Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-19 / 218. szám, csütörtök

4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com EU-eljárás Zágráb ellen Brüsszel. Elindította a Horvátország csatlakozási szerződésében lefektetett szankciós eljárást az EB az európai elfogatóparancs nem megfelelő alkalmazá­sa miatt. Az EB által kifogá­solt, Lex Perkovic néven emlegetett jogszabály-mó­dosítás értelmében Zág­rábnak csak azokat az em­bereket kell kiadnia euró­pai elfogatóparancs alap­ján más tagországoknak, akiket 2002. augusztus 7-e után elkövetett bűncselek­mények miatt keresnek. Az EB megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, hogy a Zágráb számára el­különített, ún. schengeni pénzalapok folyósítását függeszthetik fel. (MTI) Nagyon kínos Obamának Washington. A lelep­lezett amerikai hírszerzési tevékenység okozta súr­lódások miatt lemondták Dilma Rousseff brazil el­nök október 23-ára terve­zett washingtoni látogatá­sát. Az NSA személyesen a brazil államfőt is lehall­gatta. (MTI) Iráni toronyház New Yorkban New York. Az USA egy 36 emeletes New York-i felhőkarcoló lefoglalására készül, amely eddig titok­ban iráni állami tulajdon­ban volt - közölte az igaz­ságügyi tárca. A toronyház lefoglalását és eladását a tárca „a terrorizmushoz kapcsolódó legnagyobb szabású elkobzásnak” ne­vezte. A felhőkarcoló tulaj­donosai megsértették az Iránnal szemben érvényes szankciókat. (MTI) Megfeneklett a dialógus Jeruzsálem. A palesz­tinok szerint válságba ju­tottak a júliusban felújí­tott palesztin-izraeli bé­ketárgyalások, ezért John Kerry amerikai külügymi­niszter áthidaló javaslato­kon gondolkodik. Kerry tíz napja azt ígérte Abbász palesztin elnöknek, ha to­vábbra is marad az egy helyben topogás, akkor Amerika aktívabban fog beleszólni a megbeszélé­sekbe. Az izraeli Háárec azt írta, Kerry ezt vasár­nap Jeruzsálemben kifej­tette Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek is. Utoljára két napja találko­zott az izraeli és a palesz­tin delegáció, de estik ab­ban egyeztek meg, hogy ezentúl hetente nem egy­szer, hanem kétszer talál­koznak. (MTI) Moszkva a kerékkötő a BT-ben - visszatérnek Szíriába az ENSZ vegyifegyver-szakértői Befuccsolhat a diplomácia is Tegnap is folytatódtak a harcok Damaszkusz elővárosaiban. A felkelőknek sikerült kilőniük a had­sereg egyik páncélosát. (TASR/AP-felvétel) Moszkva/Washington. Min­den érintett örült annak, hogy diplomáciai megol­dást találtak a szíriai vál­ságra, azaz nemzetközi el­lenőrzés alá helyezik Asz- ad vegyi arzenálját. Már csak egy karakán BT-hatá­rozat kellene, de az oro­szok miatt ez nemigen akar összejönni. ÖSSZEFOGLALÓ Eközben Moszkva azzal állt elő, hogy Bassár el-Aszad kor­mánya bizonyítékokat adott át Oroszországnak arról, hogy a lá­zadók használtak vegyi fegy­vert. Szergej Rjabkov külügy­miniszter-helyettes nem részle­tezte, milyen anyagokról, illetve információkról van szó. A múlt szombaton Genfben elfogadott amerikai-orosz pak­tum előírja, a szíriai kormány­nak a héten listát kell készítenie a birtokában lévő vegyi fegyve­rek jellegéről és számáról, az azokat tároló, gyártó és fejlesztő létesítményekről, és ezekhez azonnali hozzáférést kell bizto­sítania a nemzetközi ellenőrök számára. Az ENSZ szakértői megállapították, szarin ideggázt vetettek be a Damaszkusz külső negyedében, Gútában végrehaj­tott támadásnál, amelynek leg­alább 1400 áldozata volt. A ve- gyifegyver-szakértők nem ne­vezték meg, kik alkalmazták a tömegpusztító fegyvert és nem tudták meghatározni az áldoza­tok pontos számát sem. Tegnap jelentették be, a vi­lágszervezet szakértői csapata visszatér Szíriába, hogy kivizs­gálja a rezsimmel és az ellenzék­kel szemben megfogalmazott különböző vádakat. „A naptár­beosztásunk még nincs kész, ezért nem tudom megmondani, pontosan mikor, de hamarosan” - mondta Aake Sellström, a csa­pat svéd vezetője. Megjegyezte: a kormánnyal és az ellenzékkel szembeni vádak közül 13-at vagy 14-et érdemes kivizsgálni. Az újabb jelentés pedig október végéigkészülhetel. Az ENSZ BT állandó tagjai kö­zött még nem jött létre megálla­podás a tervezett ENSZ-határo- zatról. Az egyezség az orosz el­lenálláson hiúsult meg. A nagy­követi szinten tartott tegnap hajnali találkozón Oroszország képviselője elutasította, hogy a határozat magában foglalja az erő alkalmazásának lehetősé­gét, ha Damaszkusz nem tesz eleget a vegyi fegyverek ellenőr­zés alá helyezéséről és későbbi megsemmisítéséről létrejött orosz-amerikai megállapodás­nak. Szergej Lavrov külügymi­niszter is megerősítette: ellenzik az erő alkalmazását, illetve azt, hogy az ENSZ-határozat bármi­nemű utalást tartalmazzon az ENSZ alapokmányának VII. fe­jezetére, amely viszont ezt lehe­tővé teszi. Washington, London és Pá­rizs ezzel szemben olyan hatá­rozatot szorgalmaz, amely nem zárja ki a Szíriával szembeni szankciók életbe léptetését, sót az erő alkalmazását is lehetővé teszi. Eközben Ban Ki Mun fő­titkár, a világszervezet közgyű­lésének 68. ülésszakát meg­nyitva szintén kemény szíriai határozat elfogadására szólítot­ta fel a BT-t. John Kerr amerikai külügyminiszter Washington­ban pedig azt mondta, az USA fenntartja a hiteles katonai fe­nyegetést a szíriai kormánnyal szemben. (MTI, TASR, ú) Obama a fegyvertartást és a biztonsági előírásokat szigorítaná, a Pentagon a beléptetést Rituálévá válhatnak a tömeggyilkosságok ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az összesen tizenhárom halálos áldozatot követelő hétfői washingtoni ámokfutó merénylet után is­mét a fegyvertartás szigorítását sürgette az amerikai elnök. Ba­rack Obama felszólította a kongresszust a fegyvertartási törvények szigorítására. Eköz­ben az is kiderült, a spórolás is elősegíthette a mészárlás vég­rehajtását. Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szin­te minden harmadik vagy ne­gyedik hónapban lőfegyverek­kel végrehajtott, szörnyű tö- meggyükos merényletekre ke­rül sor az USA-ban. „Fennáll annak a veszélye, hogy ez szin­te rituálévá válik” - figyelmez­tetett, s felrótta a kongresszus­nak, hogy eddig semmit nem tett a vonatkozó törvények szi­gorítására. Obama elnök helyi idő sze­rint kedden arra utasította a Fehér Ház költségvetési hivata­lát, hogy vizsgálja felül a szö­vetségi létesítményekre vonat­kozó biztonsági előírásokat. Az elmeháborodott támadónak, Aaron Alexisnek - külső alkal­mazottként - érvényes belépő­je volt a haditengerészeti pa­rancsnokság egyik létesítmé­nyébe. Chuck Hagel védelmi mi­niszter is arra készül, hogy el­rendelje az amerikai katonai objektumok biztonságának és az azokba történő beléptetés­nek az egész világra kiterjedő felülvizsgálatát, egyelőre a részleteket mérlegeli. Az amerikai hírszerzés igaz­gatójának (DNI) hivatala sze­rint az USA-ban 3,5 millió em­ber rendelkezik titkos kor­mányzati biztonsági enge­déllyel. Közülük 2,7 millió kormányzati alkalmazott, to­vábbi 580 ezer pedig Alexishez hasonló szerződéses külső munkatárs. További 1,4 millió embernek - köztük 483 ezer külső alkalmazottnak - a szigo­rúan titkos anyagokhoz való hozzáférésre feljogosító enge­délye van. A Pentagon főellenőre közöl­te: az amerikai haditengerészet létesítményeibe 52 rovott múltú személy kapott rutinszerűen jogtalan belépési engedélyt, mi­vel takarékossági megfontolá­sokból a haderőnem hivatalno­kai nem vetették össze alaposan a felvételre jelentkező árusok és egyéb kisegítők listáját a bűnözők és a terroristák adatait tartalmazó országos adatbázi­sokkal. A jelentésben említett mulasztások nem állnak közvet­len kapcsolatban Aaron Alexis esetével, ő ugyanis magasabb szintű szűrés után kapta meg a Pentagontól a belépési engedé­lyét és a titkos szintű hozzáférési jogosultságát. A férfi ugyanak­kor elmeorvosi segítségre szo­rult, így felmerült az a kérdés, hogy a haditengerészet miért nem minősítette őt alkalmat­lannak, és miért nem fosztotta meg jogosultságaitól. A Penta­gonnak évi 50 milliárd dollárral kell csökkentenie kiadásait az elkövetkező 10 évben. (MTI, ú) A rendőrség figyelmeztette a haditengerészetet Washington. A Rhode Island - i rendőrség augusztusban fi­gyelmeztette a haditengeré­szetet, hogy Aaron Alexis „hangokat hall” - derült ki egy hatósági jelentésből. A jelen­tésben az áll, Alexis, aki két veteránkórházat is megkere­sett pszichológiai panaszai­val, augusztus 7-én arra pa­naszkodott, hogy más embe­rek „rezgéseket küldenek a testébe”, ezért nem tud el­aludni. A haditengerészet visszajelzett, utánajár az ügy­nek és ellenőrizni fogja, hogy a férfi valóban a haderőnem­nél dolgozik-e külső alkalma­zottként, ahogyan azt állítot­ta. Kiderült az is, Alexis egy nappal az ámokfutása előtt egy lőtéren gyakorlatozott. Itt Aaron Alexis (TASR/AP) vásárolt egy puskát - feltehe­tően azt, amellyel gyilkolt-és hozzá 24 lőszert is. Az ámok­futás az épület büféjében kez­dődött és mintegy fél órán át tartott. Az Alexis által meg­gyilkolt 12 személy életkora 46 és 73 év közötti volt. To­vábbi nyolc ember megsebe­sült. Alexis, a fegyelmi ügyeit leszámítva, kiváló szakmai minősítéseket kapott a hadi­tengerészettől, ahol 2007-től 2011-ig tartalékosként szol­gált és a repülőgépek elektro­nikájának karbantartója volt. Munkaadó cége az elmúlt év­ben két alkalommal is utána­nézetett Alexisnek, de csak egy közlekedési kihágást ta­lált. Annak ellenére, hogy 2004-ben őrizetbe vették, amiért egy szóváltás hevében szétlőtte egy autó kerekeit, majd 2010-ben is, amiért be­lőtt a szomszédnője lakásába. 2008-ban is beidézték, miután botrányt okozott egy szórako­zóhelyen. (MTI) EU-Ukrajna Kijev nem fél az orosz fenyegetéstől Kijev. Jóváhagyta az Euró­pai Unió és Ukrajna közötti tár­sulási megállapodás tervezetét tegnap az ukrán kormány. A 236 oldalas dokumentum sze­rint a társulás célja a felek foko­zatos közeledésének, valamint az unió politikájában és prog­ramjaiban való ukrán részvétel elősegítése. Mikola Azarov kormányfő az EU-t, nem pedig Oroszországot nevezte meg Ukrajna legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnereként. Kijev reményei szerint a no­vember 28-29-i vilniusi EU- csúcstalálkozón írják alá a tár­sulási megállapodást. Ugyan­akkor Ukrajna nem mondott le arról az elképzeléséről sem, hogy a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vám­unióval, illetve annak tagjaival külön megállapodásokat kös­sön a jövőben anélkül, hogy be­lépne a szervezetbe. Moszkva viszont ezt Ukrajna teljes értékű vámuniós tagsága nél­kül elképzelheteüennek tartja, továbbá a Kreml szigorú keres­kedelmi korlátozások beveze­tését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Kijev megköti a sza­badkereskedelmet is lehetővé tevő társulási megállapodást az EU-val. (MTI) Hongkongot féltik Kínai-brit pengeváltás Peking. Kína képes nemzet- biztonságának garantálására, nem fogja megengedni külső erők beavatkozását Hongkong ügyeibe - hangsúlyozta a pekin­gi külügyi szóvivő azután, hogy hongkongi lapok jelentették: a brit titkosszolgálat fokozta kém- tevékenységét 1997 után, ami­kor a város visszakerült Kíná­hoz. A pekingi vádak szerint a brit titkosszolgálat ügynökei to­vább dolgoznak konzulátusi al­kalmazottakként, kulturális ki­küldöttekként és üzletemberek­ként. Akínai média kiderítette, a hongkongi brit főkonzulátust a visszacsatolás előtt ugyanannak a mérnöknek a tervei alapján építették, aki a MI6, a brit hír­szerzés londoni épületét is ter­vezte. A Wen Wei Po azt írta, az elmúlt 16 évben a korábbi ügy­nökök közül is többen visszatér­tek, beépültek a politikai pár­tokba, az igazságszolgáltatásba, az üzleti kamarákba, a médiába és a kormányzati hivatalokba. A dühödt kínai sajtókampány vá­lasz lehet arra a cikkre, amelyet Hugo Swire brit külügyi állam­titkár írt a demokrácia világnap­ja alkalmából. A brit politikus sürgette, hogy Hongkong polgá­rai 2017-ben az általános válasz­tójog elvei szerint választhassa­nak kormányzót, egyben jelezte London készségét ennek támo­gatására. Leung Csun-jing kor­mányzó erre közölte: Hongkong nem kér brit támogatást a re­formjához. Peking pedig figyel­meztette Londont: hagyjon fel mindennemű beavatkozással Hongkongbelügyeibe. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents