Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-12 / 212. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2013. SZEPTEMBER 12. Vélemény És háttér 7 Megoldhatatlan problémát jelent a munkanélküli fiatalok össznépességen belüli nagy aránya Nem siettethető a demokrácia Egy nagyhatalom számára a külpolitikában a stratégiai koncepciókkidolgozása legalább annyira fontos, mint a gazdaságban. Az egyik alapvetés, hogy mindig legyen B terv. Az Oba- ma-féle új geopolitikai stratégia egyik alappillére az ázsiai-csendes-óceáni térség felé való fordulás. A másik a közel-keleti béke megteremtése lenne. MAL1NÁK ISTVÁN Ami Szíria kapcsán az utóbbi hetekben zajlik, bizonyítja, hogy minden felborult, a régi stratégia használhatatlan - céljaival és eszközeivel egyetemben -, új pedig nincs. Ez kapkodáshoz, rossz döntésekhez vezet. A Közel-Kelet a világ legkiszámíthatatlanabb és legveszélyesebb térsége. A Nyugatnak meg kell szabadulnia az eddig gyártott elméletektől és sztereotípiáktól ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon. Alegfontosabb az időtényező, akárcsak egy Shakespeare- drámában, a Nyugat érzéketlenül siettetne olyan folyamatokat - akár légi csapásokkal is amelyekre az arab/iszlám világ még nem érett meg. A legnagyobb és rossz döntéseket indukáló tévedés az volt, ho^ az elemzők az arab tavaszt a kelet-európai rendszerváltáshoz hasonlították. A látszólagos párhuzamok ellenére azonban a különbségek fényévnyiek. A kommunizmus bukásával minden kelet-európai országban megindult (ha néhol döcögve is) a demokratizálódás. Az arab tavasz országaiban azonban nincs mire építeni, nincsenek alapok a népképviseleti kormányzási formához. Az első szabad választásokon az arab országokban sehol sem a „demokratikus” erők kerültek hatalomra, ezért forrong még mindig Tunézia, ezért támogat a Nyugat hallgatólagosan Egyiptomban egy törvénytelen katonai puccsot. Líbiáról nem is beszélve, senki sem tudja, hogy Kadhafi kivégzése után milyen ott a helyzet, a hírek csak arról szólnak, hogy a különféle fegyveres bandák, törzsi milíciák egymást gyilkolják. Egy amerikai elemző intézet mindebből arra következtet: 1. Az arab tavasz még minimum egy évtizedig, de valószínűleg tovább is elhúzódik. 2. Állandósul a politikai, gazdasági és társadalmi forrongás. 3. Megoldhatatlan a demográfiai probléma, a fiatalok össznépességen belüli nagy aránya. Ezek a fiatalok odahaza nem találnak munkát. 4. Az elégededenség nemcsak a fiatalok tömegeit tereli a szélsőségesség felé. Mindehhez hozzá lehet tenni: Egyiptom és Szíria, vagy akár Irak példája is azt mutatja, a politikai harc vallási dimenzióval párosul, a szunniták és síiták közötti nagy konfliktussá terebélyesedett. Ez a belső konfliktus. Sokkal veszélyesebb, hogy az arab/iszlám világ legbefolyásosabb erői minden ütközőpontról képesek elhitetni a hazai tömegekkel, hogy az iszlám és a nyugati civilizáció összecsapásáról van szó. Egyiptom és - talán kisebb mértékben - Szíria felborította az eddigi közel-keleti erőviszonyokat. Egyiptom kapcsán mindenki Izraelre is figyel, a Szíriái történések ürügyén pedig Iránra. Két lehetőség van. 1. A vegyi fegyverek miatt az USA lecsap Aszadra. 