,6% Teljes minta 37,4% 52,8% 5,4% 2. sz. táblázat: Önmeghatározás a médiafogyasztás függvényében Magyar Szlovákiai magyar Felvidéki magyar Nincs médiafogyasztás 28,3% 53,3% 1,7% Kis médiafogyasztás 31,5% 61,1% 2,7% Közepes médiafogyasztás 38,1% 53,3% 5,7% Nagy médiafogyasztás 50,6% 36,0% 12,4% Teljes minta 37,4% 52,8% 5,4% 3. sz. táblázat: Önmeghatározás a magyar, a szlovákiai magyar és a szlovák médiafogyasztás függvényében Magyar Szlovákiai magyar Felvidéki magyar Magyarországi médiát nem fogyasztók 26,2% 59,2% 1,0% Szlovákiai magyar médiát nem fogyasztók 31,8% 59,8% 1,7% Szlovákiai szlovák médiát nem fogyasztók 41,0% 46,0% 3,0% Szlovákiai szlovák médiát nagyban fogyasztók 39,6% 50,3% 8,7% Magyarországi médiát nagyban fogyasztók 58,1% 29,1% 11,5% Szlovákiai magyar médiát nagyban fogyasztók 54,9% 30,5% 14,6% Teljes minta 37,4% 52,8% 5,4% 4. sz. táblázat: Önmeghatározás a legerősebben ható elemek függvényében Magyar Szlovákiai magyar Felvidéki magyar MKP pártpreferencia +Szlovákiai magyar média ++ Szlovák média _ + Iskolázottság + Kis településméret + 5. sz. táblázat: A szlovákiai magyar és a felvidéki magyar _______kifejezés használata az online felületeken p ortál szlovákiai magyar(ok) felvidéki magyar(ok) elemszám Közbeszédek 92,9% 7,1% 450 Most-Híd 92,1% 7,9% 818 Hirek.sk 92,0% 8,0% 13040 Gombaszög.sk 87,9% 12,1% 671 Méla Béla blog 84,9% 15,1% 179 Slovensko, do toho! blog 83,4% 16,6% 181 A hírlapíró és a halál blog 77,6% 22,4% 633 MKP 73,5% 26,5% 36190 Szótlan szemtanú blog 69,0% 31,0% 268 Körképek 65,1% 34,9% 1798 Új Szó online 56,5% 43,5% 19290 Paraméterek 56,5% 43,5% 19470 Felvidék, ma 52,5% 47,5% 8360 Bumm.sk 43,4% 56,6% 13460 Félvidék blog 27,1% 72,9% 70 Megjegyzés: lilával kiemelve az online médiumok. Az elmúlt hónapokban viszonylag sok szó esett a médiában a szlovákiai magyarok önmeghatározásáról és a különféle alternatívákról. A következőkben felmérési adatokra támaszkodva szeretnék néhány adalékot szolgáltatni ehhez a párbeszédhez. RAVASZ ÁBEL A Híd párt által a Focus és Publicus Slovensko ügynökségtől megrendelt, 2013 áprilisában és májusában lefolytatott közvélemény-kutatásban arra is rákérdeztünk, miként határoznák meg önmagukat a megkérdezettek. A kérdés a következőképpen hangzott: „Hogyan jellemezné Ön önmagát? Ön... a) magyar, b) szlovákiai magyar, c) felvidéki magyar, d) egyéb”. Az alany tehát a fenti lehetőségek közül választhatott, és azegyébmegjelelöléstis alkalmazhatta magára. A tavasszal már ismertetett végeredmények szerint a válaszadók 52,8%-a választotta a szlovákiai magyar megjelölést: 37,4% a magyar, 5,4% a felvidéki magyar meghatározást. (A fennmaradó 4,4% a választ megtagadók és minimális számú „egyéb” önbesorolás között oszlott meg.) Az eloszlás egyenlőtlen volt az egyes politikai pártok táborai között: a hidasok zöme szlovákiai magyarnak, az MKP-sok többsége magyarnak A látszólagos káosz akkor válik érthetővé, ha a médiafogyasztás mennyiségére koncentrálunk. tartotta magát. A bizonytalanok, nem választók és a szlovák pártokat választók a Híd-tábor- hoz hasonló tendenciákat mutattak. Felvidéki magyarnak leggyakrabban az MKP-sok vallották magukat (9,6%). (1. sz. táblázat.) A pártszimpátia és az önmeghatározás között azonban nehéz lenne egyértelmű kauzalitást felfedezni: nem világos, hogy valaki azért választja a pártot, mert egy bizonyos identitáscsoporthoz tartozik, vagy pedig pártválasztása befolyásolja identitásmeghatározását. Köny- nyen elképzelhető, hogy ez a kapcsolat nem lineáris, hanem körkörös, egymást erősítő. A tendenciák mögött azonban felfedezhetők egyéb változók, most ezek feltárására vállalkozom. Először a demográfiai bontást érdemes áttekinteni. „Magyarnak” leginkább a nyugdíjasok (48,8%), a legkevésbé jómódúak (42,9%) és a alapiskolát végzettek (40,9%) tartották magukat; legkevésbé a 18 és 24 év közöttiek (31,6%), a gazdagabb családok (30,8%) és a tanulók (27,9%). A szlovákiai magyar öndefiníció gyakorlatilag fordított tendenciákat mutatott: itt a gazdagabb családok (61,5%), a 35 és 44 év közöttiek (58,4%) és a tanulók (58,1%) végeztek az élen, leghátul pedig a nyugdíjasok (43,1%), az alapiskolát végzettek (47,3%) és a legszegényebbek (47,6). Ezek alapján a kirajzolódó kép egyfajta életkor és státus szerinti szegmentáció lenne, ahol a fiatalok és a jobb módúak a szlovákiai magyar, az idősebbek és az alacsonyabb státusúak a magyar önmeghatározás felé tartanak. A helyzetet azonban bonyolítja a felvidéki magyar identitás, amely keresztülszeli ezt a tendenciát: ezt a lehetőséget a leggyakrabban a tanulók (9,3%), a jómódúak (7,7%) és az alapiskolát végzettek (6,4%) választották, a legritkábban pedig a 35-44 évesek (2,9%), a panelban lakók (3,3%) és a középfokú végzettségűek (4,4%). Ez a fajta, az előbbieket keresztbe metsző tendencia további tényezőik) hatására utal. Ezt a tényezőt a médiafogyasztásban találtam meg. A kutatásban szlovákiai magyar, szlovákiai szlovák és magyarországi médiumok fogyasztottsá- gára kérdeztünk rá, az online médiumokra ezúttal nem koncentrálva. Ha az egyes médiumokat nézzük, a fenti ellentmondás nem oldódik fel. A legtöbben a Szabad Újság, a Pátria rádió és a Kossuth rádió olvasói és hallgatói közül definiálták magukat magyarként; a legkevesebben a szlovák sajtó fogyasztói közül. A magukat szlovákiai magyarnak vallók ezzel teljesen ellentétes tendenciát mutatnak. A felvidéki magyarok előfordulása azonban teljesen kaotikus: a legtöbb ilyen önbesorolás (sorrendben) a Pravda, a Szabad Újság, az Új Szó, a Sme és az STV magyar adásának olvasói és nézői között fordult elő. A látszólagos káosz akkor válik érthetővé, ha nem az egyes médiumokra koncentrálunk, hanem a médiafogyasztás mennyiségére. A tendencia itt válik egyértelművé: minél nagyobb a médiafogyasztás, annál nagyobb eséllyel vallja magát az érintett felvidéki magyarnak és magyarnak; a szlovákiai magyarok aránya az alacsony mé- diafogyasztásúak között a legmagasabb, de a közepes és zéró médiafogyasztásúak között is magas. (2. sz. táblázat.) A fenti tendenciát megerősíti, ha a médiafogyasztást felbontva vizsgáljuk, azaz külön nézzük meg a szlovák, a szlovákiai magyar és a magyar médiumok fogyasztását. A fenti tendencia itt is kirajzolódik. A nagy médiafogyasztás a felvidéki magyar és a magyar önmeghatározás növekedéséhez vezet, míg a kis fogyasztás inkább a magukat szlovákiai magyarként definiálókra jellemző. (3. sz. táblázat.) Tovább árnyalja a képet a regresszióelemzés - a statisztikai módszer az egyes tényezőkre leginkább ható elemeket hivatott meghatározni. Ezek alapján a magyar önmeghatározásra az MKP-s pártpreferencia és a szlovákiai magyar média fogyasztása pozitívan, a szlovák média fogyasztása negatívan hat. És a fordított kép: a szlovákiai magyar önmeghatározásra az MKP-s pártpreferencia és a szlovákiai magyar média fogyasztása hat negatívan, a szlovák média fogyasztása és az iskolázottság pozitívan. Végül: a felvidéki magyar identitásnak a szlovákiai magyar média fogyasztása és a kis településméret kedvez. (4. sz. táblázat.) Ezek alapján egyértelműsít- hető a kapcsolat a három identitáskategória között. A magyar és a szlovákiai magyar kategória egymás ellentétpárja: ahol az egyik erős, a másik gyenge. Ez az ellentét részben generációs különbségnek tűnik (az idősek között több a magyar, a legfiatalabbak között a legtöbb a szlovákiai magyar), részben pedig a pártpreferencia (elsősorban az MKP-hoz tartozás) és a médiafogyasztás befolyásolja. A felvidéki magyar öndefiníció viszont teljesen más logika szerint működik: úgy tűnik, elsősorban azok azonosítják így magukat, akik jelentős médiafogyasztók. Ezzel kapcsolatban az a hipotézis állítható fel, hogy a média valószínűleg egyfajta szocializációs hatást fejt ki a felvidéki magyarokra; az emberek a médiából tanulják meg, hogy felvidékiek. Aki nem teszi Id magát erős médiahatásnak, az erről nem értesül. Ezt a hipotézist további kutatásokkal lehetne tesztelni, azonban most egy intuitív módszerrel szeretném megerősíteni. Ezen sorok írásakor (szeptember 27-én) megnéztem, hogy egyes online médiumok, párthonlapok és blogok milyen arányban használják a szlovákiai magyar és a felvidéki magyar kifejezéseket. Különösen arra voltam kíváncsi, hogy kimutatható-e a médiumok „felvidéki” identitás felé kondicionáló hatása. Az eredmények meggyőzők. Miközben a pártok honlapján egyértelműen a szlovákiai magyar kifejezés volt a domináns (még az MKP-nál is), az online médiumok zöme gyakorlatilag kiegyenlítetten használta a két kifejezést. Az általam kiválasztott öt, a kifejezéseket legalább 50 alkalommal használó blog közül négy legalább kétharmados arányban a szlovákiai magyarok kifejezést alkalmazza, csupán egy esetben fordított a tendencia. A mintába bekerült Közbeszéd, Gombaszög és Körkép portál is a szlovákiai magyar kifejezést favorizálja. (5. sz. táblázat.) Jól látható tehát, hogy a hivatalos politikai szóhasználat, valamint a valós beszédet a sajtónál jobban reprodukáló blo- goszféra zömében a szlovákiai magyar kifejezést használja a felvidéki magyarral szemben. A jelentősebb online sajtótermékek ezzel szemben kimondottan az egyenlő súlyt sugározzák a két identitásváltozattal kapcsolatban. A szocializációs folyamat egyértelmű: aki sok médiát fogyaszt, a valós életben előfordulónál jóval nagyobb mennyiségben találkozik a felvidéki kifejezéssel, és esélyt kap annak elsajátítására. Ez így is mindössze a válaszadók 5,4%- átjelenti. A jelenség ráadásul nem is magyarországi import: a Nép- szabadság online például 95,1%-ban, az Origó 93,0%- ban, az Index 79,5%-ban a szloA magyar és a szlovákiai magyar kategória egymás ellentétpáija: ahol az egyik identitás erős, a másik gyenge. vákiai magyar kifejezést használja, de ez az adat még a Magyar Nemzet online kiadásában is 69,2%, azaz kétharmad feletti a preferálása. Ami arra utal, hogy a szlovákiai magyar média - és/vagy felvidéki média - egy olyan valóságképet, fals ekvivalenciát mutat a két kifejezés dinamikájáról, amit rajtuk kívül senki nem gondol komolyan. Az igazi kérdés, amely a közösségünket foglalkoztatja, az, hogy magyarok (további megjelölés nélkül) vagy szlovákiai magyarok (saját identitással) vagyunk-e. Itt tényleg megoszlanak a vélemények. A felmérések alapján már ma is a szlovákiai magyar identitás van túlsúlyban, és ez a generációváltással tovább erősödik. A „felvidéki magyar identitás” ezek mellett csak egy túlexponált lábjegyzet marad. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője---------... — -_______________i S treet art, Kassa (SITA-felvétel)
