Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-30 / 201. szám, péntek

18 Kertészkedő A vörösbegy a fogságot is gyorsan megszokja, nagyon szerethető kismadár. (Fotó: képarchívum) Legbájosabb énekeseink közé tartozik Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, ma­dárcsicsergésre ébredni, csivite- lést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható él­ményt nyújt a családnak. A kedvesen csicsergő vörösbegy Rovarirtó, hasznos, védett madár. Európában csak a legészakibb területekről hi­ányzik (Erithacus rubecula). Nálunk főként az erdős, bokros élőhelyeken gyakori madár. Kedveli a nedves patakvölgye­ket, az erdei utak környékét. Rendszeresen költ a nagyobb parkokban, kertekben is. 14 cm hosszú, kb. 18 gramm súlyú madár. Háta egyszí­nű, olívabama. Mellrésze, fejének oldala és homloka narancspiros, szürkéskéken szegélyezett. A hím és a tojó egyforma színezetű. Gömböly- ded megjelenésűek. Farkukat és szárnyaikat sűrűn rezegte- tik. Gyakran a földön ugrán­dozva láthatjuk őket. Hívogató hanga erőteljes „cikk” egy kis fecsegéssel, csiviteléssel kiegé­szítve, kissé elhúzva. A változa­tos, mélabúsan ható ének ma­gas, erős hangokkal kezdődik és fuvolázó, gyöngyöző, eresz­kedő futamokkal ér véget. Évente kétszer, április-má­jusban, illetve június-júliusban költ. Növényi anyagokból ké­szülő fészkét kilógó fagyökerek közé vagy más talajmélyedé­sekbe készíti. A tojó egyedül épít, a tojások száma 6-7, a második költéskor gyakran 5. Erdeinkben a vörösbegy a leggyakoribb kakukkgazda. Tavasszal és a költési időben szinte kizárólag rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Ősszel és télen sok bogyót és más növé­nyi eredetű anyagot fogyaszt. A tavaszi vonulás fő ideje már­cius második és április első fe­lére esik, az őszi októberben éri el a csúcspontját. A nálunk telelő példányokat apróra vá­gott almával, főtt hússal, sajt­tal, friss túróval, főtt tojással, lisztkukaccal etethetjük. (Tan­könyvtár, kookoo) Az egész világon elterjedt, látványos dísznövény Az egzotikus imafüzérfa FELDOLGOZÁS Az imafüzérfa (Melia azedarach) a mahagóniafélék családjába tartozik. Kínai bo­dza, India dicsősége, perzsa orgona, texasi esemyőfa, japán rózsafüzérfa, szíriai gyöngyfa, Az imafüzérfa bogyóiból rózsafü­zért készítenek. (Fotó: képarchívum) ausztrál fehér cédrus neveken is ismerjük. A sokféle elnevezés arra utal, hogy az egész világon elterjedt; népszerű, látványos, lombhullató díszfa. Bár eredetileg a szubtrópusi övezetben honos, edzettebb példányai nálunk is elviselik a telet. De fagyérzékeny, ezért a szárazabb talajú, napos, vé­dett helyre tegyük, ahol nyár végéig beérnek a hajtásai. A fa a 15 méteres magasságot is elérheti, ritkábban terebélyes bokor. Kora tavasszal elborítják illatos, csillag alakú, lilásrózsa- szín virágokból álló hatalmas virágfüzérei, melyeket 1 cm-es kerek, narancssárga bogyókból álló, mutatós termésfürtök kö­vetnek. Bőségesen terem, a borsónál nagyobb csonthéjas termései vannak. Emberre és pl. sertésre mérgezők, de a madarak, szar­vasmarhák nem érzékenyek rájuk. Gyakran télen is a fát dí­szítik. A bogyókból rózsafüzért készítenek, innen ered a fa ma­gyar neve. Szaporítása tavaszi magve­téssel, dugványozással törté­nik. A növényt az első években takarással védjük a téli fagyok­tól. (Xfree) ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Betakarítunk, befőzünk, aszalunk, savanyítunk, magokat gyűjtünk, gyomtalanítunk Nyár vége a zöldségeskertben Gyűjtsük a zöldségek magját. A paprika, paradicsom, bab, borsó, uborka és cukkini házilag is szaporít­ható. (Fotó: képarchívum) Augusztus nagy része termést érlelő meleggel telt el, a hónap első felé­ben a legnagyobb feladat a víz utánpótlása, az ön­tözés volt a kertünkben. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az idei száraz nyárból okulva az elkövetkező években talán érdemesebb minden termény­ből azokat a fajtákat előnyben részesítem, melyek kevesebb vízzel is beérik. Az uborkának naponta, a paprikának, paradi­csomnak 2-3 naponta van szük­sége vízre. Az erős meleg hatására sok helyen elszaporodtak a kárte­vők. Atkák ellen használható permetszer az Omita 30 WP; molytetű ellen a Karate Zeon 5 CS, tripszek ellen a Dursban 480 EC, Vertimec 018 EC és a Karate Zeon 5 CS. Poloskák el­len úgy is védekezhetünk, ha A vándorpoloska nagy kárt tesz a paradicsomban, uborkában, zöldbabban, de megtámadja a szőlőt, az epret, szedret is. (Fotó: képarchívum) hagyunk felmagozni egy-két