Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-04 / 205. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 4. Közélet 3 A törvény szerint óvóhely megépítéséhez kötheti az önkormányzat az építési engedély kiadását - Pozsony egyik városrészében e szerint jártak el Légópincéket terveznek a szlovák-magyar határra Pár méterre a határtól óvóhellyel ellátott ház építésére adnának csak engedélyt (Képarchívum - illusztrációs felvétel) Pozsony. Bár a főváros néhány héttel ezelőtt bejelentette, eladja a civilvédelmet szolgáló bunkeréi egy részét, egyik városrészében vadonatúj légó- pincék építését tervezik. A miértre az illetékesek nem tudnak egyértelmű választ adni. Avagy: hogyan tegyünk keresztbe legálisan az építkezni szándékozóknak. DEMECS PÉTER A szlovákiai törvények lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok légópincék (szlovákul CO kryt) megépítésére kötelezzék a lakosokat, akár a saját tulajdonukban levő parcelláikon. Az Alsótemplomi mező (Dolné kostolné polia) Pozsony egyik városrésze, Dunacsún közigazgatása alá tartozó terület. Annak ellenére, hogy kertövezetről van szó, családi házak is épültek itt az elmúlt években. Az egyik házsorral szemben levő telkek, szó szerint néhány méterrel a szlovák-magyar államhatártól, tíz évvel ezelőtt magánkézbe kerültek. A tulajdonosok azóta próbálnak engedélyt kapni a városrésztől arra, hogy kis hétvégi házakat építhessenek itt - eredménytelenül. A városrész újonnan kidolgozott terület- rendezési tervében ráadásul arra köteleznék a tulajdonosokat, hogy parcelláikon légópincéket építsenek, saját költségeikre. Furcsa feltételek A területrendezési tervben az áll, hogy mivel a városrészben semmilyen civilvédelmet szolgáló objektum sincs, a lakosok védelmét és elrejtését szükség esetén önerőből épített légópincék fogják szolgálni. „Az objektumok pontos mérete a későbbi építési engedélyben lesz meghatározva” - olvasható a dokumentumban, amely néhány héttel ezelőtt a polgárok véleményezésén is átesett. Az érintett lakosok természetesen kifogásolták a légópincék megépítését és azt javasolták, hogy húzzák ki a területrendezési tervből a civilvédelemről szóló részt. Kérvényüket a véleményezés kiértékelése során alaptalannak nevezték. „Hol élünk, milyen vüág ez, hogy egy önkormányzat megmondja, építsek bunkert saját telkemen, mindezt saját zsebből finanszírozzam, és ha kell, valamilyen idegeneket rejtsek ott el, ha majd nem tudom mi történik?” - mondta felháborodottan lapunknak a telektulajdonosok egyike, aki neve elhallgatását kérte. Ellentmondásos vélemények A területrendezési tervet a városrész nevében Alžbeta So- pirová dolgozta ki - az önkormányzat lapunknak azt mondta, nevében ő nyilatkozhat nekünk. Sopirová állítja, a telek- tulajdonosok felfújták az egész ügyet, az önkormányzat évek óta nem tud velük egyezségre jutni, s nem igaz, hogy bármilyen bunker megépítésére köteleznék őket. „Már hallottam ezekről a kifogásokról és véleményekről, de valaki itt félreértelmezett valamit. Szó sincs holmi bunkerek építéséről. A civilvédelemről szóló rész a dokumentációban csak arról szól, hol lesznek kijelölve az önerőből épített óvóhelyek. A lakosság védelmére szükség esetén az iskola, a városháza szolgál, ahol már létezik ilyen nagyobb óvóhely” - mondta érdeklődésünkre Sopirová. Ez viszont szöges ellentétben áll az általa kidolgozott területrendezési terv első mondatával, mely szerint a városrészben semmilyen civilvédelmet szolgáló objektum sincs, ezért szükséges az önerőből épített óvóhelyek kiépítése. Sopirová erre az ellentmondásra választ nem adott. Főként azt kifogásolja, hogy egy olyan dokumentumot támadtak meg a telektulajdonosok, amely még nincs elfogadva. A kritikát csak akkor tartaná korrektnek, ha már egy elfogadott területrendezésről lenne szó. Azt állítja, hogy ha valakinek nem tetszik valami, az a véleményezés során fogalmazza meg kifogásait. „Engem nem zavar, kifogásoljanak amit csak akarnak” - mondta. Néhány perccel később aztán beismerte, hogy a véleményezés már véget ért, és szerinte senki sem kifogásolta a civilvédelemről szóló részt. Ez szintén nem igaz. Lapunk rendelkezésére áll a már lezajlott véleményezési folyamat kiértékelése, amelyben az érintett telektulajdonosok egyértelműen kifogásolták az önerőből épített légópincék tervezetét, s az egész civilvédelemről szóló rész törlését követelték. Az indoklásban maga Sopirová utasította el ezt a kérelmüket, indokolatlannak nevezve azt. Közel a határhoz Néhány telektulajdonos arra is figyelmeztet, hogy a tervezett légópincék csupán pár méterre lennének a szlovák-magyar államhatártól. „Miért érzi manapság valaki fontosságát annak, hogy civilvédelmi pincéket építsen a magyar határon? Ez teljesen abszurd” - mondta az egyik telektulajdonos. A belügyminisztérium lapunknak elküldött reakciójában tagadja, hogy bármilyen civilvédelmi létesítmények megépítésére adtak volna utasítást, az említett vitáról az Új Szótól értesültek. A tárca állítja, Dunacsún önkormányzata egy önálló közigazgatási egység, s ha a vonatkozó törvények értelmében módosítják a területrendezési tervet, vagy ha az önkormányzat úgy ítéli meg, nincsenek megfelelő civilvédelmet szolgáló objektumok az önkormányzat területén, kiépíthetnek ilyen bunkereket, akár önerőbői épített pincéket is. A minisztérium ugyanakkor elhatárolódik azoktól a véleményektől, melyek szerint a légópincéket valaki szándékosan a magyar határ közelébe tervezte. „Tény, hogy a városrész a magyar-szlovák határ szomszédságában van, ám ez nem jelenti azt, hogy nem lennének ugyanolyan hatáskörei, mint minden más önkormányzatnak az országban” - nyilatkozta érdeklődésünkre Silvia Keratová, a belügy sajtóosztályának munkatársa. Megváltozott álláspont? A főváros sem akar érdemben bekapcsolódni a városrész és a telektulajdonosok közt évek óta húzódó vitába. „Az önerőből épített civilvédelmi létesítmények a városrész igazgatása alá tartoznak. A fővároshoz jelenleg csak két nagy, működőképes civilvédelmi bunker tartozik, de az említett tervben önerőből épített létesítményekről van szó, tehát a. kérdéseket az adott városrésznek kell címezni” - nyilatkozta az Új Szónak Daniela Rodinová, a főváros kommunikációs osztályának vezetője. Dunacsún a területrendezési terv kidolgozója mögé állt. Néhány nappal azután, hogy lapunk érdeklődni kezdett a problémáról, a városrész, úgy tűnik hirtelen megváltoztatta véleményét. Sopirová ugyanis kijelentette, már megelégelte „ezt az egész vitatkozást”. A tervezetrendezési tervről az önkormányzat szeptember második felében fog szavazni. „Ezután a tortúra után hajlandó vagyok az egész civil védelemről szóló részt törölni a területrendezési tervből a következő testületi ülésen. Nyugodtan kihúzom onnan, a dokumentációban nem szerepel majd ez a cikkely” - tette hozzá Sopirová. „Hiszem, ha látom” - reagált erre az egyik parcellatulajdonos. A lakosok védelmét a nagy bevásárlóközpontok és más épületek földalatti parkolói és a nagyobb, különálló bunkerek szolgálják Legfeljebb 50 férőhelyes lehet egy civil légvédelmi pince ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A belügyminisztérium 532/2006 számú törvénye rendelkezik a civilvédelmi létesítmények kiépítésének részleteiről. A jogszabály szerint háború idején vagy rendkívüli helyzetben a nagyobb légvédelmi bunkereken, légópin- céken kívül önerőből épített civilvédelmi létesítmények is szolgálhatják a lakosság védelmét. A létesítmények mindegyikénél alapkövetelmény, hogy föld alatt legyenek s önálló, lezárható egységet alkossanak. A bunkerek nem lehetnek távolabb 500 méternél a lakásoktól vagy házaktól. A vonatkozó jogszabály szerint az önerőből épített légópince befogadóképessége legfeljebb 50 fős lehet. Egy adott község vagy város lakosainak védelmére elsősorban nagyobb bunkerek vagy épületek szolgálnak, például községházában, nagyobb bérházak pincéiben vagy bevásárlóközpontok parkolóiban. Minden önkormányzatnak tudnia kell, hány lakost kell szükség esetén elrejteni, s hogy erre megvannak-e a megfelelő létesítmények. Ha nincsenek, akár új bunkerek kiépítését is elrendelheti a község. Az önerőből épített pincék kiépítése csak egy lehetőség. Elég, ha csak részleges védelmet nyújtanak, tehát nem kell, hogy hermetikusan elzárt létesítményekként épüljenek meg. Lényegük, hogy egy esetleges háborús konfliktus vagy természeti katasztrófa során vészhelyzetben azonnal elbújhatnak itt a polgárok, ám maximálisan 24 órára, ha a veszély tovább tart, nagyobb óvóhelyre kell átvonulniuk. A törvény részletesen leírja a pincék méretét, azt is meghatározza, hogy az 50 férőhelyes, önerőből épült civilvédelmi pincében egy személynek 1-1,5 négyzetméteres területet kell bebiztosítani, minimum Egy légópince bejárata (Ján Krošlák felvétele) egy vécével. A pincébe vezető ajtón nem lehet üvegablak, az ajtónak kifelé kell nyílnia, s ideális, ha a helyiségbe két ajtó vezet minimum 1,6 méteres távolságban egymástól. A bejárat elé egyébként legfeljebb 1,7 méter magas „árnyékoló falat” kell építeni úgy, hogy az ne gátolja az óvóhelyre való bejutást, de ugyanakkor kellőképpen takarja azt. Ami a pincék megépítését illeti, a jogszabályból csak az derül ki, hogy békeidőben kell ezeket kialakítani. Ha van egy községben nagyobb bunker vagy más, lakosság védelmére szolgáló létesítmény, akkor nem kötelező az önerőből épített pince megépítése. (dem)
