Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-11 / 211. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Elutasították Gyurcsányt Budapest. Eredménytelenül zárultak le tegnap az MSZP és a Demokratikus Koalíció tárgyalásai, a DK önállóan készül a választásokra. Ezt Gyur- csány Ferenc, a DK elnöke jelentette be. Ugyanakkor hangsúlyozta: nyitottak arra, hogy a választásokig hátralévő nyolc hónapban ez a helyzet megváltozhat, és akár az utolsó pillanatban is tető alá hozható valamilyen, az egyéni körzeteket érintő megállapodás. A sajtónak elmondta, a szocialisták azt is kikötötték volna, hogy ő sem egyéniben, sem listán nem indulhat a választásokon. (MTI) Nemet mondtak a ciánra Bukarest. A román szenátus jogi, valamint területrendezési és környezetvédelmi szakbizottsága elutasította azt a törvény- tervezetet, amely a verespataki aranybánya-beruházás megnyitásához szükséges intézkedéseket tartalmazza. Az utóbbi szakbizottság ráadásul egyhangúlag hozta meg elutasító döntését. Az ún. Verespatak-tervezetet a kormány terjesztette a parlament elé augusztus végén, de a kormányzó Szociálliberális Szövetséghez tartozó román liberálisok hétfőn bejelentették, hogy nem támogatják a ciántechnológiás bányaberuházást. Ez már majdnem annyi, mintha a plénum is leszavazta volna. (MTI) Kutyavilág Romániában Bukarest. Romániában elsöprő többséggel, 266:23 arányban megszavazta a parlament, hogy a hatóságok elaltathatják azokat a kóbor kutyákat, amelyeket a begyűjtésüktől számított 14 napig nem fogadnak örökbe. A sajtóban hónapok óta vezető téma a kóbor kutyák ügye. (MTI) Garantált jog az ügyvédhez Brüsszel. Elsöprő többséggel, 661 igen szavazattal, 29 ellenében fogadta el tegnap az Európai Parlament azt a jogszabályt, amely uniós jogként rögzíti, hogy a büntető eljárásokban mindenkinek joga van ügyvédhez. Tehát ha bárki gyanúsítottá válik, az EU egész területén az eljárás legelejétől a legvégéig rendelkezik azzal a joggal, hogy ügyvédet kaphasson. (MTI) Már Obama sem erőlteti annyira a katonai akciót - a franciák bizalmatlanok, nem hisznek Putyin őszinteségében USA: elmarad a szenátusi szavazás Ritkán látni így együtt a teljes politikai vezérkart. Obama elnök a szenátusi többség és kisebbség, valamint a képviselőházi többség és kisebbség vezetőivel. A Szíria elleni háború dilemmája volt terítéken. (TASR/AP-felvétel) Washington/Moszkva/ Damaszkusz. Az amerikai szenátus elhalasztotta a Szíria elleni katonai támadásjóváhagyásáról a mai jelképes időpontra- 2001. szeptember 11 -e évfordulójára - kitűzött próbaszavazást. Eközben Obama elnök hat nagy tévéállomásnak adott interjút, hogy megindokolja a Szíria elleni katonai fellépést. ÖSSZEFOGLALÓ A Szíriái kormány tegnap délután hivatalosan is elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy Damaszkusz helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyifegyver-ar- zenálját az amerikai katonai csapás elkerülése érdekében. Ezt nem Aszad elnök, hanem Valid Moallem külügyminiszter jelentette be Moszkvában, miután Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyalt. Moszkva a hírek szerint nem csupán a vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezését, hanem az ezt követő megsemmisítésüket is sürgeti, akárcsak azt, hogy Szíria teljes jogú tagként csatiakozzon a Vegyi- fegyver-tilalmi Szervezethez. Helyi idő szerint hétfőn este már Barack Obama is lehetségesnek nevezte a Szíriára mérendő amerikai katonai csapás elkerülését, ha Damaszkusz valóban nemzetközi felügyelet alá helyezi vegyi fegyvereit. Az amerikai szenátus is az orosz javaslatra hivatkozva halasztotta el a támadás jóváhagyásáról mára kitűzött próbaszavazást. Az elnök közölte, John Kerry külügyminiszter feladatul kapta, hogy tisztázza Oroszországgal, mennyire komoly a javaslata. „Az amerikai kormány nem akarja, hogy egy pusztán megakasztó vagy késleltető taktika csökkentse a Szíriára nehezedő nyomást. Fenn kell tartanunk ezt a nyomást, ezért holnap (a mi időnk szerint ma hajnali 3-kor) ennek ellenére beszélek a nemzetnek arról, hogy ezt miért tartom fontosnak” - mondta a CNN-nek Obama. Az elnök szerint egy áttörés a szíriai vegyi fegyverek felett gyakorolt ellenőrzés terén még nem oldaná meg a Szíriában zajló szörnyű konfliktust, de azt kedvezően értékelné, „ha katonai akció nélkül el tudnánk érni ezt a korlátozott célt”. APBS-nek pedig azt mondta Obama, hogy egy Szíriával kapcsolatos diplomáciai kezdeményezés lehetősége már a múlt héten, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20-csoport csúcstalálkozóján felmerült. Obama bizonytalan Ami Bassár el-Aszad szíriai elnök fenyegetőzéseit ületi, Obama kijelentette: a szír rezsim nem rendelkezik megfelelő katonai képességekkel ahhoz, hogy amerikai katonai fellépés esetén hitelt érdemlő válaszcsapást mérjen az USA-ra. Ugyanakkor elismerte, hogy lehetségesek aszimmetrikus válaszlépések Irán vagy a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet részéről, de .Amerika napi rendszerességgel megküzd hasonló biztonsági kihívásokkal”. Obama bevallotta, vannak kételyei a Szíria elleni katonai beavatkozás kongresszusi támogatásának megszerzésével kapcsolatban. „Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne.” Azt is elismerte, még nem döntötte el, hogy a kongresszusi elutasítás esetén elrendelné-e Szíria megtámadását. A szenátusi republikánusok két „héjája”, John McCain és Lindsey Graham közös közleményben sürgette a kongresszustól a katonai fellépés jóváhagyását, mert „az további lehetőséget adna Obama elnöknek arra, hogy nyomást gyakorolhasson Moszkvára és Damaszkuszi annak érdekében, hogy Aszad kezéből kivegyék a vegyi fegyvert”. Franciaország határozattervezetet terjeszt az ENSZ BT elé Szíria vegyifegyver-készletének felszámolásáról, „súlyos következményeket kilátásba helyezve Moszkva. Eddig 189 állam csatlakozott a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, amelynek elfogadására Moszkva felszólította Szíriát. A genfi Leszerelési Értekezleten 1993-ban elfogadott és 1997-ben hatályba lépett egyezmény tiltja vegyi arra az esetre, ha Damaszkusz ellenállna” - közölte tegnap az orosz bejelentések után Laurent Fabius francia külügyminiszter. Szkeptikus franciák A tervezet felszólítja Szíriát, hogy hozza nyilvánosságra, milyen vegyi fegyverei vannak, helyezze nemzetközi felügyelet alá, és szerelje le azokat. Fabius szerint Moszkva csak egérutat akart nyerni a legutóbbi javallatával, s hozzátette: a nyugati országok határozottsága kifizetődött. „Úgy gondolom, Vlagyimir Putyin orosz elnök talált saját magának egy vészkijáratot, mert már nagyon nyomasztó számára sziklaszilárdan ragaszkodni Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz. Oroszország hirtelen irányt váltott, ami érdekes, de fegyverek kifejlesztését, előállítását, birtoklását, továbbadását és bevetését. A189 ország a Föld lakosságának 98 százalékát képviseli. Szíria mellett négy állam - Angola, Egyiptom, Észak-Korea, Dél-Szudán - adós az egyezmény aláírásával. Aláírta, de még nem ratifióvatosságra is int. Az oroszok először tagadták, hogy Szíriának volna vegyifegyver-készle- te, aztán tagadták, hogy vegyi fegyverrel való tömegmészárlás történt volna. Fejlődtek, ami nagyon jó” - fogalmazott a francia diplomácia vezetője. A Szíriáról szóló francia tervezet elítéli az augusztus 21-én, Damaszkusz egyik külvárosában vegyi fegyverrel végrehajtott támadást, amelynek amerikai hírszerzési információk szerint 1429 halálos áldozata volt. A határozattervezet az ENSZ- alapokmány VII. fejezetének hatálya alá tartozik, így ha Damaszkusz nem tesz eleget a döntésnek, a nemzetközi szervezetnek akár fegyveres eszközökkel is, de be kellene avatkoznia a határozat kikényszerítésébe. (MTI, TASR, ú) kálta azt Izrael és Burma. Moszkvában tegnap közölték: Oroszország már több mint 30,6 ezer tonna mérgező harci anyagot semmisített meg, ami még a hidegháború idejéből örökölt vegyifegyver-készlete- inektöbb mint 76 százalékát jelenti. (MTI) 189 állam csatlakozott a genfi egyezményhez ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Sima győzelmet aratott hétfőn Norvégiában a konzervatív Höyre párt vezette jobboldali ellenzék, 96 mandátumot szerezve a 169 tagú törvényhozásban, így feltehető, hogy 8 év munkáspárti kormányzás után Erna Solberg, a Höyre vezetője lesz az új kormányfő. Egyelőre kérdéses, hogy a konzervatívoknak sikerül-e többségi koalíciót alkotniuk az ellenzék három másik pártjával, amelyek közt ott van a bevándorlás-ellenes populista Haladó Párt (FP) is. Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Solbergnek az FP-vel közös kisebbségi kormányzást kell vállalnia, a liberálisok és a kereszténydemokraták külső támogaMagabiztos győzelmet aratott a konzervatívok vezette jobboldali tömörülés Norvégiában Erna Solberg: megnyerő, barátságos és súlyproblémás Erna Solberg (TASR/AP) tásával, ha utóbbiak elutasítják, hogy a szerintük szalonképtelen FP-vel osztozzanak a hatalmon. Jen Stoltenberg munkáspárti (DnA) miniszterelnökaz éjszaka beismerte vereségét, és bejelentette, a költségvetés október 14-i beterjesztése után távozik posztjáról. Stoltenberg az elemzők szerint nem tudta kihasználni azt a történelmi lehetőséget, hogy a gazdasági válság elkerülte Norvégiát. Erna Solberg köszönetét mondott az olajban gazdag Norvégia szavazóinak, amiért a voksok 26,9 százalékával az elmúlt 28 év legjobb eredményéhez segítették hozzá aHöyret. Az 52 éves Erna Solberget nem egyszerű beskatulyázni. Nem nevezhető egy Thatcherhez hasonló Vasladynek és a norvég Angela Merkelnek sem, noha a helyi lapok pár éve, pártja felfutásakor, még ilyen jelzőkkel is illették. Az embereket barátságos stílusával nyeri meg, 28 évesen lett parlamenti képviselő, szült két gyereket, s2001-ben vidékfejlesztési miniszter lett. Ekkor kapta a Vas Erna gúnynevet az általa képviselt szigorú menekültügyi politika miatt. 2004-ben illetékes tárcavezetőként elutasította az izraeli atomtitkot felfedő Mordechai Vanu- nu atomfizikus norvégjai menedékkérelmét, formai okokból. A 2009-es választások után kezdtek Ema-hatásról beszéltni, két évvel később, a 2011-es helyhatósági választásokon való eredményes szereplés után viszont már „csillagként” emlegették a teltkarcsú asszonyt. Televíziós szereplésein egy súlyproblémákkal küszködő átlagos nő benyomását kelti, aki a számítógépes játékok megszállottja is. (MTI, ú) Szíriái menekültek Újabb uniós segély Brüsszel. Újabb 58 mülió euró segély odaítéléséről döntött tegnap az Európai Bizottság a.szíriai konfliktus miatt földönfutóvá váltak megsegítésére. A pénzt Brüsszel ezúttal a Libanonba menekültek helyzetének javítására szánja. Ez az 58 millió annak a 400 millió eurós csomagnak a része, amelyről korábban határozott az Európai Bizottság. A segélyből a menekülttáborokban alapvető infrastruktúra épülhet, valamint oktatási és gyermekvédelmi beruházások valósulhatnak meg. Az EB közölte azt is, hogy az uniós segély legnagyobb részét az ENSZ helyszínen lévő segélymissziói használják majd fel. (MTI)
