Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-24 / 222. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 24. Kultúra 17 Ma negyven éve halt meg Pablo Neruda Nobel-díjas költő, aki vágyott a világ megismerésére A botcsinálta diplomata A költő és diplomata Neruda-mellszobrok egy chilei piacon (Képarchívum’ Egyetlen latin-amerikai költőnek sem jelent meg annyi műve magyarul, mint neki, sőt az írók kö­zül is csak García Márquez és Vargas Llosa verse­nyezhet Chile 1971-es irodalmi Nobel-díjasával. JUHÁSZ KATALIN Ma negyven éve, 1973. szep­tember 24-én hunyt el Pablo Neruda költő. Még az iroda­lomkedvelők körében is keve­sen tudják, hogy eredeti neve Neftali Ricardo Reyes Basoalto. 1904. július 12-én született, már tizenöt évesen díjat nyert egy versével. Édesapját nem igazán érde­kelték fia irományai, igyekezett őt lebeszélni a költészetről. Ezért is kezdte használni a XIX. századi cseh költő, Jan Neruda iránti tiszteletből a Neruda írói álnevet. Első kötete 1923-ban jelent meg, szimbolista hatást mutató verseket tartalmazott. Második kötetét egy boldogta­lan szerelmi kapcsolat ihlette (Húsz szerelmes vers és egy két­ségbeesett ének), ennek verseit megkapó képi világ és nyelvi fantázia jellemzi. 1927-ben külügyi szolgálat­ba állt, Burmában, Ceylonon, majd Indonéziában dolgozott. Ázsiai évei alatt kezdte írni Ittlé­tünk a Földön című versciklu­sát, amelyben a pusztulás és a káosz miatt érzett fájdalmát írta le. 1933-ban Buenos Aires-i konzul lett, itt kötött barátságot az akkor már ismert spanyol költővel, Frederico García Lor- cával, aki sokat segített neki, amikor 1934-ben Barcelonába, majd a madridi követségre he­lyezték. A spanyol polgárháború 1936-os kitörése után Neruda külföldön gyűjtött pénzt a köz- társaságiaknak, és a Spanyolor­szág a szívemben című köteté­vel is támogatta küzdelmüket. A második világháború idején Párizsban, majd Mexikóban volt konzul. Hazatérése után a chilei kommunisták jelöltjeként került a szenátusba, de a jobb­oldali Videla-junta hatalomra jutása után emigrációba kény­szerült, egy ideig a Szovjetuni­óban is élt. A legtöbb elemző szerint Neruda meglehetősen botcsinálta diplomata volt, minden állomáshelyén első­sorban művészként kezelték. 1952-ben hazatérhetett Chi­lébe, és bekapcsolódott a Chi­lei Népfront, majd a Népi Egy­ség munkájába. 1954-ben szü­letett egyik meghatározó műve, az Elemi ódák, amely­ben enciklopédikus igénnyel verselt meg mindent maga kö­rül, embert és természetet, kis és nagy dolgokat. 1970-ben Párizsba nevezték ki nagykö­vetnek. 1971-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „a latin­amerikai költészetben betöl­tött kiemelkedő szerepéért”. Az 1973. szeptember 11-i puccs idején házát katonák vették körül, akik csak halála előtt két nappal engedték meg, hogy a súlyos beteg költőt kórházba vigyék. A költő földi maradványait idén kihantolták, hogy megál­lapítsák, igazak-e azok a felte­vések, hogy nem rákbetegség­ben hunyt el, hanem a puccs után méreginjekcióval ölték meg baloldali kötődései miatt. A jelenleg is zajló vizsgálat so­rán a holttestén áttételes rák­betegségjeleit tapasztalták, de a mérgezést sem zárták ki. Pablo Neruda rendkívül sokszínű életművében a hu­szadik századi irodalom szinte valamennyi költői stílusa meg­jelenik. Gyakran hangozatta, hogy számára a költészet a to­tális tapasztalat, az állandó vál­tozás és az önmagával vívott folyamatos küzdelem. Szerinte a vers mindenre alkalmas, nincs olyan dolog vagy jelen­ség, amit nem lehetne versben kifejezni. Sikerült áttörnie és átjárhatóvá tennie a vers és a próza, a líra és az epika közötti merev határokat. Nerudát nem érdekelték az elvont irodalmi viták, kitért a versmagyarázások elől. Soha nem vált dogmatikussá. Fő művét, a Teljes Éneket (Canto General) dantei becsvággyal ír­ta, az Isteni színjáték példája lebegett a szeme előtt. Gyermekkora óta vágyott a nagyvilág megismerésére. Éle­te során sok országba eljutott, de a legmeghatározóbb be­nyomást a polgárháborús Spa­nyolországban töltött évek ta­pasztalatai gyakoroltak rá. Látásmódja egyetemes volt, de a legköznapibb és a legegyszerűbb dolgokban is fel­ismerte az univerzálist. A fiatal kori világfájdalmas hangula­toktól az izmusok játékos kísér­letein át az epikus arányú, gondosan szerkesztett látomá- sos líráig sok mindent kipró­bált, miközben szinte végig naplót is vezetett. Naplójában hosszan politizál, megkapó na­ivitással ír a világbékéről és az idillről, amelyre egész életében vágyott. Metsző őszinteséggel tárja fel életének és pályájának buktatóit, fordulatait, nagy szerepet tulajdonítva a sorsnak. Szinte halála pillanatáig terje­dő önéletírása nemcsak egy nagy művészpálya látlelete, hanem egy hosszú és izgalmas korszak lenyomata is. Európai Filmdíjak - Catherine Deneuve, aki száznál is több filmben szerepelt, életműdíjat kap A francia film kortalan nagyasszonya MTl-HÍR Berlin. Életműdíjat kap az Európai Filmakadémiától (EFA) Catherine Deneuve francia színésznő a szervezet decemberi gáláján. Lenyűgöző karrierje során Catherine Deneuve vala­mennyi jelentős fesztiválon, Berlinben, Cannes-ban és Ve­lencében is kapott díjat - áll az Európai Filmakadémia közle­ményében. A francia színésznő első César-díját és David di Donatello-díját Marion Steiner szerepéért kapta Francois Truffaut Az utolsó metró című filmjében. Catherine Deneuve olyan filmekkel szerzett hírnevet ma­gának, mint a Jacques Demy ál­tal rendezett Cherbourg-i eser­nyők, valamint a Roman Po­lanski által jegyzett Iszonyat. , Akár titokzatos szépséget, akár burzsoá háziasszonyt, akár bi­szexuális vámpírt alakított, a színésznő, újra és újra felejthe­tetlen pillanatokkal gazdagítot­ta a film világát” - méltatta a filmcsillagot az EFA. A szerve­zet emlékeztetett arra, hogy Deneuve az Indokína című filmben nyújtott alakításáért újabb César-díjat nyert, és a leg­jobb női főszereplőnek járó Os- cart is átvehette. Catherine Deneuve száznál is több filmben szerepelt, köz­tük Lars von Trier Táncos a sö­tétben, Francois Ozon Szüle­tett feleség és 8 nő című film­jében, ez utóbbiért Berlinből az Ezüst Medve-díjat, valamint az Európai Filmdíjat is hazavi­hette. A francia színésznő a 26. Európai Filmdíjak cere­móniájának díszvendége lesz december 7-én Berlinben. RÖVIDEN Színpadra viszik a filmklasszikusokat London. A West Enden mutatkoznak be az 1987-es Vég­zetes vonzerő és az 1951-es Idegenek a vonaton című film- klasszikusok színpadi változatai. A Végzetes vonzerő fel­dolgozását Trevor Nunn rendezi. A darabot ugyanaz a Ja­mes Dearden jegyzi, aki annak idején az Oscar-díjra jelölt alkotás forgatókönyvét is írta. Az Idegenek a vonaton című thriller új adaptációja ugyanúgy Patrícia Highsmith regé­nyén alapszik, mint Alfred Hitchcock filmje. (MTI) Alföldi felkapott festő lett Budapest. Jót tettek Al­földi Róbertnek az utóbbi hónapok botrányai. Jelenleg akár másfél millió forintot is kérhetnek egy festményé­ért. Alföldi régóta festeget, állítólag van érzéke a képzőművészethez. Ezt bi­zonyítja, hogy New Yorkban és Párizsban is volt már kiál­lítása. A színházrajogók ed­dig is szívesen vásárolták képeit. A Bors által megszó­laltatott szakértő szerint ezek nem borsos árak, Alföl­di mindig is kelendő és népszerű művész volt, fest­ményeit gyorsan el lehet ad­ni. A Nemzeti Színház volt igazgatója egyébként meg­rendelésre is szívesen fest, így aki feldobná otthonát új képek­kel, ne habozzon őt felkeresni. Az se szomorkodjon, akinek nincs egymillió forintja, hiszen már száz-kétszázezerért is hozzá lehet jutni egy eredeti Alföldi-képhez. (MTI) Ez a festmény is eladó (Képarchívum) (Képarchívum Nagyezsda Tolokonnyikova Sanyargatják a foglyokat a női börtönben A Pussy Riot tagja kitálalt MTl-HÍR /Moszkva. Életveszélyes fe­nyegetések miatt éhségsztrájk­ba kezdett Nagyezsda Tolo­konnyikova, a Pussy Riot orosz punkegyüttes egyik tagja. A Mordvin Köztársaságban lévő javító-nevelő táborban kétéves büntetését töltő fiatal nő azt állította az orosz Szövet­ségi Nyomozó Bizottsághoz el­juttatott levelében, hogy a tábor parancsnok-helyettese azzal fenyegette meg, hogy megöli. Tolokonnyikova azt is leírta: at­tól kezdve, hogy a férfi életve­szélyesen megfenyegette, a tá­borban őrzött elítéltek közül sokan értésére adták, hogy fizi­kai leszámolásra jogosította fel őket a börtön parancsnoksága. A fiatal nőt tavaly nyáron a moszkvai Megváltó Krisztus­székesegyházban 2012 február­jában bemutatott Putyin-elle- nes „punk-imában” való részvé­tele miatt ítélték el. A Pussy Riot tagja azt is kifo­gásolta, hogy a kötelező varro­dai munka napi 16-17 órás, a normát pedig állandóan eme­lik. Ha valald nem teljesíti az előírt mennyiséget, büntetést kap. Megtilthatják, hogy a mel­lékhelyiségre menjen, vagy az otthonról kapott ételt elfo­gyassza. Tolokonnyikova panaszle­vélben beszámolt arról is, mi­lyen rossz a börtönben az élel­mezés, a higiéniai körülmények jellemzéseként pedig azt írta: „azokat úgy alakították ki, hogy az ember jogfosztott koszos ál­latnak érezze magát. 800 el­ítéltnek egy öt személyre mére­tezett fürdőszobában kell tisztálkodnia”. A vezetékrend­szer gyakran eldugul, ezért elő­fordul, hogy két-három hétig nem fürödhetnek az elítéltek. Minderre senki sem mer pa­naszkodni a tábor parancsnok­ságának, amely a szintén el­ítéltekből kinevezett brigád­vezetőkön keresztül tartja ret­tegésben a fogvatartottakat. Catherine Deneuve (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents