Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-20 / 219. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 20. Kultúra 17 Heinrich von Kleist prózai írásait jelentette meg friss kötetében a pozsonyi Kalligram Kiadó Mesék a téboly határáról RÖVIDEN Globálissá vált a Booker-díj London. Szélesítették a Booker-díjra jelölhetők körét. Ed­dig csak olyan írók kaphatták meg, akik Nagy-Britannia, Ír­ország vagy a brit nemzetközösség állampolgárai, ám 2014-től a megkötés pusztán annyi, hogy a művet angolul ír­ják. A díjat 1969-ben alapították, a velejáró 50 ezer fontot a Man Group tőkecsoport adományozza. A díjra méltók sze­mélyéről kritikusokból és akadémikusokból álló bizottság dönt. Az eddigi díjazottak között van Salman Rushdie, V.S. Naipaul, Margaret Atwood, lan McEwan. Idén hatan jutot­tak a döntőbe, köztük több amerikai kötődésű szerző. A győztes nevét október 15-én jelentik be. (MTI) Lefújták a koncertet Rimaszombat. Előbb elhalasztották, majd lefújták a cseh poplegenda, Michal David szeptember 20-ra tervezett rima- szombati koncertjét. A koncertre mindössze 700jegyet tudtak elővételben eladni, ami nem fedezte volna a megakoncert költ­ségeit. A jegyek a váltás helyén visszaválthatók vagy Michal David október 17-i zólyomi koncertjére érvényesek, (k) Egy költőnő nem kéri a neki szánt 400 ezret Támogatás a szélsőséges Kárpátia zenekarnak Heinrich von Kleist né­met drámaíró, lírikus és publicista neve szinte évadonként feltűnik va­lamelyik magyar, szlo­vák vagy cseh színház műsortervében. Az eltört korsó, a Heilbronni Kati­ca vagy a Homburg her­cege a német romantika kétségtelenül legna­gyobb drámaköltőjének gyakran játszott műve. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kohlhaas Mihály című elbe­széléséből Volker Schlöndorff rendezett filmet, de alapjául szolgált Milos Forman Ragtime- jánakis. „Ez a beteg lélek remekmű­veket írt, borzalmasan nagy­szerű alkotásokat” - vélekedett róla Szerb Antal, miközben tud­ta: Goethe, a klasszicizmus leg­jelesebb alakja hidegen elutasí­totta Kleistet, aki épp mellette és Schiller mellett a 19. század első évtizedének harmadik legna­gyobb drámaírója volt. Mivel régi porosz nemesi katonatiszti családban nőtt fel, a fiatal Kleist is ezt a pályát választotta. Ti­zenötéves, amikor 1792-ben be­lép a porosz hadseregbe. Részt vesz a Franciaország elleni raj­nai hadjáratban, majd a mainzi köztársaság elleni ostromban. Már hadnagyi ranggal büszkél­kedik, amikor magánúton ma­tematikai és filozófiai tanulmá­nyokat folytat. Huszonkét éves, amikor a családi hagyományok­ra fittyet hányva bejelenti: elege van az elviselheteden katonai drillből, s kilép a hadsereg köte­lékéből. Tanulmányai közé fel­veszi a fizikát, a latint és a művelődéstörténetet, majd dip­lomáciai szolgálatba lép Berlin­ben. Magánélete közben más­ból sem áll, csak lelki válságok­ból és csillapíthatatlan belső nyugtalanságból. EÍső színművét, A Schroffen­stein családot Goethe ízléstelen ostobaságnak tartja. Kohlhaas Mihályról szóló regénye, amely alapján Sütő András az Egy ló­csiszár virágvasárnapját írta, már igazi remekmű. Ha semmi egyebet nem hagyott volna az utókorra, csak ezt, az irodalom- történet akkor is a legjobbak kö­zött jegyezné a nevét. Tudja ezt ő maga is, mégsem boldog. A sok sikertelenség már amúgy is felőrölte gyenge idegzetét, rá­adásul a nők körében sem érez­hette magát körberajongott sze­retőnek. Akárcsak hőse, Hom­burg herceg, a brandenburgi lo­vasság fiatal és öntörvényű pa­rancsnoka, szélsőséges érzel­mek és idegállapotok kiszolgál­tatottja. Teljesen elszegényed­ve, lelke mélyén megsebezve, elszántan készül