Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-10 / 210. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Sadiki-ügy: nem volt feltétel az új per Pozsony. Mégsem volt feltétele Baki Sadiki kiadatásának a perújrafelvétel, az igazságügyi minisztérium tegnap cáfolta az Eperjesi Kerületi Bíróság múlt heti nyilatkozatát. Az ítélőszék indoklásában ugyanis azt állította, hogy a drogcsempészetért 22 évre jogerősen elítélt bűnözőt kiadó Koszovó kérte, hogy tárgyalják újra az ügyet, mivel az ítélet Sadiki távollétében született. „Koszovó csak azt kérte, hogy az elítélt ne kapjon magasabb büntetést, mint amit az ügyben már kiszabtak, és Koszovó beleegyezése nélkül ne adjuk ki harmadik országnak” - tájékoztatott tegnap Jana Zlatohlávková, a szaktárca szóvivője. (TASR) Čaplovič nem erőltetné az angolt Pozsony. A következő tanévtől talán már nem lesz kötelező az angol nyelv az alapiskola harmadik osztályától. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter ugyanis nem ragaszkodik elődje, Eugen Jurzyca (SDKÚ) 2011-ben bevezetett újításához. A minisztérium által javasolt új tantervekben ugyanis az áll, hogy a következő tanévtől a szülők több idegen nyelv közül is választhatnak, vagyis a diákok nem lesznek kötelesek harmadiktól az angolt tanulni, mint jelenleg. Čaplovič úgy látja, hogy nem sikerült bebiztosítani elegendő szakképzett angoltanárt az alsó tagozatokra. A szaktárca arra sem kötelezné a diákokat, hogy felső tagozaton két idegen nyelvet tanuljanak. A javaslatok vitája október végéig tart. (TASR) Mintha rájuk nem vonatkozna a törvény Titkolják a megyei vezetők vagyonát MÓZES SZABOLCS Pozsony. Tudni szeretné, mennyit keres régiójának megyeelnöke, milyen jutalmakat kapnak a megyei képviselők, vagy hogy müyen egyéb bevételeik voltak a vezető tisztség- viselőknek? Ha Nyitra vagy Kassa megyében él, szerencséje van, ha a többi régió valamelyikében, valószínűleg nem fogja megtudni. A megyei önkormányzati testületek ugyanis nagyrészt sajátságosán értelmezik a jogszabályokat: úgy érzik, rájuk nem vonatkozik a törvény. Nincsenek is annyira szem előtt: ha egy parlamenti képviselő vagy miniszter nem adja le időben a vagyonbevallását, szinte biztos, hogy ezt megtudja a közvélemény, ám a megyei illetékesek ritkábban kerülnek reflektorfénybe. „A szavazók a megyei választások előtt nem juthatnak hozzá a regionális tisztviselőkkel kapcsolatos adatokhoz” - írta weboldalán Miroslav Beblavý (SDKÚ), a parlament összeférhetetlenségi bizottságának elnöke, aki a hiányosságra felhívta a figyelmet. A legslendriá- nabb a Trencsén megyei ön- kormányzat volt: itt semmiféle adat nem került nyüvánosság- ra. A dél-szlovákiai regionális önkormányzatok közül Kassa, valamint Nyitra megyében minden információt megtalál az érdeklődő, Pozsony, Nagyszombat, valamint Besztercebánya megyében a képviselők és a megyei vezetők titkolják azt, amire talán a legtöbben lennének kíváncsiak. Nem nyilvános tehát Pavol Frešo (SDKÚ) pozsonyi, Tibor Mikuš (független) nagyszombati és Vladimír Maňka (Smer) besztercebányai megyelnök éves bevételeinek nagysága sem. Az adatokhoz egyébként sem könnyű hozzáférni, szinte mindegyik önkormányzat honlapján sokperces keresgélés után talál csak rá az érdeklődő -van, hogy a kulcsszavak alapján történő keresés sem segít. Ami pedig a számokat illeti (már ahol tudni lehet): Milan Belica, Nyitra megye elnöke tavaly 36 800 euró keresett, kassai kollégája 27 939 eurót. A megyei képviselők jutalma - ők nem fizetést kapnak - régiónként változó: évi 3-8 ezer euró körül mozog, attól is függően, betöltenek-e bizottsági elnöki posztot, illetve milyen lelkiismeretesen látogatták a testületi üléseket. I Mikuš és Munka is titkolózik (Jón Kroslók felvétele) Alacsony volt az infláció, ezért csak kis mértékben emelkednek a nyugdíjak 9 eurós nyugdíjemelés várható Pozsony. Jövő januárban is lesz nyugdíjemelés, de ezúttal kisebb mértékű, mint az idén - az öregségi nyugdíjasok 9, a korengedményesek 8,90, a rokkantak 8 euróval kaphatnak többet. Az éves valorizáció mértéke az évközi inflációtól és átlagbéremelkedéstől függ, és ha ezek az értékek alacsonyak, a nyugdíjemelés is kisebb mértékű. ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly az öregségi nyugdíjak 11,20 euróval emelkedtek, ekkora növekedésre tehát 2014-től nem lehet számítani. Jó hír azonban, hogy az infláció is alacsony volt. Bár a Statisztikai Hivatal közelmúltban közzétett adatai szerint az átlagbérek még a tavalyinál is kiNyugdíjvalorizáció 2014. január 1-jétöl Nyugdíjtípus Atlagnyugdij* Emelés Öregségi 389,48 9,0 Korengedményes 384,81 8,9 Rokkantsági (70%-ig) 194,29 4,5 Rokkantsági (70% felett) 342,44 8 Özvegyi (női) 236,91 5,6 Özvegyi (férfi) 182,73 4,2 Árvasági (1 gyereknek) 129,64 3,0 *2013. június 30-i adatok Forrás: Pravda, adatok euróbán sebb mértékben, mindössze 2,9%-kal nőttek, azonban 2013 első felében az infláció csak 1,9% volt, azaz az üzletekben és a szolgáltatások terén nem tapasztalhattunk jelentős drágulást, ezért a lakosság - köztük a nyugdíjasok - vásárlóereje az előző időszakhoz képest nem romlott. „A járandóságok valorizálásakor ismét azokból a gazdasági mutatókból fogunk kiindulni, melyeket a szociális biztosításról szóló törvényben tavaly meghatároztunk. Ha idén kisebb az infláció, mint tavaly volt, logikusan ez a nyugdíjemelés mértékén is meg fog mutatkozni” - szögezte le Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. Hozzátette: a valorizáció értelme éppen a drágulás, a magasabb kiadások kompenzálása, és mivel az árak gyakorlatilag nem változtak, szerinte jó hír, hogy az idősebbek járandóságából jövőre is legalább ugyanannyira futja majd, mint az idén. 2013. január 1-jétől már nem a svájci százalékos modellt alkalmazzák, hanem új módszer szerint valorizálnak, miszerint egy-egy nyugdíjtípus konkrét, mindenki számára azonos összeggel emelkedik. Az évközi inflációt 60%-ban, az átlagbér-emelkedést 40%-ban veszik figyelembe, és az így kapott arányszám segítségével az adott nyugdíjtípus átlagos összegének megfelelően állapítják meg a nyugdíjemelés mértékét. A Szociális Biztosító az említett képlet szerint még nem számolta ki, hogy az egyes nyugdíjtípusok 2014 januárjától milyen konkrét összeggel emelkedhetnek, a Pravda napilap számításai szerint azonban a járandóságokat legfeljebb 9 euróval egészítik majd ki, ekkora emelésre az öregségi nyugdíjasok számíthatnak. 8,9 euróval többet kapnak majd a korengedménnyel nyugdíjba vonultak, a rokkantak járadékát pedig 8 euróval emelik, ha 70 százaléknál nagyobb mértékű munkaképesség-csökkenést állapítottak meg. A többi rokkantnyugdíjas mindössze 4,50 euróval kap majd többet. A legkisebb összeggel - 3 euróval - az árvák havi juttatását emelik, (sza, p) Sokan nem képesek szembenézni azzal, hogy a zsidók deportálását saját nagyszüleik irányították Fico: hézagos az emlékezetünk Koszorúk az 1960-as években lerombolt pozsonyi zsinagóga helyén (TASR-felvétel) Pozsony. A szlovák nemzetnek hézagos az emlékezete, jelentette ki tegnap Robert Fico. A kormányfő Ivan Gašparovič köztársasági elnökkel tegnap a holokauszt szlovákiai áldozatainak tegnapi emléknapja alkalmából koszorúzott az egykori pozsonyi neológ zsinagóga helyén, a Hal téren. „Aki emlékezetét veszti, kénytelen megismételni a hibáit. Mi pedig nem szeretnénk ezt megtenni, sem mint nemzet, sem mint állam” - jegyezte meg. Szlovákia és annak politikai vezetői máig nem képesek leszámolni a háborús szlovák államhoz kötődő nosztalgiával, véli Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány program- igazgatója. Szerinte Szlovákia lakói gyakran azzal a ténnyel sem képesek szembenézni, hogy a zsidók deportálását nem a nácik irányították, hanem saját nagyszüleik. „Az emléknapok és megemlékezések egyre formálisabbá válnak, ezért mindenkinek saját magának kellene kialakítania a viszonyát ezekhez az eseményekhez” - véli Oravec. Szeptember 9-ét a szlovák parlament 2001-ben nyilvánította a holokauszt és a rasszizmus áldozatainak emléknapjává. 1941-ben ezen a napon lépett ugyanis életbe a Zsidó kódex nevű törvénycsomag, amely megfosztotta állampolgárijogaiktól és vagyonuktól a szlovákiai zsidókat. A mai Dél- Szlovákia nagy része akkor Magyarországhoz tartozott, az ottani zsidók deportálását a magyar hatóságok végezték, (vps, SITA) A diabéteszben a betegek 11,4 százaléka veszíti életét Szlovákiában, Magyarországon 12,9% Nyitrán és Pozsonyban a legtöbb a cukorbeteg LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Habár Európában - beleszámítva Oroszországot és a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokat is - a legalacsonyabb a cukorbetegek aránya (mindössze 6,7% a teljes lakossághoz viszonyítva), mégis itt költik a legtöbbet a betegség kezelésére. Három dollárból egyet ebben a régióban költöttek el. A nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2012-ben világszinten 471 milliárd dollárt emésztet fel a betegség kezelése. A legtöbb beteg viszont a Kína és Ausztrália által határolt régióban él, itt több mint 132 millió beteget tartanak nyilván a világ 371 millió cukorbetege közül. A betegség terjedésének szakemberek szerint egyértelműen civilizációs okai vannak. Ugyan a cukorfogyasztás és a kór kialakulása közt nem mutattak ki egyértelmű összefüggést, a betegek száma rohamosan emelkedik az életszínvonal emelkedésével. Erre nagyon jó példával szolgálnak a csendesóceáni szigeteken élő nauruk. Ók nagyon meggazdagodtak, amikor szigetükön foszfátokat találtak, ennek következtében az étrendjük jelentős mértékben megváltozott, meghíztak és sokkal nagyobb lett náluk a hajlandóság a cukorbetegség kiA cukorbetegek száma és aránya i Összesen j 100 ezer : lakosra Pozsony 46120 7 527,6 Nagyszombat 35 692 6 412,8 Trencsén 39 363 6 636,2 Nyitra 52 054 7 561,6 Zsolna 32 843 4 759,0 Besztercebánya 44 242 6 718,7 Eperjes 39163 4 791,3 Kassa 52 647 6 630,4 Szlovákia 342 124 6 322,9 Forrás: NZCI, 2012-es adatok alakulására Jelenleg a kór előfordulása 30%-os a nauruk körében, amivel a második helyen Mikronézia mögött. Szlovákiában Nyitra és Pozsony megye vezeti a 100 ezer főre jutó betegk listáját, mindkét megyében több mint 7500 beteg jut 100 ezer lakosra. „A legtöbb cukorbeteg a 60-64-éves korosztályban van, közel 50 ezer pácienst tartanak nyilván” - tájékoztatta lapunkat Peter Bubla, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NZCI) szóvivője. A betegség miatti elhalálozásban Szlovákia a rosszabbul teljesítő uniós tagállamok közé tartozik. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint a cukorbetegek 11,4%-a halt meg nálunk a betegség következtében, ez az adat Németországban 8,6%, Magyarországon viszont 12,9%.
