Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-14 / 214. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 14. Közélet-hirdetés 3 Háromból kettő (Somogyi Tibor felvétele) Az 1998-as egyesülést követően 9 évig volt egységes politikai képviselete a szlovákiai magyaroknak 15 éves az MKP Legyen a három kicsi helyett egy nagy; a mečiari törvény miatt egyesülni kell - 1998-ban ezzel a két indokkal jött létre a szlovákiai magyar pártok fúziójaként a Magyar Koalíció Pártja. Ma Magyar Közösség Pártja néven 15. születésnapját ünnepli. ÖSSZEFOGLALÓ A bársonyos forradalom után ugyanúgy indult a szlovákiai magyar politizálás, mint ahogy Csehszlovákia 1918-as létrejöttekor. Sok párttal. A két világháború között több mint 16 évig tartott, míg Egyesült Magyar Párt néven egy tömörülés jött létre, 1989 után erre csak kilenc évet kellett várni. Mečiar nélkül nincs MKP? Igaz, kérdéses, a harmadik Mečiar-kormány által megalkotott, az ellenzék számára előnytelen választási törvény kényszerítő hatása nélkül mikor egyesült volna a konzervatív Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a nemzeti Együttélés és a liberális Magyar Polgári Párt (korábban FMK). S egyáltalán egyesült-e volna. „Ezt nehéz megmondani, és történelmietlen is megvitatni, mi lett volna ha. Nem kizárt, hogy a mečiari jogszabály nélkül is bekövetkezett volna az egyesülés” - véli Csáky Pál, az MKP exelnöke, aki 1998 előtt az MKDM-ben együtt politizált Bugár Bélával. ,Akkor is azt mondtam, hogy közös politikai akarat is kellett hozzá” - mondja Bugár, aki az egyesült párt első elnöke lett. Szerinte talán létrejött volna az egyesülés, ám nem olyan gyorsan. Majd hozzáteszi: „és lehet az is, hogy nem jutottunk volna el odáig, hogy kiváltunk az MKP-ből.” Berényi József 1998-ban a legkisebb magyar párt, az MPP politikusa volt. A párt jelenlegi elnöke szerint a mečiari törvény nélkül valószínűleg nem jött volna létre az MKP. „Ugyanakkor mind a három pártban megjelent már az egységesülés igénye, de ha a törAz MKP választási eredményei Év voks % mandátum 1998 306 623 9,12% 15 2002 321 069 11,16% 20 2006 269 111 11,68% 20 2010 109 638 4,33%2012 109 483 4,28%• Forrás: Statisztikai Hivatal vény nem kényszerítette volna ki, ez 1998-ra még nem érett volna be” - teszi hozzá. S hogy mivel járult hozzá Vladimír Mečiar a magyar pártok egyesüléséhez? Hónapokkal az 1998-as parlamenti választás előtt olyan választási törvényt hozott, melynek értelmében a koalíciók bejutási küszöbe annyiszor 5% lett, ahány párt alkotta a tömörülést. A mečiari törvény értelmében a Magyar Koalíciónak 10 vagy 15 százalékot - attól függően, hány párt alkotta volna - kellett volna hoznia. Utóbbira semmi esély sem volt. Zűrös egyesülés Miután 1998 februárjában Mečiar bemutatta törvényterve- zét, beindultak a tárgyalások az MKDM, az Együttélés és az MPP között. A három párt már 1994-ben is koalícióban, Magyar Koalíció néven jutott parlamentiképviselethez. A tárgyalásokat megélt politikusok beszámolói szerint rendkívül komplikált, beszólásokkal tarkított egyeztetések során, olykor vért izzadva jött létre az egyesülés. A politikusok felett ugyanis ott lebegett Damoklész kardja: ha nem egyeznek meg, a honi magyarság parlamenti képvise- letnélkül marad. Az egységes párt végül június 21-én jött létre Dunaszerdahe- lyen. A közgyűlésen az MKP elnökévé Bugár Bélát, általános alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst választották. A keresztény-konzervatív-népi platform - a korábbi Együttélés és az MKDM - elnöke Csáky Pál, a polgári-liberális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyettesekké is váltak. Az MKP mindkét exelnöke, s jelenlegi vezetője is úgy látja, helyes lépés volt a közös párt létrehozása. ,Az elődpártok egyébként, annak ellenére, hogy versenyeztek, soha nem ellenségként tekintettek egymásra, ezért is tudtak egyesülni” - véli Bugár Béla. Csáky Pál szerint az egységes MKP olyan politikai potenciálvolt, amely kül- és belpolitikai- lag is komoly tényezőnek számított. „Hogyezhelyesdöntésvolt, bizonyítja a két Dzurinda-kor- mány időszaka” - teszi hozzá a politikus. Berényi József úgy látja, szükségszerű és szerencsés is volt a fúzió, és „a választási eredmények megmutatták, hogy van igény egy egységes magyarpártra”. A pártszakadás Igény volt, csak az egyetértés vált hiánycikké, így az egységes magyar politizálásnak 2009- ben, 11 évvel az MKP megalakítása után vége szakadt. 2007- ben kiélezett és szoros küzdelemben Csáky Pált választották meg az MKP élére, a következő két évben pedig fokozatosan tovább nőttek a párton belüli feszültségek. Az egyik tábor olvasata szerint Bugárékmegbontot- ták a magyar politikai egységet, a másik tábor szerint Csákyék szorították ki a volt elnököt és híveit a pártból. 2009 nyarán létrejött a Híd, azóta pedig a magyar szavazatok ismét több (igaz, ezúttal csak két) párt között oszlanak meg. Az MKP a pártszakadás óta parlamenten kívül tevékenykedik. Annyi magyar képviselőt pedig sem 2010-ben, sem tavaly nem sikerült a törvényhozásba juttatni, mint az egységes pártidejében. (MSz,vps) VÁLASZOL Berényi József, az MKP elnöke 2010-től Hogyan jellemezné tömören az MKP elmúlt 15 évét? Nagy sikerek, kudarcok, örömök, bánatok. A párt fel tud mutatni komoly eredményeket, viszont sem az autonómia, sem a kollektív bűnösség ügyében nem sikerült előrelépni, ráadásul az itteni magyarok kisebbségi létének jogi és pénzügyi kereteit nem sikerült úgy megalkotni, megerősítem, hogy az asszimilációt megállíthassuk. Milyen lesz az MKP 15 év múlva? Lesz MKP, ha nem is így fogják hívni. Nemlátomaztanyi- tást a szlovák pártokban, ami azt eredményezné, hogy ne legyen igény egy magyar pártra. Mit kíván az MKP-nak? Azt, hogy a közösséggel harmóniában tudjon működni, egymást kiegészítve, és valahogy az egységet újra megteremtve kerüljön vissza a parlamentbe. Bugár Bélát meghívták a mai emlékünnepségre? Nem. Úgy döntöttünk, hogy azokkal ünnepiünk, akik hűek maradtak azMKP-hoz. (vps) VÁLASZOL Csáky Pál, az MKP elnöke 2007-2010 között Hogyan jellemezné tömören az MKP elmúlt 15 évét? Tisztességes érdekképviseletre való törekvés. Hogyan jellemezné pár szóval saját elnökségét? Karakteresebb nemzeti politizálásra való törekvés. Milyen lesz az MKP 15 év múlva? Ami most van, ez rossz. 2014 végéig kényszerpályán van a szlovákiai magyar politika. Az akkori helyhatósági választásokon egymásnak feszülés lesz a magyar szavazatokért, és nem csak a két párt közt, hiszen jól látható, hogy a Smer is erőteljesen megjelent Dél-Szlovákiában. 2015 után újra kell gondolni az egész szlovákiai magyar politikát. Mit kíván az MKP-nak? Önbizalmat, jó értelemben vett harci szellemet a következő választásokon, és hogy megerősítse politikai potenciálját. (vps) VÁLASZOL Bugár Béla, az MKP elnöke 1998-2007 között ti Hogyan jellemezné pár szóval az MKP elmúlt 15 évét? Alakítottuk a politikát és segítettük az embereket, ahol lehetett. A 2007 utáni éveket inkább nem értékelném, az már azúj vezetőségfelelőssége. Hogyan jellemezné tömören saját elnökségi időszakát? Befogadó volt a párt, nem kizáró. Ha valakinek más volt a véleménye, próbáltunk megegyezni, nemszavaztukle. Milyen lesz az MKP 15 év múlva? Ezt inkább a párt jelenlegi vezetőitől kellene megkérdezni. Én csak arról tudnék beszélni, hogy 15 év múlva milyennek szeretném látni a Hidat. Mit kíván az MKP-nak? Azt, hogy ne a Bugár-fóbiá- jukkal foglalkozzanak és ne azzal, mit csinál a Híd. Hanem azt kellene megfogalmazniuk, hogy egyedül vagy akár velünk együtt mit tudnak csinálni a szlovákiai magyarokért és az országért. Értsék meg, hogy ha valakinek más a véleménye, attól még nem ellenség. Ha meghívták volna a mai emlékünnepségre, elment volna? Elméleti kérdés. Mivel nem hívtak meg, így nem is mehetek el. (vps)
