Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-21 / 220. szám, szombat
14 INTERJÚ 5 ;■ PRESSZÓ ■ 2013. SZEPTEMBER 21. www.ujszo.com A Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művész a közelmúltban többször is koncertezett. A Lövölde tér című estjén a színházterem pótszékeit is mind elfoglalták, még kevésnek is bizonyultak. Az előadás után beszélgettünk Kern Andrással. Már a műsorának a plakátja is figyelemfelkeltő volt: Kern András koncert. Profilt változtat? Dehogyis! Aki ismeri a pályafutásomat, tudja jól, hogy nem tudok, de mégis imádok énekelni. Az eddig megjelent nyolc nagylemezem is - hiába az internetről való sok kalóz letöltés - szépen fogy, fogyott. A lemezek közül a Lövölde tér áll a legközelebb a lelkemhez, mert a gyermekkoromat juttatja mindig az eszembe. Ez azért is jó, mert én mint koros ember már kevésbé emlékszem a gyermekkoromra, nemhogy az ötven évvel ezelőtti Lövölde térre. Nagyon okos ember volt, aki kitalálta magát a dalt. Ugyanis három-négy percben elmondhatók igen fontos dolgok, néha akár fontos üzenetek is, amiket az ember Mindig érzékeny voltam, csak kicsit szé vagy éppen a szerző tudatni akar a közönségével. Arról tudok beszélni, ahogy én látom a világot, nem politikailag, hanem hétköznapiam Etikátlan dolognak tartom, hogy a színész mint magánember felvigye a színpadra a politikát, pedig sajnos napjainkban ez divat. Jézusom, „Akkor jó egy dal az én olvasatomban, amikor érzelmes, szerelmes vagy éppen vidám" (Fotók: a szerző) máris politizáltam! Akkor jó egy dal az én olvasatomban, amikor érzelmes, szerelmes vagy éppen vidám. Az ilyenek érik el igazán a közönséget. Volt olyan, hogy az előadást követően, akárcsak most ön, idejött hozzám egy néző és elmondta, hogyan ismerte meg a feleségét. A kockás dalom volt a kedvence az arának, a lovag pedig elküldte neki a lemezemet és egy kockás sálat is. Esküvő lett a vége... Ahogyan hallgattam a dalait, valóban érzelmesek és simogatóak is. Ön érzékeny ember? Mindig is érzékeny voltam, csak kicsit szégyelltem, és vele együtt tagadtam is. Féltem vállalni így magam, nem szerettem volna szentimentálisnak tűnni, mert azt pejoratívnak gondoltam. Ezeket a bensőséges érzelmeket igyekeztem távol tartani magamtól, ami talán sikerült is. Ennek eredményeként az emberek szemében álkép alakulhatott ki rólam, amiben én egy „zord ember” képében jelenek meg, vagy inkább mondjuk azt, hogy jelentem meg. Volt egy komoly betegsége, amelyből szerencsére kigyógyult. A betegség változtatott-e valamit a régi Kern Andráson? Persze, persze. De erről nem szeretnék sokat beszélni, mert félelmetes volt nemcsak nekem, hanem az egész családomnak, a barátaimnak és a közönségemnek is. Soha többé nem akarok senkit sem ijesztgetni. Amit mindenkinek ajánlok: a dohányzásról tessék leszokni! Most pedig válaszom a kérdésére, már nem élek olyan bohém életet, mint korábban. Rájöttem, öregszem. Ennyi a válaszom. „Szerintem az ember fiatalon azért választja a színészséget, hogy a csajoknak tetsszen. A szex mozgatja ekkor a világot... Hosszú ideig megy ez, aztán az ember elkezd gondolkodni, milyen nyomot hagy maga után az életben, és ez lesz a hajtóerő."
