Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-12 / 212. szám, csütörtök
2 Közélet UJSZO 2013. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Az EB-biztos szerint megmentették a görögöket Barroso a szkeptikusoktól védené az uniót ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Strasbourg. A munkanélküliség elleni harc éá újabb reformlépések. Ezek az Európai Unió fő célkitűzései a jövő éves parlamenti választások előtti időszakban - jelentette ki tegnapi évértékelő beszédében az EP plenáris ülésén Strasbourg- ban az Európai Bizottság elnöke. Jose Manuel Barroso megjegyezte, az unió még nem lábalt ki a válságból, bár úgy tűnik, fokozatosan kezdetét vette a gazdasági fellendülés. Az elmúlt időszakban szerinte jelentős átalakuláson esett át a pénzügyi szektor, a tagállamok minden eddiginél hatékonyabban együttműködtek, hogy visszahozzák a szakadék széléről a bajba jutott államokat. Emlékeztetett, hogy erre a célra összesen 700 milliárd eu- rót fordított az Európai Unió, ami szerinte az eddigi legnagyobb stabilizációs kísérlet. Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy egymást hibáztassák az országok a válság kialakulása vagy elmélyülése végett. „Egy csónakban evezünk, ezért senki sem mondhatja, a te oldalad süllyed. Ugyanabban a csónakban ültünk, amikor minden jól ment, s most is benne ülünk, amikor nem alakul minden úgy, ahogy szeretnénk” - mondta a bizottság elnöke. Gazdasági szempontból Barroso szerint a bankunió megteremtése a legfontosabb feladat annak érdekében, hogy a bajba jutott pénzintézetek megmentését ne az adófizető állampolgároknak kelljen kifizetni. „Bizonyos kérdésekben elkerülhetetlen, hogy az Európai Unió egységes véleményen legyen. Hiszem, hogy a közös cél rövidesen a politikai unió lesz” - mondta Barroso azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi unió csak akkor lesz életképes és hiteles, ha azt egységes politikai vélemény támasztja alá. Ugyanakkor bírálta azon kormányokat és országokat, amelyek az Európai Unió sikereit saját erőfeszítésük eredményeként tálalják a választók előtt, a problémákért való felelősséget viszont automatikusan Brüsszelre hárítják. Bár egyetlen konkrét országot sem nevezett meg, többen ezt az euroszkeptikus államok, főként Nagy-Britannia egyértelmű bírálataként fogták fel. Barroso, megbízatási idejének utolsó évértékelésében megjegyezte, a jövő éves parlamenti választások nemcsak az EP vagy az EB összetételéről, hanem magáról Európáról fognak szólni. ,»Alapvető kérdés, hogy milyen képet vázolunk fel az állampolgároknak Európáról. Valódi képet vagy karikatúrát?” - zárta Barroso. (dem) RÖVIDEN Mégsem lesz új Sadiki-per Pozsony. Nem volt feltétele Baki Sadiki kiadatásának a perújrafelvétel, az igazságügyi minisztérium tegnap cáfolta az Eperjesi Kerületi Bíróság múlt heti nyilatkozatát. Az ítélőszék indoklásában ugyanis azt állította, hogy a drogcsempészetért 22 évre jogerősen elítélt bűnözőt kiadó Koszovó kérte, hogy tárgyalják újra az ügyet, mivel az ítélet Sadiki távollétében született. Koszovó csak azt kérte, hogy az elítélt ne kapjon magasabb büntetést, mint amit az ügyben már kiszabtak, és Koszovó beleegyezése nélkül ne adjuk ki harmadik országnak, állítja a tárca. Az ügyben Dániel Lipšic független képviselő a parlament védelmi bizottságának összehívását javasolta - magyarázatot akarnak kérni Tomáš Borec igazságügyi minisztertől. (SITA) Lucia Žitňanská: örülök a döntésnek s annak, hogy a józan ész néha tud még érvényesülni Döntés a bírák kártérítéséről Harabin újabb pofont kapott (Vladimír Šimíček felvétele) Kassa. Tegnap az Alkotmánybíróság - közel három évvel a beadvány benyújtása után - úgy döntött, alkotmányellenes módon folytatták le a bíróságok a bírák által kezdeményezett ún. an- tidiszkriminációs eljárásokat. Az állam egyelőre nem fizet a bíráknak. ÚJ SZÓ-HÍR Miután 2009-ben az Alkotmánybíróság (AB) úgy döntött, jogtalanul kaptak a Speciális Bíróság bírái hatszor magasabb fizetést, mint a normális bíróságokon dolgozó kollégáik, több száz bíró eljárást kezdeményezett az állam ellen: „elmaradt” bérüket akarták behajtani a minisztériumon. Az egyik pozsonyijárásbíróság 90 ezer eurónyi kártérítést ítélt meg egy panaszosnak, az igazságügyi tárca fellebbezései után jutott el az ügy az Alkotmánybíróságra. A testület Milan Lalik, Mészáros Lajos és Segej Kohut alkotta tanácsa tegnap úgy döntött: a „antidiszkriminációs keresetekről” nem dönthet olyan bíró, aki maga is kártérítést követel. Az AB egyben kimondta: Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke alkotmányellenesen járt el akkor, amikor az ügyben benyújtott elfogultsági panaszokkal egy szenátust bízott meg. A tegnapi döntés után újra kell kezdeni az ügyek tárgyalását. így az államnak egyelőre nem kell újabb kártérítéseket fizetnie a pereskedő bíróknak. A jobboldali politikusok szerint már önmagában az „antidiszkriminációs beadványok” is abszurdak. A 2004-ben létrehozott Speciális Bíróságra ugyanis bárki jelentkezhetett - így senki sem volt diszkrimi- nálva bírái pedig azért részesültek kiemelt bérezésben, mert kiemelten súlyos ügyekben (maffiaperek, politikai korrupciós ügyek) kellett dönteniük. Az intézmény 2009-es eltörlése után nem sokkal az akkori koalíciós többség Specializált Bíróságok létrehozásáról döntött - ezek gyakorlatilag ugyanolyan jogköröket kaptak, mint elődjeik, ám csökkentették a bíráik speciális pótlékát és a felvételhez nem volt szükség átvilágításra. „Sokáig tartott, ám örülök a döntésnek s annak, hogy a józan ész néha még tud érvényesülni” - kommentálta a határozatot Lucia Žitňanská, aki 2010-ben igazságügyi miniszterként fordult panasszal az ügyben az AB-hez. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben a bírák nem lesznek sikeresek kártérítési igényeikkel - ha olyan bíró dönt ügyükben, aki nem érintett, elvileg az AB nem semmisítheti meg az ítéletet. Eddig kb. 700 bíró indított pert az állam ellen „elmaradt” bére miatt, ez összesen több 10 millió eurós kiadást jelenthet az államnak. (MSz, SITA) A Híd és az MKP is elutasítja a kulturális tárca által kidolgozott törvénymódosítást Maďaričot érdeklik a kisebbségi műsorok LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Marek Maďarič (Smer) kulturális minisztert érdekli, hogy miről szólnak a kisebbségi rádió és tévéadások, ezért továbbra sem támogatja, hogy ezek a műsorok feliratozás vagy szinkron nélkül kerüljenek adásba. A tárcavezető sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló jogszabály módosításának vitájában beszélt erről a parlamentben. Ez bizonyos feltételek mellett - ha az adott régióban „megfelelő” a szlovák nyelvű helyi adások aránya - lehetővé teszi, hogy olyan műsorszolgáltatók is engedélyhez jussanak, amelyek nem szlovákul, hanem az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kívánnak sugározni. Ez azonban szerinte nem vonatkozik azokra a kisebbségi nyelvekre, amelyek egyben az unió hivatalos nyelvei is, mint például a magyar. „A törvény részletes vitájában módosítási javaslatokkal próbáljuk majd javítani a törvényt, ha ez nem sikerül, akkor készek vagyunk az Európai Bizottsághoz fordulni” - mondta lapunknak Sólymos László a Híd parlamenti frakciójának vezetője. Szerinte a törvény diszkriminatív az idegen nyelven sugározni kívánó műsorszolgáltatók, de különösen a kisebbségi nyelvű műsorszolgáltatók esetében. ,JK jogszabály feltételeit ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy városban egy cukrászda megnyitását ahhoz kötnék, hogy előbb egy zöldségest is nyissanak, mert a zöldség egészségesebb - magyarázta lapunknak Sólymos. - Attól, hogy nem nyílik cukrászda, még zöldséges sem lesz a településen.” A Magyar Közösség Pártja elfogadhatatlannak tartja ezt a szerinte „dögöljön meg a szomszéd tehene is” típusú hozzáállást. Az MKP is az Európai Bizottságban bízik. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az engedélyező hatóság homályos szempontok alapján, kénye- kedve szerint lehetetleníthet el az uniós joggal élni kívánó magánvállalkozásokat” - áll a párt nyilatkozatában. A sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló jogszabály módosítást tegnap a parlament második olvasatba utalta - az ellenzék ellene szavazott -, Sólymos javaslatát, aki a tervezet átdolgozását kérte, a törvényhozás elutasította. A képviselők a következő ülésen folytatják a törvény vitáját. Egymásra mutogat az oktatási minisztérium és a nyomda; az iskolák jelentős részébe még tegnap sem érkeztek meg a nyomtatványok Érthetetlen bürokrácia az iskolai dokumentáció körül ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szinte leheteden kideríteni, mi okozta a kétnyelvű iskolai nyomtatványok idei késését. Főleg az osz- táykönyvek hiánya jelent nagy gondot - a tanárok kénytelenek fénymásolt íveken vezetni a hiányzásokat, ez pedig plusz munka és plusz költség. Minden fent van a honlapon Az iskolai dokumentáció nyomtatványai fent vannak a minisztérium honlapján, szögezte le kérdésünkre Ondrej Divinský, az alapiskolákat felügyelő minisztériumi osztályvezető. Ha az iskolának olyan nyomtatványra van szüksége, amely épp nincs fent a honlapon, igénylését az oktatási minisztériumnak kell elküldenie, amely megszabja az illető dokumentum formáját és tartalmát, jóváhagyja azt és felteszi a honlapjára. „Ha az iskola augusztus 12-én küldi el az igénylését, nem tehetünk arról, hogy nem kapja meg időben a nyomtatványokat” - nyilatkozta. Az osztályvezető arra az ellenvetésre, hogy a hiba nem az iskolákban van, hisz azok sem kapták meg, amelyek már áprilisban elküldték a megrendelésüket, úgy reagált, hogy ők csak jóváhagyják és közzéteMég nem jöttek meg a nyomtatványok (Képarchívum) szik a nyomtatványokat, a többi a Statisztikai és Nyilvántartási Nyomtatványok Kiadójának (ŠEVT) dolga. „Ez egy önálló vállalkozás, amely a lehetőségeinek és a kapacitásának megfelelően oldja meg ezt. Ez már tőlünk függetien” - állítja Divinský. Arra a kérdésre, miért csak a nemzetiségi iskolákat érinti a pedagógusok számára többletmunkát jelentő késlekedés, amely nem először történik, az osztályvezető indulatosan azt mondta: nem a magyar oktatási nyelvű iskolák céízatos akadályoztatásáról van szó. Tegnap állítólag szétküldték A ŠEVT szerint a tárca okozta a késést. „Minden nyomtatványt az oktatási minisztérium hagy jóvá, idén a nyomtatványmintákat csak augusztus végén adta meg nekünk. Azért nem küldhettük el a nyomtatványokat, mivel nem voltak jóváhagyva” - magyarázta megkeresésünkre Henrieta Zázrivcová, az iskolai nyomtatványok központjának munkatársa. Elmondása szerint tegnap fejeződött be a nyomtatványok kiszállítása a magyar iskolákba. Az általunk szúrópróbaszerűen kitippelt három iskola közül viszont tegnap délután csak egyben kapták kézhez a nyomtatványokat. A du- naszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskolában és a komáromi Eötvös utcai Alapiskolában még várnak rájuk, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolában viszont már reggel megérkeztek. Az osztályzóívek és egyéb formanyomtatványok mellett az oktatási utalványokat is megkapták, mondta Orosz István igazgató. Az utalványokat a lehető leggyorsabban kiosztják, tette hozzá. „Körülbelül 80 százalékban a mi szakköreinkre váltják be őket a diákok” - fejtette ki. A további, hiányzó nyomtatványokat a ŠEVT utólag küldi, írta válaszában Henrieta Zázrivcová. Hogy mit jelent ez az utólag? A súri iskola a nyomdától azt a választ kapta, hogy november előtt ne számítson a nyomtatványokra, (vk, vps)