2. Obama meghátrál, és végleg eláll a katonai megoldástól. Teljesen mindegy, hogy mit mondanak erről az Öböl menti arab országok politikai vezetői, a szíriai ellenzék vagy az olyan terrorszervezetek, mint az al-Kaida. Az első esetben az iszlám tömegekkel papjaik úgyis elhitetetik, hogy az USA az iszlám ellen visel háborút. A második esetben pedig azt, hogy az USA, vagyis a nyugati vüág megijedt az iszlámtól. Szó mi szó, az elmúlt két hét színjátéka alapján legelvakul- tabb hívei sem nevezhetik Oba- mát erős elnöknek. KOMMENTAR Közbizalmatlanság KOCUR LÁSZLÓ Baki Sadiki albán drogbáró jogerősen letöltendő szabadságvesztés helyett új eljárásnak örülhet; a többszörös gyilkossággal vádolt, ám eddig csak egy piti autósügyben elítélt Volo- gyimir Jegorovnak alkotmánybírósági papírja van arról, hogy a bíróságok megsértették az emberi jogait; a nyitrai alvilág főnökének tartott, jelenleg gyilkosság elkövetésének gyanúja miatt vizsgálati fogságát töltő Ľuboš Fernst egyelőre csak egy 16 évvel ezelőtti zsarolási ügy miatt sikerült elítélni; Ľubomír Somorovský pedig egy zsarolást feltételessel úszott meg. Az utóbbi három hír ráadásul egyszerre, tegnap látott napvilágot, pedig külön-külön is sok lett volna. Hogy fokozzuk a kontrasztot, ezen a héten, kedden, a Besztercebányai Kerületi Bíróság jogerősen egyévi letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy szerencsétlent, aki nem fizetett tartásdíjat. Ez persze csúnya dolog, de józan parasztésszel az üzlettársunk megzsarolása azért némileg súlyosabb bűnnek tűnik. A fent említett ügyek közvetlenül nem függenek össze, az utolsót leszámítva legfeljebb a szervezett bűnözői háttér köti össze őket. Meg a hazai bíróságok impotenciája. Szlovákia már régóta hátul kullog azokban a felmérésekben, amelyek az Európai Unión belül a közintézményekbe vetett bizalmat hivatottak felmérni, s a hazai bíróságok ezek közül is a lista alján tanyáznak. Mindebből az emberek nagy többsége, aki nem kerül kapcsolatba a bírósággal, keveset tapasztal, az viszont, akit balsorsa akár polgári, akár büntetőperben odavet, hamar szembesülhet azzal, a jogérvényesítés olyan alacsony, hogy az már az előző, a jelenlegihez képest mérsékelten aktív ombudsmannak is joggal szúrt szemet. így az Alkotmány 48. cikkelyében foglalt, a haladéktalan bírósági eljáráshoz való jog a gyakorlatban pusztán írott malaszt. Sadiki sikeresen tette meg az első lépéseket szabadulása felé, lehet, hogy Jegorov is követi majd őt. Amíg ilyen és hasonló ügyek fémjelzik a hazai „igazságszolgáltatást”, esély sincs rá, hogy a bíróságokba, illetve tágabb értelemben véve az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett közbizalom akár csak szemernyit is javuljon. FIGYELŐ Terrorizmusra hangolva Tálas Péter magyar biztonságpolitikai szakértő szerint 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fő kérdése a terrorizmus: a gazdasági világválság esetleges előjeleiről is elterelte a figyelmet, a terrorizmus ellen indított háborúkban pedig elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség. Szerinte nem a szeptember 11-i terrortámadás, hanem az arra adott válaszreakció hozott számos változást. Évekre a terrorizmus vált a biztonság- politika fő kérdésévé, 2007- 2008-ig, amikor a „vezető helyet” a gazdasági világválság vette át. Sokáig hitték, hogy a hasonló támadások rendszeresek lesznek, s ezt a londoni és madridi támadás is erősítette. Ezzel együtt sem az Egyesült Államok, sem Európa nem vált „terrorszeny- nyezett” területté. (MTI) Az SaS mindent liberalizálna ebben a témakörben, a KDH a jelenlegi állapotokat betonozná be, a többi párt leginkább hallgat Meleg ősz - menetek a büszkeség napja előtt MÓZES SZABOLCS Jövő hétvégén melegfelvonulás lesz. A liberálisok liberalizálnának, a KDH a családról disku- rálna.Haleszkivel. Emberi jogi, melegjogi, családjogi. Az utóbbi hetekben gyűlnek az üggyel kapcsolatos fejlemények, a téma várhatóan a jövő hétvégén fog kicsúcsosodni, amikor a büszkeség napi meneten az allegorikus platókon apácaruhában segget riszálók pár napig betevő falatot adnak a bulvármédiának. Pedig az ügy több figyelmet érdemelne. Nálunk két párt nyomul a témában, ellentétes térfélen. Az SaS liberalizálna mindent, ami belefér, a KDH pedig a jelenlegi állapotokat betonozná be. Akár az egyik, akár a másik megoldás tetszik a kedves olvasónak, egyet el kell ismerni: nekik legalább van véleményük, amelyet ki is mondanak. Az már más kérdés, hogy csak egy fokkal jobbak, mint a többiek, ugyanis jórészt egyszerű politikai kalkulációról van szó. Amit mi sem mutat jobban, mint a liberálisok hozzáállása. Közel kétéves kormányzásuk alatt nem erőltették a témát, amióta ellenzékben vannak, félévente nyújtják be a melegházasságot és a meleg párok általi örökbefogadást de facto engedélyező törvénymódosításukat. A többi párt közben úgy véli: mivel mind a liberális, mind a konzervatív táborból „merít” választókat, jobb, ha nem foglal állást a kérdésben. Nem úgy azok a keresztény szervezetek, amelyek a hetekben leveleikkel bombázták az emberjogi stratégiát menedzselő külügyminisztériumot, mert az LGBTI (leszbi, meleg, biszex, transz- és interszex, de ne tanulják meg, mert minden évben újabb betűvel bővül) rövidítést találták meg a dokumentum tervezetében. Ami inkább csak egyfajta alapvetés, ugyanis szinte semmiféle kézzel fogható javaslatot nem tartalmaz - így részben értheteden a felháborodás. Azért csak részben, mert máshol is hasonlóan kezdődött a „melegtörténet”: egy kis maszatolás az ún. egyenjogúságról, csip- csup regisztrált partnerség („hogy az orvosi dokumentációt a partner is megkaphassa”), majd a korábban az „ennél többet mi sem támogatunk” mottó- jú liberális politikusok a melegházassággal és örökbefogadással álltak elő, mondván, közben még „progresszívebbé” váltak. És persze tovább is van, ami legalább annyira szélsőséges, mint az orosz homofób törvények és megmozdulások, csak ezek (utóbbival ellentétben) nem kerülnek annyira a média homlokterébe. Egy brit pár például bírósági végzéssel kötelezné egyházát a templomi esküvő elvégzésére, de meg lehetne nézni pár elborult, szexuális „felvilágosító”, 6-7 éves gyerkőcöknek írt tankönyvet, vagy a társadalmi kérdésekben nem „melegkom- patibüis” véleményen lévők nézeteinek el nem fogadását az ún. liberális toleranciabajnokok részéről. Demagógia lenne ugyanakkor emiatt azt írni, hogy holmi keresztény szervezetek ellenzik az emberjogi stratégia, mint olyan, elfogadását. Elég lenne, ha a dokumentumban csak egy zárójeles mondat erejéig meg lennének említve a meg nem született gyermekek emberi jogai, s a most tiltakozókat megbélyegző liberálisok máris kiborítanák a bűit. Vagyis ők elleneznék az emberi jogok érvényesítését? Egy átfogó emberi jogi stratégia elkészítése, annak társadalmi vitája hasznos lenne. Pont azért, mert keretet adna, fehéren feketén leírna bizonyos elveket. Ezzel talán megelőzhető lenne, hogy a homoszexualitást üldöző, megbélyegző évszázadok után most átessünk a ló másik oldalára (ahogy ez a nyugati államok egy részében már megtörtént), s idővel olyan liberálisszemellenzős módszerrel készült intézkedések lépjenek hatályba, amelyek még jobban alá- ássáka társadalomjövőjét, a családintézményét.