a halálra. Harmincnégy éves mind­össze, amikor társat keres az ön- gyilkossághoz. Több lánynak, fiatalasszonynak felajánlja, hogy együtt induljanak el a vég­ső útra, amikor ráakad Henriette Vogelre, a zavart lelkű, rákbeteg nőre, aki Kleisthez hasonlóan szintén a közös halálban remél végső szerelmi gyönyört. Kapó­ra jön a katonaidőkből megma­radt pisztoly. Kleist megírja bú­csúlevelét, és rábeszéli a nőt, hogy egy Berlin melletti tónál kövessék el a közös öngyilkossá­got. Minden úgy történik, ahogy azt megbeszélik: Kleist előbh Henriette Vogelt lövi szíven, az­tán önmagával is végez. „Egyszeri, soha vissza nem té­rő tünemény volt - írja róla Thomas Mann -, kirítt minden hagyományos rendből és elkép­zelésből, excentrikus témáiba úgy beleásta magát, hogy az már hisztériával, tébollyal volt hatá­sos; és mélyen szerencsétlen volt mindemellett, olyan igényeket támasztott önmaga iránt, ame­lyek felőrölték az életerejét, a lehetetlenért küzdött, lelki eredetű betegségek sújtották, és korai halálra volt ítélve...” A Kalligram gondozásában most megjelent Heinrich von Kleist-kötet, a Próza hátsó borí­tóján olvasható ez a pár sor, s el is mond minden lényegest az író belső arcáról. írói nagyságáról a könyvbe válogatott elbeszélések (Kohlhaas Mihály, O... márkiné, A chilei földrengés, Eljegyzés Santo Domingón, A locamói koldusasszony, A lelenc, Szent Cecília avagy a zene hatalma, A párviadal), valamint mesék, anekdoták, politikai, filozófiai és művészetelméleti írások, glosszák és színházi tudósítások szólnak. „Nálamnál jobban senki nem tudja, mi kell a boldogsá­gomhoz” - tudatta a huszonkét éves Kleist egykori tanárával. Az idő tájt még nem gondolt arra, hogy nemsokára író lesz. Tizen­két évet adott még magának, de ennyi is elég volt neíd ahhoz, hogy kora egyik legjelesebb író­jává váljon. A boldogság azon­ban messziről elkerülte. JUHÁSZ KATALIN Budapest. A Nemzeti Kultu­rális Alap 400 ezer forintot ítélt oda a Kárpátia zenekarnak új lemeze megjelentetésére. A pénz abból a mintegy tízmilli- árd forintnyi összegből szár­mazik, amely a szerzői jogdí­jakból folyt be, és amelyet a magyar jogkezelő szervezetek (Artisjus, Filmjus, Maszra stb.) visszaosztottak tagjaiknak. Az év elejétől hatályos tör­vénymódosítás következmé­nyeként a szétosztható összeg 70 százalékáról a Nemzeti Kul­turális Alap dönt, úgy tűnik, remek érzékkel. Az NKA füg­getlenségének látszatát egyéb­ként is csökkenti, hogy elnöke Balog Zoltán miniszter, alelnö- ke pedig L. Simon László fide- szes képviselő. A támogatottak listáján szintén szereplő Erdős Virág költő közölte: a homofób, rasszista, irredenta és holoka­uszttagadó nézeteiről elhíre- sült Kárpátia támogatása miatt lemond a neki megítélt, ugyan­csak 400 ezer forintos alkotói támogatásról. „Az NKA döntéshozóinak soha nem volt és nem is lehet feladatuk, hogy döntéseik során a pályázók politikai meggyőző­dését mérlegeljék” - kommen­tálta L. Simon László a költőnő döntését. Nádszálderék és tekintélyes hátsó SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. A divat olyan örök jelenség a nőknek, mint a foci a férfiaknak. A fér­fiak számára olykor kínos le­het a ruhásszekrény előtt fel­hangzó női zsörtölődés: nincs egy rongyom, amit felvehet­nék! Tehát a divat komoly mo­tiváció: keress pénzt, férfiem­ber, hogy divatos lehessen a párod! Parádés divattörténeti tár­lat nyűt Rimaszombatban. Kurátora Kerényi Éva törté­nész, aki már korábban is iz­galmas kiállításokkal öreg­bítette a Gömör - Kishonti Múzeum jó hírét. Ez a kama­ratárlat mindössze egy termet tölt meg, mégis közel két év kellett ahhoz, hogy megszü­lethessen. Társrendezők