Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-25 / 223. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 25. vww.ujszo.com A kórházak és a VŠZP elérte, amit akart Kapitulált az Union ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Véget érhet az Union Egészségbiztosító és az állami egyetemi kórházak közti harc, a biztosító kapitulált. „Teljesítettük a kórházak minden ismert követelését, ma már egyikük esetében sincs semmilyen akadálya annak, hogy aláírjuk a szerződéskiegészítést - jelentette ki Elena Májeková, az Union felügyelő bizottságának tagja. - Meggyőződésem, hogy ha a kórházaknak valóban a betegek kezelése a legfontosabb, akkor már a héten aláírhatjuk a kiegészítéseket.” A kórházak egyelőre nem kommentálják a biztosító ajánlatát. „Hétfőn délután kaptuk meg az ajánlatot, jelenleg elemezzük” - tájékoztatta lapunkat Petra Stano Maťa- šovská, a pozsonyi egyetemi kórház szóvivője. Az állami kórházak valójában az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) nyomására mondták fel az Unionnal még júniusban a szerződéseiket, és a háromhavi felmondási idő most, szeptember végén jár le. A VŠZP csak azzal a feltétellel volt hajlandó többet fizetni az intézményeknek, ha a másik két egészségbiztosító is legalább annyit fizet, mint ő. „Habár nem értünk egyet azzal a módszerrel, ahogyan az állami egészségbiztosító kikényszerítette a szerződési feltételek módosítását, és nem tudunk azonosulni a kórházak eljárásával sem, beleegyeztünk a feltételekbe” - jelentette ki Májeková. Ugyanakkor szerinte a kórházak legalább félmillió eurót vesztettek azon, hogy júniusban elutasították az Union ajánlatát. „Az Union már az év elején is ugyanolyan vagy az állami biztosítónál jobb feltételeket kínált, ennek ellenére a kórházak nem írták alá a kiegészítéseket” - figyelmeztetett a biztosító vezetője. Ennek az lehetett az oka, hogy az Union a teljesítménykorlát feletti gyógykezelések ára esetében úgynevezett deg- resszív árképzést alkalmazott, vagyis ezeknek a kezeléseknek az ára alacsonyabb. A biztosítónak mindenképpen fontos a megállapodás tető alá hozása a nagy kórházakkal, mivel erre egyrészt a törvény kötelezi, másrészt pedig szeptember végéig tart az áljelentkezési időszak, és a megállapodás halogatása csak az Uni- onnakárt. (Ipj) Fejet hajtottak (SITA-felvétel RÖVIDEN Gašparovič nem kegyelmez Pozsony. Idén 224 elítélt kérte a köztársasági elnököt, részesítse őt államfői kegyelemben. Ivan Gašparovič azonban nem kegyelmez, mindössze egy alkalommal döntött úgy, hogy elfogadja a kérést - egy tragikus kimenetelű közlekedési balesetet okozó férfi két évre kiszabott, feltételes ítéletét szüntetette így meg a köztársasági elnök. Annak ellenére, hogy több száz kérést kap az államfő, évente csak néhány esetben segíti az elítélteket. A második ciklusban eddig 1777 ilyen kérés futott be Gašparovičhoz, de mindössze 13-an örülhettek a pozitív döntésnek. Az első ciklusban 12 elítéltnek kegyelmezett az államfő - összesen 2270 kérés érkezett a 2004-2009-es időszakban. (SITA) Várnának a választási változásokkal Pozsony. Az új választójogi törvény hatályba lépésének kitolását javasolja az ellenzék Robert Kaliňáknak. A parlamenti pártok tegnap egyeztettek a belügyminiszterrel az új szabályozásról, amely már januártól életbe lépne. Az ellenzék szerint jobb lenne megvárni a 2014-es önkormányzati vagy a 2016-os parlamenti választásokat az új törvénnyel. Ellenzik azt is, hogy Kaliňák megtiltaná a civil kampányt, továbbá független választási bizottság felállítását javasolják a választások hatékony ellenőrzése céljából. Az egyeztetés holnap folytatódik. (TASR) A megbízott kisebbségi kormánybiztos nem ad interjút - az ok: ő csak egy hivatalnok Rendszerhiba és szigor miatt késik a kisebbségi támogatás Sokan hitelre „csinálják" a kultúrát (Képarchívum Pozsony. Bár az utalások már június végén megindultak, még mindig sok az olyan szervező és egyéb pályázó, aki nem kapta meg idén tavasszal megítélt kulturális támogatását a kormányhivataltól. VERES ISTVÁN Nem világos, pontosan miért tart ilyen sokáig a szerződések jóváhagyása (sokan még aláírt szerződést sem kaptak) és az azt követő utalás, ezért Mária Jedličkovához, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal megbízott vezetőjéhez fordultunk. Jedličková viszont nem ad interjút - közölte lapunkkal Beatrice Szabóová kormányszóvivő. Az ok: ő egy hivatalnok, aki csak helyettesíti a kormánybiztost. „Kérdéseiket szívesen megválaszolja a kormányhivatal sajtóosztálya” - jegyezte meg. Hogy kinevezik-e még idén az új kormánybiztost, nem tudta megmondani. Szigorú a hivatal Az utalási folyamatot nagyon meglassítják a hányaveti módon felvázolt projektköltségvetések és azok az igénylők, akik vállalkoznak, írta lapunknak a kormányhivatal. Az ő esetükben ugyanis meg kell várni az igazolásokat, hogy nem lépték túl a megszabott támogatási kereteket, melyekről az állami segítségről szóló törvény rendelkezik. „A pályázók közül majdnem százan végeznek vállalkozói tevékenységed’ - áll a válaszban. Lapunk információi szerint a késésekben közrejátszik az is, hogy a kormányhivatal jogi és gazdasági osztálya idén különösen szigorú a pályázókkal. A. Nagy László lemondott kisebbségi kormánybiztost tegnap nem sikerült elérnünk, június végén viszont lapunknak azt nyilatkozta, hogy számításai szerint július végéig, Igor Federič (a kormányhivatal vezetője) szerint pedig augusztus végéig biztosan lezárulnak az utalások. A támogatási folyamat időben elindult, a biztos távozásával viszont egyértelműen lelassult, nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula, az egyik legnagyobb pályázó, a Csemadok országos elnöke. „Vállalkozóktól és más szponzoroktól próbálunk segítséget kérni, mert néhány esetben már a végrehajtó fenyegeti a szervezőket” - állítja Bárdos. Mindig késik: tipikus rendszerhiba A kisebbségi kulturális támogatásokban rendszerhiba van, véli Petőcz Kálmán. A Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a kormányhivatal volt főosztályvezetője emlékeztet, hogy a kulturális támogatásokat egy olyan rendszer alapján kezelik, amelyik más típusú támogatásokra lett megalkotva. „Ha már ötödik éve csak ősszel jön meg a pénz, a kérvényezők pedig eladósodnak, akkor a rendszer hibája egyértelmű” - szögezte le Petőcz. Szerinte ideje lenne, hogy a kormány végre elfogadjon egy törvényt a kisebbségi kultúrák támogatásáról, amely időben és kiszámíthatóan rendezné a problémát. Egy ilyen törvény egyébként Rudolf Chmel (Híd) volt kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában már elkészült, a Radičová-kormány 2011-es bukása miatt viszont a fiókban maradt. Akár 5000 eurós bírságot is kaphat a házszabályt durván megsértő képviselő Nem lesz parlamenti őrség LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem lesz parlamenti őrség, viszont a házszabályt megsértő képviselők bírsága jelentősen emelkedik, várhatóan 5000 euró lesz a felső határ a jelenlegi 166 euró helyett. Több kérdésben is sikerült egyezségre jutniuk az ellenzék és a kormány képviselőinek a házszabály kérdésében, de továbbra is maradtak vitás pontok. „Sikerült megegyezni abban, hogy nem lesz parlamenti őrség” - mondta lapunknak tegnap Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője. Az intézmény létrehozását cseh modell alapján Pavol Paška (Smer) házelnök javasolta, miután a szeptemberi ülés elején Alojz Hlina független képviselő összeverekedett Anton Martvoň smeres honatyával. Hlinával a parlament mentelmi bizottsága sem tudott mit kezdeni, mivel a házszabály alapján csak a szóbeli sértésért szabható ki büntetés, az is legfeljebb 166 euró értékben. „Egyértelműbben fogalmazzuk majd meg a házszabály megsértését és lényegesen magasabb bírságok lesznek kiszabhatóak, a felső határ várhatóan 5000 euró lesz” - mondta Sólymos. Más ellenzéki javaslatok kérdésében is közeledtek az álláspontok. Lucia Žitňanská (SDKÚ) a Kérdések órája programpont újraszabályozását szerette volna elérni úgy, hogy a kormányfőnek az első kérdést mindig ellenzéki képviselő tehesse fel. A kormánypárt ugyanis az öndicséret eszközeként használja ezt a pontot, a smeres képviselők kérdései ugyanis általában a miniszterek ,jó munkájának” ismertetésére vonatkoznak. „Ebben a kérdésben nem sikerült teljesen elfogadtatnunk álláspontunkat, de annyit talán elérünk, hogy a miniszterelnök válaszát 5 percre korlátozzuk, így több kérdésre tud majd válaszolni” - mondta Sólymos. A parlamenti őrség mellett várhatóan nem foglalják majd törvénybe a másik „Hlina- ellenes” tervezetet sem. Paška ugyanis azt javasolta, hogy a képviselők hat hónapig ne nyújthassanak be javaslatot ugyanabban a témában akkor sem, ha azt a beterjesztő az utolsó pillanatban, a szavazás előtt vonta vissza - jelenleg a féléves stop csak akkor érvényes, ha a képviselők elutasították a tervezetet. Hlina ugyanis már többször így járt el, tudva, hogy úgysem kapnák meg a szükséges voksokat, majd a következő ülésen újra beterjesztette. A házszabályról ma tárgyal a parlament. Az ellenzéki javaslatokat mind lesöpörték, a kormánypárt egységesen szavazott Újra hengerelt a Smer ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer tegnap is a „szokásoknak” megfelelően szavazott az ellenzéki javaslatokról: valamennyit elutasította. Ennek köszönhetően továbbra sem lesz automatikusan ingyenes a szúnyogirtás az árvíz után, ahogyan azt a Híd javasolta. „Csak a korábbi állapotot akartuk visszaállítani, de remélem, hogy a Smer majd saját javaslatként beterjeszti, ahogyan szokta, és még talán elérhetjük, hogy a jövő nyári árvizek előtt ez a törvénybe kerüljön” - mondta lapunknak Nagy József, a Híd parlamenti képviselője. Nem sikerült visszaállítani a megbízási szerződésre dolgozók járulékterheinek csökkentését sem, amit januártól emelt sokszorosára a kormány. Ivan Švejna (Híd) szerint a több mint negyven- szeres emelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem munkahelyeket teremtett, hanem megszüntette azokat a részmunkaidős állásokat, amelyekben korábban megbízási szerződésre dolgoztak. Nem változik az építési törvény sem, a módosítással az SDKÚ az illegális épületek gyorsabb lebontatását szerette volna elérni. Megszüntették volna az épületek utólagos engedélyezésének lehetőségét, és ha a bontási döntést az építtető 30 napon belül nem hajtotta volna végre, akkor az épületet a községnek vagy a hivatalnak kellett volna 60 napon belül eltávolí- tania. Az SaS az önkényes kisajátítás lehetőségét szerette volna megszüntetni a jelentős magánbefektetések esetén, a kormány ugyanis jelenleg a kiemelt magánbefektetések esetén a közérdekre hivatkozva kisajátíthatja a megvalósításhoz szükséges parcellákat. A smeres képviselők ezeket a javaslatokat is elutasították. (Ipj, SITA)