Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-06 / 207. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com WKKMEMM Kiszolgálják a diktatúrákat München. Több, kém­technológiákat gyártó né­met vállalat is olyan tekin­télyuralmi országokban próbál üzletet kötni, ahol a kormányzatok megfigye­lésre használt kémprogra­mokat vetnek be ellenzé­kük ellen, és emberi jogo­kat sértenek meg. E német cégvezetőkidén többszöris ellátogattak pl. Türkme­nisztánba, Egyenlítői-Gui- neába, Ománba és Bahre- inbe. Az ügyről a német saj­tó számolt be tegnap a Wi- kileaks információira hi­vatkozva. E cégek között van a Trovicor, az Utimaco, az Atis, az Elaman és a Gamma. (MTI) Azonnal lépett a pápa Róma. A Vatikán visz- szahívta a Dominikai Köz­társaságba akkreditált pá­pai nunciusát, Josef Weso- lowski érseket, mert a helyi média pedofüiával vádolta meg ót, és amíg tart a nyo­mozás ellene, a Szentszék azonnal felmentette min­den feladata alól. Ferenc pápa a megválasztása után bejelentette, teljesen fel akarja számolni a papi pe- dofíliát, és gondoskodni kíván arról, hogy a szexuá­lis visszaélések elkövetőit megbüntessék. Az érseket az egyház valószínűleg megbünteti, ha bűnösnek találja, a Dominikai Köz­társaságban azonban men­telmi joga van mint nagy­követnek. (MTI) Megújuló tárgyalások Teherán. Szaíd Dzsalüi eddigi főtárgyalótól az irá­ni külügyminisztérium ve­szi át a nemzetközi közös­séggel folytatott tárgyalá­sok irányítását az ország vi­tatott atomprogramjáról - közölte tegnap Haszan Ró- háni elnök hivatala. Róhá- ni ettől azt várja, hogy a ha­tokkal (a BT öt állandó tag­ja és Németország) való ta­nácskozás végre elmozdul a holtpontról, és az atomvi­ta lezárásával megszűnnek az Iránt sújtó gazdasági szankciók. (MTI) Korea-közi forródrót Szöul. Helyreállítják a katonai forródrótot Eszak- és Dél-Korea között, ami újabb jele a feszültség eny­hülésének. A forródrótot Phenjan márciusban szakí­totta meg, mivel sérelmez­te, hogy Dél az USA-val kö­zösen tartott hadgyakorla­tokat. Augusztusban meg­állapodtak abban is, hogy újraindítják a keszongi ipa­ri komplexumot. (MTI) Senki sem bízik abban, hogy az amerikai és az orosz elnök átlépi a saját árnyékát, és megállapodásra jut Szíriáról Nem akar újabb háborút a világ A kamerák csak a mosolyt rögzítették, jó hogy a fejekbe nem látnak bele. Régen volt ennyire rossz a viszony az orosz és az amerikai elnök között. Az orosz média külön fejezetet szentelt ennek a kézfo­gásnak. (TASR/AP-felvétel) Szentpétervár. Hatalmas nemzetközi nyomás nehe­zedik a tegnap délután kezdődött G20-as csúcsta­lálkozó részvevőire annak érdekében, hogy a szíriai válságra találjanak békés megoldást. Eredetileg a vi­lággazdaság helyzetével kellett volna foglalkozniuk a résztvevőknek, de az USA által elkerülhetetlennek tartott katonai akció Szíri­át áhította előtérbe. ÖSSZEFOGLALÓ Sok száz - köztük 265 arab - civil szervezet szólította fel Ba­rack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt, arra, hogy állapodjanak meg a szíriai rendezésben. Egy World Vision nevű gyermekse­gélyező szervezet viszont An­gela Merkelhez fordult levelé­ben, arra kérve a német kancel­lárt, vesse latba befolyását a békeoffenzíva érdekében. A résztvevők közül még az olasz kormányfő is azt mondta, ez a csúcs az utolsó alkalom a békére, s közben a pápát idéz­te. Maga Ferenc pápa Putyin- nak címezte levelét, amely mindenkihez szólt, s amelyben a békés megoldást sürgette. „Béke nélkül nem létezik gaz­dasági fejlődés...az erőszak so­hasem vezet békéhez. Sajnos túl sok egyéni érdek kerekedett felül a szíriai konfliktus kezde­te óta, ami megakadályozta a felesleges mészárlás megál­lítását...” - írta a pápa. Federi­co Lombardi szentszéki szóvivő pedig tegnap alaptalannak ne­vezte azt a hírt, mely szerint a Szentatya telefonon beszélt volna Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Enrico