Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-28 / 226. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2013. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com INTERJÚ 15 esz a Vidám Park helyén tén felépülő, Pannon ősvadon elnevezé- nokról (Fotók: MTI) lesz. Ezek közé tartozik az állatsimoga- tót is magában foglaló gyermekrész, a honfoglaló magyarok állatait bemutató terület, valamint a mesepark kialakítása, amely néhány hagyományos, de „szelíd” vidámparki elemet is magában foglal majd. A kéthektáros területre tervezett Pannon park egyik területén a Pannon ősvilág kap majd helyet, benne a Pannon ősvadon elnevezésű csarnokkal, amely az elképzelések szerint Európa legnagyobb biodómja lesz. Ez egy fedett, helyenként 40 méter belmagasságot is elérő szubtrópusi csarnok lesz állatokkal, növényekkel és kalandparkkal, a vele összekötött Pannon-tenger akváriummal, valamint a hozzá csadakozó mesevárral, magyar majorral, madárkórházzal és gyereklovardával.A területen kialakítanak egyebek mellett bemutatótereket, amelyek kiállítások és előadások megtartására lesznek alkalmasak, valamint az állandó parkolási gondok megoldására mélygarázst is létesítenek. A Budapesti Vidám Park Zrt. szeptember 30-án szünteti be tevékenységét. (MTI) i 1 §ŕ? ./n k“fxr£ 1 % MAGYAR FESTŐK EGRY JÓZSEF (1883-1961) Magyar avantgárd festő. Született Zalaújlakon, meghalt Badacsonytomajon. Az expresszionista és a konstruktiv stilusok mentén alakította ki egyedi természetetvíi szemléletét. Napszámos paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai. Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, mely után a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni, itt ismerte meg későbbi feleségét, Vizkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban. Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924 és 1929 között megtalálta a rendet. „Ünnepi ruhát veszek a telkemre, mikor festek." „Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját." Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör, a halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett Önarckép, magányosságának dokumentumai. Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot- romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Szicíliába. Taormina (1930), majd Nervi (1938) cimü alkotásai ezekről az utakról származtak. Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit. Müvei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Utolsó befejezett müve az 1944-es Aranykapu. 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth- díjat. A badacsonytomaji temetőben nyugszik. mji „Olyan vagyok, mint egy horgász” Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze még Jordán Tamás igazgatása idején szerződött a Nemzeti Színház társulatához. Az Alföldi Róbert vezetése alatt eltöltött ciklus után Vidnyánszky Attila társulatát erősíti tovább. A népszerű művésznek, nincs kedvére a szakmai . megosztottság, ugyanakkor nem hozzák lázba az igazgatóváltások. Esztergom árnyas fái alatt beszélgettünk a művésszel. A ránylag korán ráismertem vagy inkább kiismertem az új igazgatóm stílusát. Az Ügynök című darab próbáin sikerült részemről ez a galádság, de véleményem szerint megértjük majd egymást a munkában is. Lényegében egy kávé mellett át is beszéltük az elképzeléseit, amiket megvalósíthatónak tartok. A Nemzeti Színház direktori széke sokáig beszédtéma volt a magyar sajtóban. Sokan a politikát is bele akarták szőni. Alfölditől elbúcsúzott? Ez csak természetes. Robit sokan támadták és bántották, amit egyáltalán nem érdemel meg. Nagyon tehetséges és szorgalmas művész. Az ügy politika vonalába pedig nem akarok belemenni. Természetesen nekem is, mint mindenkinek, megvan a magam véleménye, de ez nem tartozik senkire. Nagyon elítélem azokat a művészeket, akik politikai pengecsatákba képesek belemenni az érvényesülésük érdekében. Az már persze egyáltalán nem tetszik, hogy a szakmám, illetve az ország is ketté van szakítva. Azt szeretem, ha a különböző formák kiadnak valami egészet. Legalább egy szakmán belül. Rögtön igent mondott a Nemzeti „Nekem is, mint mindenkinek, megvan a magam véleménye, de ez nem tartozik senkire" Színház új igazgatójának a felkérésére? A hosszú pályafutásom alatt rengeteg igazgatóváltásnak voltam a szemtanúja, de áldozata soha. Azt is mondhatom, hogy immúnis lettem ezekre a dolgokra. A mostani váltás kissé „szemtelenül” zajlott, de azért, legyünk őszinték, az álpályázatoknak is komoly hagyományai vannak Magyarországon. A múltban, az igazi színházban, mi, színészek azt sem tudtuk, hogy ki az igazgató. A színház legfontosabb emberei a színészek és a rendezők voltak. A legújabb színházi divat szerint manapság az igazgató személye a legfontosabb. De miért? A színházi bársonyszék is kezd a hatalom „tulajdona” lenni? Az jut erről az eszembe, hogy kérdezték egyszer tőlem: miben nyilvánul meg nálunk a demokrácia? Mondtam, abban, hogy bárki bárkit végtelen elszántsággal és szabadon utálhat. Ami szomorú, de egyszer csak elmúlik ez a dili is. Nem szabad nagyon komolyan venni. A válasza ön szerint most felért egy politikai hitvallással? Mindenki azt gondol rólam, amit akar. Egyik oldalnak sem adom magam, főleg, mint azt már említettem, nyilvánosan nem. Hajói emlékszem, Bodrogi Gyulahúsz évig volt aVidám Színpad igazgatója. Vállalna napjainkban igazgatóságot? Isten ments! Azon is sokáig teljesen ki voltam akadva, hogy húsz évig igazgató voltam. De a színészeim számára láthatatlan voltam, illetve sokszor csak egy kolléga, amikor én is játszottam a darabokban. A társulatomban mindenki szívesen és örömmel játszott. Valóban olyanok voltunk, mint egy hatalmas család. Állandóan teltházas előadásaink voltak, ami a mai „szegény világban” sajnos elképzelhetetlen. Amikor ön direktor volt, az aktuális hatalom mennyire szólt bele a színházi deszkák recsegésébe? Emlékeim szerint mindenki végezhette a saját munkáját. Senkit nem érdekelt a politika... De most nem mondtam igazat. Igenis érdekelt minket a politika, ugyanis a politikából, helyesebben annak a történéseiből éltünk. Arra törekedtünk, hogy a színpadon, darabjainkban minél nagyobb „pofonokat” tudjunk adni neki. Amikor pedig egy- egy politikus megnézte az előadásunkat, ők nevettek a legjobban. Még egy fontos dolog, soha senki sem tudott pártba beléptetni. Új főnökének, Vidnyánszky Attilának, ha tanácsra lenne szüksége, segítene neki, illetve dol- goztak-e már valaha közösen? Nem hiszem, hogy valaha is a tanácsomra fog szorulni. Mint színészt, öreg rókát, ha kérdez, természetesen a magam véleményét mindig elmondanám neki. Vidnyánszkyval pedig még soha nem volt alkalmam dolgozni, de nemzetközileg is elismert, tehetséges rendezőnek és művésznek tartják. A most kezdődő színházi évadban milyen szerepek várják Bodrogi Gyulát? Két darabban fogok majd játszani. Nekem lényegében már nincs lényeges küldetésem, mert olyan vagyok, mint egy horgász, élvezetből Pályafutásom alatt rengeteg igazgatóváltásnak voltam a szemtanúja, de áldozata soha. csinálom az egészet. Ami viszont baj, kezdem észrevenni magamon, hogy az erőm sem a régi. Attól tartok, kezdek megöregedni, de a lendület még visz előre valameddig. Albert József Bodrogi Gyula budapesti otthonában
