Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-28 / 226. szám, szombat
6 Külföld UJSZO 2013. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com WKMEMI Nemzetközi tiltakozás Moszkva. Nemzetközi felháborodást keltett, hogy a murmanszki bíróság elrendelte a Greenpeace környezetvédő szervezet múlt szerdai akciójában részt vevő 22 ember letartóztatását két hónapra, 8 aktivista fogva tartását pedig 72 órára meghosszabbította. A letartóztatottak között van Gyenyisz Szinyakov orosz fotóriporter, akit a Greenpeace azért szerződtetett, hogy megörökítse a Pecso- ra-öbölben lévő orosz olajfúró toronynál történteket. Tiltakozásul több orosz internetes és nyomtatott kiadvány - Novaja Gazeta, lenta.ru, Eho Moszkvi - úgy döntött, fotók helyett sötét foltokat közöl oldalain. A főszerkesztők levélben is tiltakoztak. A Greenpeace az északi-sarkvidéki kőolaj kiaknázásának környezeti veszélyeire akarta felhívni a figyelmet. (MTI) Körözik a Fehér Özvegyet London. Körözést adott ki Samantha Lewthwaite, a Fehér Özvegy néven emlegetett angol terroristanő ellen az Interpol. Ő lehetett az egyik szervezője a négy napig tartó kenyai túszdrámának. Kedden még arról számolt be a brit sajtó, hogy a biztonsági erők a nairobi bevásárló- központban megölték az asszonyt, azonban csütörtökön ezt már cáfolták a kenyai hatóságok, (ú) Szövetkeztek a britek ellen Buenos Aires. Spanyol- ország és Argentína egyesíti erejét Nagy-Britanniá- val szemben, hogy így próbálják meg rendezni Gibraltár és a Falkland-szige- tek (Malvinas) miatt a britekkel fennálló területi követeléseiket. (MTI) Madrid kilépne az időzónából Madrid. Hamarosan 60 perccel visszaállíthatják óráikat a spanyolok, Madrid a közép-európai időzónából való kilépést és a greenwichire való átállást fontolgatja. A cél az, hogy Spanyolországban úgy legyenek beállítva az órák, mint Angliában és Portugáliában. Az ország - a Kanári-szigetek kivételével - jelenleg a közép-európai zónába tartozik, ahova mi is. Spanyolország a második világháborúig a greenwichi időzónához tartozott, de Franco diktátor a Hitler-rezsim iránti szim- pátiájajeleként vezette be a közép-európai időt. (MTI) A felmelegedés miatt a nedvesebb vidékek több, a jelenleg is száraz terültek még kevesebb csapadékot kapnak Melegedő levegő, emelkedő tengerszint Stockholm. Az ember a klímaváltozás fő okozója. A stockholmi klímakonferencián egész éjszaka tartó tanácskozás után, tegnap reggel elfogadták a globális felmelegedésről szóló - nagyon várt - új jelentést. ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) ötödik klímajelentése szerint rendkívül nagy, legalább 95 százalékos a valószínűsége annak, hogy az ember felelős az éghajlatváltozásért. Az eddigi legerőteljesebb szavakat használta az ÍPCC, amikor a globális felmelegedést „rendkívül nagy valószínűséggel” az emberi te- vékenységnektulajdonította.Az előző, 2007-es IPCC-jelentés még csak „nagyon valószínűnek” nevezte ezt, és ezt csupán 90 százalékos bizonyossággal jelentette ki. A195 ország képviselőiből álló IPCC 1988-ban jött létre az éghajlatváltozás okainak és hatásainak tanulmányozására. Nem végez saját kutatásokat, ehelyett több száz szakértőt jelöl ki a legfrissebb tudományos kutatások áttekintésére és számbavételére. Az idei jelentés több mint 800 tudós munkájához köthető. Az új jelentés szerint a levegő és a óceánok melegedtek, a hó és a jég mennyisége csökkent, a tengerek átlagos szintje globálisan emelkedett, nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja. Az elmúlt három évtized felszíni hőmérséklete egyre emelkedett, melegebb volt, mint 1850 óta bármely időszakban, és valószínűleg melegebb, mint bármikor az elmúlt 1400 évben. Az iparosodás előtti korszakhoz képest már 0,8 Celsius-fokkal melegedett az éves középhőmérséklet. A jelentés legvitatottabb témáinak egyike a melegedés elmúlt 15 évben végbement lassulásának értelmezése volt. Klímaszkeptikusok szerint ez a „szünet” kétségeket vet fel az éghajlatváltozás tudományosan elfogadott tényével kapcsolatban. A jelentés szerint azonban ez az időszak túl rövid ahhoz, hogy hosszú távú trendet tükrözzön. Az IPCC a tengerszint emelkedését az évszázad végéig 26- 82 centiméteresre prognosztizálta. A hőhullámok valószínűleg gyakoribbak lesznek, és hosszabb ideig fognak tartani. A felmelegedéssel a nedvesebb vidékekre több, a jelenleg is száraz terültekre még kevesebb csapadék fog jutni, bár ez alól lehetnek kivételek. A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének négy lehetséges változatát alapul véve a jelentés azt jósolja, hogy az évszázad végéig a globális átlaghőmérséklet 0,3-4,8 Celsius-fo- kos emelkedése várható. Csak két, a szén-dioxid kibocsátásának jelentős csökkentését alapul vevő változattal lehetséges elérni, hogy a melegedés két Celsius-foknál kisebb mértékű legyen. Az országok a klímatárgyalások során ezt a határértéket tűzték ki. Jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátása - főként Kína és más fejlődő gazdaságok gyors növekedése miatt - folyamatosan nő. Az utóbbiak szerint a gazdag országoknak kellene elöl járniuk a kibocsátás csökkentésében, mivel ók hosszabb ideje engedik a légkörbe a káros anyagokat. (MTI, ú) Akar mar ma is szavazhatna a Biztonsági Tanács az amerikai-orosz határozattervezetről Gyorsan megsemmisíthetők Aszad vegyi fegyverei összefoglaló Hága. Már jövő hét kedden megkezdhetik Szíria vegyifegy- ver-készletének kivizsgálását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői. Ma szavaznak a tervezetről, majd az ENSZ BT-ben is voksolnak a Szíriát vegyi fegyvereinek feladására kötelező határozatról. Az OPCW végrehajtó tanácsa tegnap este tízkor ült össze, hogy megvitassa a Szíriái vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről és megsemmisítéséről kidolgozott amerikai-orosz menetrendet. E menetrendnek az OPCW általi elfogadását előfeltételnek tekintik az ENSZ BT-ben ahhoz, hogy megszavazzák a szintén kényes diplomáciai egyezkedéseksorán végül is megfogalmazott határozattervezetet Szíriával kapcsolatban. A határozattervezetről, amely a vegyi fegyverek átadásának kötelezettségét rója Damaszkuszra, az átadásimegsemmisítési menetrend OPCW-beli jóváhagyása után akár azonnal, tehát akár már ma is szavazhat a BT. A hágai székhelyű OPCW az 1997-ben kötött vegyifegyver- konvenció végrehajtását kíséri figyelemmel, valamint technikai jellegű segítséget nyújt a részes államoknak a vegyi fegyverek megsemmisítéséhez. Független szervezet, de szorosan együttműködik az ENSZ-szel. A BT-határozat szövegezése azért húzódott el, mert a testület vétójoggal rendelkező állandó tagjai közül Oroszország ellenezte, hogy kilátásba helyezzék erő alkalmazását Szíria ellen, az ENSZ Alapokmányának hetedik fejezetével összhangban. A határozattervezet a kiszivárogtatások szerint ugyan említ „intézkedéseket” ilyen esetre, de nem konkretizálja azokat. John Kerry amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA fenntartja az erő alkalmazásával való fenyegetést, de erről nem tesz említést a BT elé terjesztett határozattervezet. ENSZ-dip- lomaták hangsúlyozzák, hogy a dokumentum elfogadása esetén ez lesz az első, jogilag kötelező érvényű BT-határozat Szíriára nézve a fegyveres konfliktus kirobbanása óta, s arra kötelezi Damaszkuszi, hogy szabaduljon meg vegyi fegyvereitől. A The Washington Post tegnap - egy szigorúan bizalmas amerikai-orosz jelentésre hi- vatkozva-aztírta, nem bevethető formában tárolják a Szíriái vegyi fegyverek több mint kétharmadát, ezért azok viszonylag gyorsan és egyszerűen megsemmisíthetők. A lap szerint a Szíriái vegyifegyver-program nagyjából kilenc hónap alatt felszámolható. A jelentésben foglaltak alapján mérsékelt az esélye annak, hogy a harci gázok terroristák kezébe kerüljenek vagy a kormány eltitkolhassa a készlet egy részét a nemzetközi ellenőrökelől. Az orosz és amerikai hírszerzési információkon alapuló dokumentum azt állítja, Szíriának több műit ezer tonnányi vegyi fegyvere van, amelyből 300 tonna bevethető állapotú mustárgáz, a maradék viszont ideggázok elkészítéséhez használatos, cseppfolyós formában tárolt elővegyületekből áll. A bevetéshez az elővegyületeket speciális berendezések segítségével össze kell keverni, és robbanófejekbe kell tölteni. (MTI, ú) Budapest nem adja ki - Hernádi Zsolt tagadja, hogy megvesztegették volna Ivó Sanadert Elkapnák a horvátok a Mól vezérigazgatóját ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Vizsgálati őrizetbe vételt rendelt el a zágrábi megyei bíróság tegnap Hernádi Zsolt, a Mól elnök-vezérigazgatója ellen, ami az első lépés ahhoz, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki. A bírósági közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt. Az USKOK kétszer kérte Hernádi meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítom idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek - állításuk szerint - a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivó Sanader volt kormányfőnek azért, hogy a Mól meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen -10 év börtönre ítélte Sanadert. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mól társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mól irányítói jogokat Hernádi Zsolt (képarchívum) szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletágkivételével. A Mól korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Mólról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó. A magyar Legfőbb Ügyészség sajtóirodája tegnap a Mol-INA- ügy kapcsán Budapesten közölte: a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt. A zágrábi bejelentés után, tegnap délután csaknem 2 százalékot esett a Mól árfolyama. A Mól a pozsonyi Slovnaft 98 százalékostulajdonosa. (MTI, ú) Iráni atomprogram Megállapodás egy éven belül New York. Hosszú szünet után először tárgyalt közvetlenül és érdemben az amerikai és az iráni külügyminiszter, miután az iszlám köztársaság megállapodott a P5+1 csoportba tömörült hatalmakkal, hogy egy éven belül tető alá hozzák az egyezményt az iráni atomprogramról. John Kerry és Mohamad Dzsavad Zarif helyi idő szerint csütörtökön, az ENSZ székházában találkozott. Ilyen magas szintű hivatalos kapcsolatfelvétel nem történt az USA és Irán között az 1979-es iszlám forradalom és a teheráni amerikai követség elfoglalása óta. Kerry elégedetten szólt a Teherán részéről tapasztalt új, pozitív hangvételről és a Zarif által említettlehetőségekről. Zarif pedig azonnal sürgette a hazájára nehezedő nemzetközi szankciók enyhítését. Kerry a CBS televíziónak kijelentette, az USA addig nem függeszti fel az általa bevezetett büntetőintézkedéseket, amíg Irán ellenőrizhető, felelős és átlátható módon be nem bizonyítja, hogy valóban nem kíván nukleáris fegyvert kifejleszteni. Ilyen konkrét lépés lehetne a fordói urándúsító létesítmény megnyitása az ENSZ-ellenőrök előtt. Haszan Róháni iráni elnök az ENSZ-ben azt ígérte, kormánya kész jóhiszemű tárgyalásokat folytatni az atomprogramról. A P5+1 csoport és Irán tárgyalásán Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője elnökölt, aki lényeginek nevezte az egyeztetést, amely szerinte megnyitotta az utat a Teherán atomprogramjáról szóló tárgyalások jövő hónapban tartandó újabb fordulója előtt. Az elfogadott ütemtervet Ashton ambici- ózusnaknevezte. (MTI) Egyre kevesebb a hó és a jég