sárgarépát, kaprot, zellert, pet­rezselymet, paszternákot - a po­loskák ezekre telepednek rá, és nem mennek át más növények­re. A blogok és a szakcikkek szerzői szerint a szaguk miatt nem nagyon van természetes ellenségük, de ha ilyennel ta­lálkozunk, ne pusztítsuk el- pl. karolópókok és a rablópoloskák. Termések, magok A paradicsom szépen érik. Nemcsak befőzésre alkalmas, vagy lecsóban tehetjük el, pró­bálkozzunk az aszalással is: szá­rítsuk meg a napon, vagy hasz­náljunk aszalógépet. Az aszalt alma vagy a szüva is finom téli csemege. Folyamatosan szedhe­tő az uborka, lehet kovászolni, savanyítani. Paprikát is tehetünk el savanyúnak, az erőseket pedig fel lehet fűzni és megszárítani. A kert leürült területeire még most is vethető cékla vagy retek­féle. A nem hibrid növényekből magot is szedhetünk, hiszen ál­talános tapasztalat, hogy a saját magok jobban kelnek. A pap­rikákat teljes érésig (piros álla­pot) hagyjuk, a növényen, majd szárítsuk meg, és száradás után szedjük ki belőlük a magokat. A paradicsom magjait kiszedés után mossuk át, és szűrőben szá­rítsuk meg. A retekfélék magjait csépeljük ki a tokból. A kabakosok terméseit akkor is szedjük le, ha nincs rá szük­ségünk, mert csak így hoznak újabb termést, ami zsengébb. Egyébként a már meglévő ter­mést növelik, érlelik (cukkini, uborka, tökfélék). A céklát nem kell túl nagyra nevelni, már tyúktojás nagyság­tól fogyasztható, ráadásul zsen­gén finomabb. A jól kifejlődött, nagy céklák gyakran rostosab­bak, esetleg fásabbak. Ne siessünk be a kertből! Maradjunk kint minél tovább a kellemes nyárvégi napsütés­ben, élvezzük a jó időt, amíg lehet, mert nemsoká nyakun­kon az ősz. (Növényvédelem, Biokert) Ahol kisgyerekek vannak, ott különösen oda kell figyelni rájuk, bogyóik szinte kínálják magukat Elragadó, ám veszélyes mérgező szépségek ÖSSZEÁLLÍTÁS Egyes növényekkel nem any- nyira esztétikai, mint inkább egészségügyi problémáink lehet­nek. Tiszafa. Bármennyire is szép, mutatós növény, ne ültessük kertbe, ha gyerek is van a ház­nál, ugyanis erősen mérgező. A mutatós, piros magköpeny nem okoz mérgezést, a benne lévő mag viszont toxikus. Ricinus. Ez az egynyári dísz­növényként ültetett impozáns növény is teljes egészében mér­gező. Olyan magja, termése van, amely kifejezetten kínálja magát. Leander. A növény részei, A ricinus színes termése szinte kínálja magát. Ahol kisgyerek van, ottatiszafa nem való a kertbe. (Fotó: képarchívum) beleértve a virágait is, alkaloi­dákat és glikozidokat tartalmaz­nak, melyek a szervezetbe jutva rosszullétet okozhatnak. A leg­gyakoribb tünet a hasmenés és a hányás, egyéb idegrendszeri tünetek, valamint a fejfájás, de súlyosabb esetben keringési za­varok is felléphetnek. Gyöngyvirág. Mérgezés álta­lában a piros bogyók elfogyasz­tásakor lép fel, de veszélyes a levelek, a virágszárak szopogatá- sa, megrágása is, mert a növény minden része mérgező. Az első szakaszban csillapíthatatlan há­nyás, hasmenés, erős hasi fájda­lom, kábultság lép fel. A pulzus nagyon lassú lesz, alig tapintható. A második szakaszban az érverés hirtelen meggyorsul, a vérnyo­más lecsökken és a szív leállása következtében beáll a halál. Trombitafolyondár. Vala­mennyi része mérgező! El kell kerülni ennek a virágnak a le­nyelését, mivel a színes virágok hallucinogéneket tartalmaznak, ami mérgező az emberekre és az állatokra nézve. Azálea és rododendron. Népszerű cserjék, amelyeket az örökzöld levélzetük és látványos viráguk miatt tartanak. Változa­tos színű, harang alakú virágaik erős mérget tartalmaznak, ami fájdalmat, bénulást és esetenként halált okozhat. (Gondolkodj egészségesen, hvg) Jó tanácsok ♦ A bőrre került maró ha­tású szereket bő, szappa­nos vízzel minél hamarabb le kell mosni. ♦ Ha a gyermek nagy va­lószínűséggel evett a nö­vényből, hívjunk mentőt, majd érdemes minél ha­marabb meghánytatni. Vi­szont kétéves kor alatt ne hánytassunk, mert nagy a veszélye a hányadék tüdőbe jutásának. Kortól függően 2-3 dl meleg sós (gyermekeknél sómentes) vizet kell inni, majd zseb­kendőbe tekert ujjunkkal ingereim a garat falát, amíg a hányás el nem kez­dődik. ♦ Mutassuk meg az or­vosnak a mérgezést okozó növény megmaradt részét, hiszen ez nagy segítség le­het a diagnózis felállításá­hoz és a megfelelő kezelés kiválasztásához! ♦ Amíg a gyereket orvos nem látja, ne kapjon sem­mit enni, legfeljebb egy kis vizet ihat (üdítőt, tejet nem, még anyatejet sem, mert a zsíros táplálék elő­segíti a méreganyagok fel­szívódását).

Next

/
Thumbnails
Contents