a Szlovák Nemzeti Múzeum - Beüéri Múzeum és a Rozsnyói Bányászati Múzeum. A tár­gyak, a ruhák ugyanis - mielőtt végre a nagyérdemű elé kerül­tek jelenlegi pompás állapo­tukban - alapos restauráláson, tisztításon, kisebb-nagyobb ja­vításokon estek át. Szinte min­den darab olyan anyagból ké­szült, amelyet ma már nem gyártanak. Ám vissza a kezdetekhez: hordana-e ön, hölgyem, corse- letjupe-t? Ja, hogy mi fán te­rem az? Nos, ennek a divattör­téneti szakkifejezésnek a je­lentését már csak a figyelem felkeltése végett, a kiállítás lá­togatására való biztatás érde­kében is el kell árulnom. A corseletjupe nem más, mint egy fűzővel egybeszabott alsószoknya. Kinek mi tetszett, a darázsderék vagy a tekinté­lyes méretű hátsó? Divatok és ízlések mindig is változtak, mert milyen unalmas is lenne az egyhangúság. Pláne a női di­vatban. Elvégre nem Madách Imre falanszterében kell él­nünk. Kellettek a szemet vonzó színek, a finom anyagok, az idomokat hangsúlyozó vagy éppen elrejtő cselek, amikkel bevehető és uralható volt a fér­fiszív. Meg a buksza, Akik már látták ezt a külön­leges kiállítást, úgy véleked­nek: persze, szép ez, nagyon szép, de nem biztos, hogy olyan kényelmes viselet, mint a mai ruhák! Egy dolgot nem hallgat­hatok el. Irigylem a 19. század férfinépének türelmét. Azok a nehéz anyagok, súlyos díszíté­sek, merevítők és zsinórok, pitykék és fodrok, zsabók és szalagok, kalapdíszek és tollak, gombok itt, gombok ott, meg csatok, vagy ezer, míg végre tel­jes valójában kibontakozott előttük a nő. Csoda, hogy ki nem haltunk! Micsoda másfél évszázad! Mindenre voltidő. Aki szereti az időutazás­szerű kiállításokat, aki sok ap­ró, a divat fejlődésével kapcso­latos információra kíváncsi, vagy csak szeretne egy kicsit nosztalgiázva elmerengni a boldog békeidőkön a francia forradalomtól az első világégé­sig, annak csak ajánlani tudom ezt akiállítást. Különlegesség is akad ám! Rimaszombatban megtekint­hető Andrássy Dénesné, Fran­ciska grófnő ruhatárának né­hány szép darabja, piperecikke, kiegészítője is. Az már önma­gában művelődéstörténeti ér­dekesség, hogy Franciska gróf­nő főnemesi rangja ellenére, polgári szármására büszkén, egész életében polgári ruhát hordott. Nem mellesleg azt is meg lehet tudnia tárlaton, hogy a kockás és a csíkos már két év­százada divat. A caraco, a fichu, Nézők és kiállítási tárgyak a panier, a redingot, a chemise, a muszlinbetegség, a legyező­nyelv és annak használata pe­dig megér néhány órás tartal­mas kikapcsolódást a rendkívül érdekes Polgári divat a 19. szá­zadban című kiállításon. Rima­szombatban, a Gömör-Kishonti Múzeumban. December elsejé­ig tessék megnézni! Mesepark Budapest. A magyar népmesék által ihletett meseparkot és egy a szub­trópusi növény- és állatvi­lágot bemutató családi élményparkot tervez a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert a Vidám Park je­lenlegi területére, amelyet október elsejével vesz át. A Magyar mesepark első­sorban a kisgyermekes családoknak kínál majd tartalmas szórakozási le­hetőségeket modem játé­kokkal, a Vurstli hagyo­mányainak feleleveníté­sével és a magyar állatos meséket feldolgozó mese­várral, amely az Elvará­zsolt kastély utódja lesz. A kéthektáros területre ter­vezett, szubtrópusi állato­kat és növényeket felvo­nultató Pannon parkban pedig kalandpálya, vízi szafari és állatkifutó várja majd a látogatókat. A Vi­dám Park területén fo­lyamatosan zajlanak majd a fejlesztések, és bár a ter­vek szerint csak 2017-ben fejeződik be a teljes átala­kítás, néhány létesítmény már 2014 tavaszától láto­gatható lesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents