Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-20 / 219. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com Elkerülik majd az országot, állítja Farkas Iván Szigorúan megfigyelt nemzetközi vonatok VERES ISTVÁN Pozsony. Fennáll a veszélye, hogy a Berlinből Budapest irányába közlekedő nemzetközi gyorsvonatok a jövőben elkerülik Szlovákiát, állítja Farkas Iván. Az MKP gazdasági alelnö- ke úgy értesült, hogy a 2014 decemberétől megváltozó európai személyszállítási forgalom eredményeképp már nem Érsekújváron és Párkányon, hanem Győrön keresztül közlekednének az EC-vonatok Budapestre, ez pedig komoly érvágást jelentene a szóban forgó régiónak. „Vasúti középvezetői szintről jutott el hozzám az információ” - magyarázta kérdésünkre Farkas. Értesüléseit egyelőre senki nem támasztotta alá. A közlekedési minisztérium semmi ilyesmit nem tervez, írta lapunknak küldött válaszában Martin Koňa, a tárca szóvivője. „Épp ellenkezőleg. Stratégiai cél, hogy megőrizzük ezeknek a vonatoknak a jelenlegi útvonalát Szlovákia területén” - szögezte le a szóvivő. Érsek Árpád volt közlekedési államtitkár szintén nem tud az állítólagos változásról. „Utánakérdeztem a minisztériumban, de nem hallottak semmi ilyesmiről” - jegyezte meg a Híd képviselője, hozzátéve: feleslegesen riogatják az embereket ilyen és hasonló félinformációkkal. Az MKP alelnöké- nek viszont éppen az volt a célja, hogy az érintett szervek állást foglaljanak az ügyben. „Én lennék a legboldogabb, ha a hivatalos illetékesek közül ezt valaki megcáfolná” - tette hozzá Farkas. Melegkérdésben a legliberálisabbak a konzervatív Daniel Lipšic pártjának szimpatizánsai Nem a melegházasságokra Pozsony. Az emberek túlnyomó többsége támogatja, hogy a parlament alkotmánytörvényben védje a házasságot, mint férfi és nő kapcsolatát - állítja a Focus felmérése. MÓZES SZABOLCS A Focus közvélemény-kutató ügynökség által készített reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada egyetértene egy üyen jogszabály elfogadásával, csak valamivel több mint 18 százaléka ellenezné a lépést. A felmérés július és augusztus fordulóján a KDH megrendelésére készült. A kereszténydemokraták a múlt héten mutatták be a házasság védelméről szóló tervezetüket, melyről társadalmi viHázasságok védelme Támogatja, hogy a parlament alkotmánytörvényben védje a házasságot, mint férfi és nő kapcsolatát? határozottan igen 31,8% inkább igen 34,7% inkább nem 12,4% határozottan nem 5,9% nem tudom 15,2% • Forrás: Focus ügynökség tát szeretnének indítani. A többi párt egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. A felmérés és a tervezet bemutatásának időzítése nem véletlen. A hétvégén kerül sor ugyanis Kassán keresztény szervezetek rendezésében az Élet menetére, melynek célja többek között a házasság és a család melletti kiállás. Szintén a hétvégén rendezik Pozsonyban a 4. melegfelvonulást, ennek szervezői többek között a melegek házasodásának engedélyezését követelik. Élső lépésként a meleg párok regisztrált partneri kapcsolatának bevezetését kívánják elérni. Ez egyébként jóval nagyobb társadalmi elfogadottságnak örvend. Szintén a Focus ügynökség (ám nem a KDH, hanem melegszervezetek megrendelésére) 2009-ben és 2012-ben mérte fel az emberek véleményét a kérdésben. A tavalyi eredmények szerint a megkérdezettek 47 százaléka beleegyezne abba, hogy a meleg párok regisztrált partnerséget köthessenek, 38 százaléknyian elleneznék ezt. A Focus friss, a házasság alkotmányos védelméről szóló kutatásában pártszimpátia alapján is listázta a véleményeket - itt található pár érdekesség. Abban semmi meglepő nincs, hogy a hagyományos családi modell alkotmánytörvénybe öntését leginkább a KDH szavazói támogatnák, a második legtöbb igen voksot viszont a Híd tábora adná egy ilyen tervezetre. A Smer középen áll ebben a kérdésben. Meglepetésre az Egyszerű Emberek (OĽaNO) szimpatizánsainak véleménye úgy oszlik meg ebben a témában, mint a liberális SaS szavazóié - utóbbinál meglepetés, hogy Sulíkék választóinak több mint a fele sem kér a melegházasságokból. Ebben a kérdésben a legliberáli- sabbnak a konzervatív Dániel Lipšic által alapított Új Többség szavazótábora számít. Itt már csaknem annyian elutasítanának egy ilyen tervezetet, mint ahányan támogatnák. RÖVIDEN Továbbra is sok az állástalan Pozsony. Augusztusban 369,6 ezer olyan állástalan volt Szlovákiában, aki kedvező ajánlat esetén azonnal munkába tudna állni, 7,8 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban - derül ki a központi munkaügyi hivatal tegnap közzétett jelentéséből. Eszerint az elmúlt hónapban 13,7%-os munka- nélküliséget mértek, ami ugyan 0,29 százalékponttal alacsonyabb a júliusi adatnál, azonban még mindig 0,51 százalék- ponttal magasabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Tavaly augusztusban 13,2 ezerrel kevesebb állástalan volt az országban. Azokkal együtt, akik pülanatnyilag nem tudnának munkába állni, 402,2 ezer állástalan van Szlovákiában, ami 14,9%-os munkanélküliségnek felel meg. (SITA) Szlovákia jobban teljesít Pozsony. A pénzügyminisztérium derűlátóbb a szlovák gazdaság idei alakulásával kapcsolatban: míg júniusban 0,5%-os gazdasági növekedést jósolt az idei évre, a tegnap kiadott legújabb előrejelzésében már 0,8%-os bővüléssel számol. A szaktárca szerint jövőre 2,2, 2015-ben 2,9, 2016-ban pedig 3,1%-kal nő majd a bruttó hazai termék (GDP). A minisztérium a derűlátóbb előrejelzést a külföldi és a belföldi kereslet növekedésével magyarázza. Mindez azonban továbbra sem látszik meg a foglalkoztatottságon, amely idén 1%-kal csökkenhet, miközben az állástalanok aránya eléri a 14,5%-ot. Ez utóbbi várhatóan csak 2015-től kezd el jelentősebb mértékben csökkenni, amikorra 13,6%-os munkanélküliséget jósolnak. Jó hír azonban, hogy az infláció a tavalyi 3,6%-ról idén 1,6%-ra csökken, és még jövőre is csak 1,7%-os pénzromlás várható. Ez a reálbéreken is meglátszik, amelyek idén 0,9%-kal nőhetnek. (SITA) Tüntető szakszervezetisek Kassa. Tüntetésekkel és a munkáltatók elleni nyomásgyakorló akciókkal szeretne érvényt szerezni a minimálbér növelésével kapcsolatos elképzeléseinek a Kovo - jelentette be tegnap a szakszervezet alelnöke, Monika Benedeková. A Kovo azt szeretné elérni, hogy a jelenleg a létminimumnál is alacsonyabb, 337,70 eurós minimálbért legalább 8 százalékkal, 364,70 euróra emelje a kormány. A munkaügyi tárca eredetileg 2,4%-os emelést javasolt, aminek köszönhetően 345,90 euróra nőtt volna jövőre a fizetések alsó határa. Robert Fico kormányfő azonban már augusztusban ígéretet tett arra, hogy ennél nagyobb növekedés várható. A szaktárca friss javaslata ezért már 4,2 százalékos emeléssel számol, ami 352 eurós minimálbért jelentene. (TASR, mi) Median: bejutna az MKP és az SNS Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, nyolc párt jutna be a törvényhozásba - mutatta ki a Median ügynökség felmérése. A Smer a voksok 45,7%-át szerezné meg, utána a KDH (9,5%), az SDKÚ (8,8%), a Híd (7,1%), az OĽaNO (6,4%), valamint az SaS (6,2%) következne. A Median mérése szerint parlamenti párt lenne az MKP (5,4%), valamint az SNS (5,3%) is. A Median felmérései során nem használ nemzetiségi mintát. (TASR) Lipšic szerint gyanús a J&T egyik amszterdami cégalapítása - százmilliók tűnhetnek el a kasszából Fico a helyén maradt, az ellenzék belelendült Fico kólát kapott az ellenzéktől (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a rendkívüli ülés eredményét mindenki előre ismerte, maga a vita számos meglepetést hozott. A klasszikus vitától a kiabáláson és verekedésen át egészen az cflkoholi- zálásig, minden szóba került. Mindez ráadásul sokkal nagyobb teret kapott a parlamentben és a sajtóban, mint az, miért is akarta meneszteni az ellenzék a miniszterelnököt. Robert Fico így a személyével szembeni bizalmatlansági indítvány tárgyalása során, közvetve ugyan, de elérte, hogy az ellenzéki pártok is összevesszenek egymással. A délutánra összehívott sajtótájékoztatón csak az SDKÚ, a KDH és a Híd képviselői jelentek meg, az SaS és az OĽaNO képviselői nem. Fico szerint az ellenzéknek arra nincs alternatívája, miképp lehet lefékezni a gázárak növekedését a jövőben. „Mi betartjuk, amit vállaltunk, reggeltől estig küzdünk az alacsony energiaárakért” - mondta. Bu- gár Béla (Híd) szerint nem igaz, hogy nem kínáltak volna alternatívát. Szerinte ugyanis a lakossági gázárakat csak azoknak kellene csökkenteni, akik erre valóban rászorulnak. „Például a képviselőknek nincs szükségük olcsóbb gázra. Tudják, mennyi ember kaphatna támogatást abból a 2,5 milliárd euróból, amit az SPP részvénycsomagjának visszavásárlására költenek? Emelhetnék az egészség- ügyi nővérek vagy a tanárok fizetések, megemelhetnék a nyugdíjakat” - mondta Bugár. Dániel Lipšic, az Új Többség elnöke, aki elsőként tájékoztatott arról, hogy az SPP kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló kormányanyagot a J&T számítógépén írták, tegnap újabb irattal rukkolt elő, amely szerinte azt bizonyítja, hogy az SPP körüli üzletet a J&T pénzügyi csoport irányítja. A cég 49%-os részvénycsomagjának tulajdonosa jelenleg a cseh Energetický a Prumyslový Holding (EPH). Lipšic bizonyítékai szerint a J&T Amszterdamban céget alapított SPP Infrastructure néven. Ennek a vállalatnak a feladata, hogy az SPP részéről lebonyolítsa a visszavásárlást, átszervezze a vállalat szerkezetét. ,A céget idén májusban alapították, holott a kormány csak szeptemberben döntött a visszavásárlásról” - nyüatkozta Lipšic. A Nova elnöke nehezményezi, hogy az SPP Infrastructure cégben csupán az EPH két ügyvivője van képviselve, az állam részéről viszont senki. Ráadásul, a cég már felvett 750 millió eurós kölcsönt, amelyért az SPP leányvállalata, a szlovák Eustream cég kezeskedett. Az Eustream 51 százalékos részvényei az állam kezében vannak, a maradék 49 százalék az EPH tulajdona. „Hol van az a 750 millió euró? Tudja ezt a kormányfő? Csak két lehetséges válasz van. Nem tudja, ami azt jelentené, hogy a pénzügyi csoportok részéről hatalmas átverés történt. A másik válasz, hogy tudja, ami még rosszabb, mert az SPP Infrastructure cégben nincs képviselője az államnak, aki ellenőrizné a pénz felhasználását” - mondta Lipšic. Az EPH cég, amely lejáratás miatt a héten már feljelentette Lipšicet, ezeket a vádakat is tagadja. Az SPP Infrastructure társaságot más okból hozták létre, nem azért, hogy ezen keresztül bonyolítsák le az SPP részvénycsomagjának eladását -állítja, (dem, SITA) Az Union várólistája a legrövidebb, szokás szerint az állami biztosítónál a legrosszabb a helyzet Csípőműtétre kell a legtovább várni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is az Union Egészségbiztosító teljesít a legjobban a tervezhető műtétek esetében: kevés ügyfele várakozik operációra, és a várakozási idő is az Union esetében a legrövidebb. Az Egészségpolitikai Intézet (HPI) három tervezhető műtétet figyelembe véve hasonlította össze a három egészségbiztosítót. Mindhárom biztosítónál a szürkehályog- műtétre kell a legkevesebbet várni, de míg az Unionnál átlagosan 82 nap elteltével műtőasztalra kerül a beteg, a VŠZP ügyfeleinek 90 napot kell várniuk. A csípő- és térdízületek beültetésére sokkal hosszabb ideig várakozik minden biztosító ügyfele, ám amíg az Unionnál 273, illetve 204 nap a várakozási idő, a VŠZP betegei 341, illetve 333 napig várnak a beavatkozásra. A Dôvera az Unionhoz áll közelebb, a csípőprotézist 283, a térdprotézist 230 nap várakozási idővel ültetik be. A HPI Az egészségbiztosítók várólistái várólistás páciens 100 000 ügyfélre jut VŠZP 7778 232,7 Dôvera 2709 188,9 Union 124 28,2 Összesen 10 611 • Forrás: HPI rendelkezésére álló biztosítói adatok szerint erre a három műtétre várnak a legtöbben és egyben a leghosszabb ideig, a várólistán szereplő 10 611 beteg közül több mint nyolcezren. Az azonban elmondható, hogy a várakozási idő minden műtét és minden biztosító esetében csökkent. Roman Mužík (HPI) szerint feltehetően a biztosítók egymás közti versenye áll a háttérben. „Az Általános Egészségbiztosító növelte a felhasználható forrásokat, a Dôvera és az Union pedig az általuk elért rövidebb várakozási időre építette kampányát” - magyarázta a várólistákról készült tanulmány szerzője. (lpj)