Letta olasz miniszter- elnök cáfolta, hogy Róma és Washington kapcsolatai elhi- degültek volna amiatt, hogy el­térnek álláspontjaik a szíriai válság rendezéséről. Róma el­utasítja a katonai csapást Szíria ellen, és az ENSZ felhatalma­zása nélkül nem áll szándéká­ban semmilyen lépést tenni. Laurent Fabius francia kül­ügyminiszter javasolta, annak érdekében, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, előbb a nagyhatalmaknak kell leülniük és dűlőre jutniuk a szíriai vál­ságról, anélkül hogy a szíriai rezsim és az ellenzék képviselői jelen lennének. Nem nevezte meg pontosan az általa „na­gyobb szereplőknek” nevezett országokat, azonban azt el­mondta, hogy beszélt orosz, kínai, európai, amerikai és irá­ni kollégáival. ENSZ-diploma- ták pedig azt közölték az AFP- vel, hogy a G20-csúcs résztve­vői a Genf-2 békekonferencia felgyorsítását fogják szorgal­mazni annak ellenére, hogy az USA már készülődik a katonai csapásra. Közvetlenül a csúcs előtt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő bejelentette: a Kreml nem tervezett külön orosz­amerikai államfői találkozót a G20 keretében (előzőleg Oba­ma lemondta a szerdára Moszkvába tervezett kétoldalú találkozót a Snowden-ügy mi­att). A házigazda orosz elnök egyébként több kétoldalú ta­lálkozót tartott, s ezeket BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetőinek tanács­kozása követte. Maga a csúcstalálkozó teg­nap délután, a tervezetthez ké­pest másfél órás csúszással kezdődött, s az orosz államfő rögtön azt javasolta, hogy a szí­riai kérdést napirenden kívül, a késő estére tervezett munkava­csorán vitassák meg. A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót felölelő csoport­hoz tartozó államok és az unió vezetőit Putyin személyesen köszöntötte az elnöki reziden­cia, a Konsztantyin palota előtt. Az orosz sajtó kiemelte, hogy Putyin kezet fogott a Szíria el­len katonai csapást kilátásba helyező Barack Obama ameri­kai elnökkel is. Megfigyelők ki­emelték, Barack Obama meg akarja győzni a G20-as csopor­tot arról, hogy meg kell bün­tetni az Aszad elnök vezette damaszkuszi kormányzatot, amely Washington szerint fele­lős vegyi fegyver alkalmazásá­ért Szíriában. Az amerikai el­nök, aki nem sokkal a csúcsta­lálkozó kezdete előtt érkezett meg Stockholmból, tárgyalt Szíriáról a japán kormányfővel, Abe Sindzóval, és azt közölte, a vegyi fegyverek bevetését Szí­riában a nemzetközi jog meg­sértésének tartják. Tanulságos lehetett az ame­rikai elnök számára, hogy a svéd fővárosban az öt skandi­náv ország vezetőivel együtt munkavacsorán vett részt, amelynek végén a politikusok közös nyilatkozatban ítélték el a vegyifegyver-használatot. A skandináv államok közül azonban egyedül Dánia állt ki a az Aszad-rezsim elleni katonai akció mellett. (MTI, TASR, ú) Moszkva szerint katasztrófa lenne, ha rakétacsapás érne egy Damaszkusz melletti kis nukleáris reaktort A Pentagon veszi át a CIA-től a szír lázadók kiképzését ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington/ An­kara. Miközben Törökország csapatokat küldött a szíriai ha­tárra, Oroszország arra figyel­meztetett, hogy katasztrofális következményekkel járna, ha a kilátásba helyezett Szíria elleni csapásban találat érné a Da­maszkusz mellett lévő atomre­aktort. Moszkva felszólította az ENSZ atomenergia-ügynöksé­gét (NAÜ), hogy sürgősen mélje fel ennek kockázatát. ,A neut­ronforrás reaktort (MNSR) érő csapás esetén magas dúsítottsá- gú uránnal szennyeződne a kör­nyező térség, s nem lehetne el­számolni az ott lévő hasadó anyagokkal” - hangoztatja az orosz nyilatkozat, sugalmazva, hogy olyan emberek kezébe ke­rülhetnének, akik fegyverként használhatnák fel azokat. A NAÜ egy múlt heti jelentése sze­rint Szíria bejelentette: kis mennyiségű nukleáris anyag ta­lálható az említett MNSR-ben, amely a kutatóreaktorok egyik fajtája, s általában magasan dú­sított urán a fűtőanyaga. Mark Hibbs, a Camegie Ala­Tiltott fürtös bombákat is használnak Aszadék Genf. Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya 2012 közepe óta tömegesen vet be fürtös (kazettás) bombákat-közölte a több mint 90 ország 350 civil szervezetét tömörítő Fürtös Bomba Koalíció (Cluster Mu­nition Coalition). A jelentés készítői áttekintik a fürtös bombák betiltásáról 2008-ban elfogadott és 2010-ben ha­tályba lépett nemzetközi kon­venció megvalósításának hely­zetét az egész világon. Szíria nem írta alá ezt az egyezményt. A fürtös bombák a levegőben szétnyílnak, és több száz „kis bombát” szórnak szét nagy te­rületen. Ezek nem mindig rob­bannak fel, hanem később megölik vagy megsebesítik azokat - gyakran gyerekeket -, akik rájuk találnak. A szíriai kormány 2012 második és 2013 első felében tömegesen használta ezt a fegyvert, ami­vel számos civil halálát okozta. Eddig 112 állam írta alá vagy csatlakozott a konvencióhoz, amely teljesen megtiltja a für­tös bombák használatát, gyár­tását, szállítását és raktározá­sát. A világ 17 országa azonban folytatja a fürtös bombák gyár­tását, köztük van az USA, Izrael és Oroszországis. (MTI) pítvány atomszakértője a Re- utersnek azt mondta, az MNSR egy nagyon kis reaktor, amely­ben csekély mennyiségű nukleá­ris anyag van. A közvetlen kör­nyezetében azonban komoly kockázatot jelentene, ha a su­gárzó anyag egy katonai csapás következtében szétszóródna. Az amerikai kormány a CIA- től a védelmi tárca hatáskörébe helyezi át a szíriai felkelők fel­fegyverzését és kiképzését, ami jelentősen felgyorsíthatja ezt a programot. A The Wall Street Journal szerint Barack Obama júniusban hatalmazta fel a CIA-t a felkelők kiképzésére és fel­fegyverzésére, miután a Hezbol­lah libanoni síita szervezet Bas­sár el-Aszad elnök oldalán be­kapcsolódott a szíriai polgárhá­borúba. A Pentagon bevonására vonatkozó elképzelések támo­gatottsága az elmúlt hetekben megerősödött, miután a hírszer­zés által felügyelt program túl je­lentéktelennek és túl lassúnak bizonyult. A CIA még meg sem kezdte a fegyverszállítást a szíri­ai ellenzéknek. Az USA azért óvatos, mert szeretné elkerülni, hogy a felke­lők iszlamista csoportjai erősöd­jenek meg. Ugyanakkor meg kí­vánja erősíteni az ellenállás mérsékelt elemeit, hogy vezető szerepet játszhassanak a jelen­legi elnök megdöntése utáni Szí­riában. A Pentagonnak a kom­mandósok és a hagyományos hadsereg kiképzésében is van gyakorlata, és ezt a hírszerzés erőfeszítéseivel elégedetlen ka­tonai vezetők kifejezésre is jut­tatták. Törökország csapatokat cso­portosított át a Szíriával határos területére a feszült helyzet mi­att. Ankara tart a szíriai esemé­nyek rosszabbra fordulásától, sőt egy esetleges szíriai ag­ressziótól is. Fejszal Mikiad, a szíriai külügyminiszter helyet­tese azt mondta, ha a Szíria elle­ni amerikai hadműveletben részt vesz Izrael, Jordánia és Tö­rökország, akkor ezek az orszá­gok számíthatnak Damaszkusz válaszcsapására. Törökország­nak 900 km hosszú határa van Szíriával, amelyen keresztül már több mint félmillió szíriai hagyta el hazáját. A török mene­külttáborokban lévő szíriaiak száma meghaladja a kétszázez­ret, a táborokon kívül, több tar­tományban pedig további há­romszázezeremberéi. Washington és Moszkva mel­lett Róma is indított hadihajókat a Földközi-tenger keleti meden­céjébe. Az Andrea Doria rombo­ló és a Maestrale fregatt nem Szí­ria elleni beavatkozásra készül, a két hadihajó feladata a libano­ni ENSZ-misszióban szolgáló több mint ezer olasz katona vé­delme egy esetleges szíriai kato­nai ellencsapás esetén. Cecile Kyenge olasz integrációs minisz­ter arra figyelmeztetett, hogy Itáliának készen kell állnia egy esetleges szíriai menekültáradat befogadására. (MTI, TASR, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents