Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-27 / 199. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com Pénteken és szombaton a rootstól a dancehallon át az electro-dubig sok stílus képviseltette magát Pozsonyban, a régió egyetlen reggae-fesztiválján Bob Marley (egyik) fia a fatert koppintja Az utóbbi hat év során bebizonyosodott, hogy hazánk fővárosában komoly igény mutatko­zik egy reggae-fesztivál iránt. A szervezők szá­moltak Pozsony ideális fekvésével is - közel az osztrák és a magyar ha­tár, és egyik oldalon sincs hasonló kezdemé­nyezés. JUHÁSZ KATALIN Ráadásul ideális helyszínt ta­láltak az Uprising fesztiválnak. Az Aranyhomok (Zlaté Piesky) üdülőövezetben víz mellett le­het sátorozni, és a hangos zene nem zavarja a környék lakóit, mivel a környéken gyakorlatilag nem lakik senki. Pénteken és szombaton a rootstól a dancehallon át az elec­tro-dubig számos stílus képvi­seltette magát. Idén egy napfé­nyes és egy borús napot fogtak ki a fesztiválozók, mintegy tizenöt ezren. A faházakat már hóna­pokkal azelőtt lefoglalták, a sá- torozók számára pedig egy B- kempinget is nyitni kellett, hogy Hailé Szelasszié, azaz Jah Rasta­fari hívei kényelmesen elférje­nek, bár ez a jamaikai vallás számukra inkább romantikus, mintsem véresen komoly. Mi, európaiak azért tudunk róla egyáltalán, mert a mozgalom összekapcsolódott az igencsak szórakoztató reggae zenével. Itt és most nincs hely vallásfi­lozófiai fejtegetésekre, talán majd később. Az Uprising Reg­gae Fesztivál fellépőinek zöme rastafariként határozta meg önmagát, miközben szerintem mindannyian tisztában voltak azzal, hogy Pozsonyba szimpla tömegszórakoztatás céljából ér­keztek. Olyan ez, mintha budd­hista szerzetesek zenélnének közép-eurpópai tömegeknek. (Persze ők nem rendelkeznek Világsztárok gyerekei olyan közérthető meggyőző eszközzel, mint a reggae zene). Régi szokásom, hogy egy-egy fesztivál hatósugarát a kem­pingben fellelt gépkocsik rend­számtáblái alapján lövöm be. Nos, idén jöttek Nagykürtösről, Besztercebányáról, Poprádról, Magyarországról, nem beszélve az osztrákokról és a lengyelek­ről. Valamennyien reggae-ra- jongók, sokan dreadlock-frizu­rájukkal jelzik ezt. A rasztahaj- zatot viselők zöme aktív környe­zetvédő, sokan vegetáriánusok, és nem vetik meg a „szent növényt” sem. A reggae vallásfi­lozófiai alapját képező rasztafa- riánizmust viszont zömmel csak érdekes adaléknak tartják a buli mellé. A dreadlock mára ugyan­olyan divat lett, mint a tetoválás vagy a piercing, a reggae pedig elsősorban szórakoztató zene. Én legalábbis ennyit tudtam meg a kempingben. A nagyszínpad előtt pedig - nagy örömömre - számos fellé­pő művész családtagjaival talál­kozhattam. Aranyos kis raszta- fizurás gyerekek ugrabugráltak lelkesen, a sztárélettársakés -fe­leségek pedig mosolyogva tolo­gatták a babakocsikat, és avat­tak be gyermeknevelési elveik­be, akár éjjel tizenegykor is. A péntek este megkoronázásaként mintegy negyven percen át vi­gyázhattam az egyik zenész há­roméves kislányára, Keishára, amíg az anyuka elintézett vala­mit a backstage-ben. Látniuk kellett volna, hogyan rázta ma­gát a csemete a papa zenéjére! Egyébként péntek kora este érkeztem a helyszínre, még ép­pen elkapam a nagyszínpadon a hazai Medial Banana koncertjé­nek végét, amikor a srácok a Horehronie című Kristína-slá- gerből csináltak viccet szelleme­sen, oldottan, parádésan. Macka B, a híres MC és a keve­rőpult mögött megbúvó kütyü- mágus, Mad Professor produk­cióját csupán felvezetésnek te­kintetettem, úgyhogy nem is esek neki annak, amit hallot­tunk, illetve nem hallottam. Capleton fellépése sajnos amolyan haknistílusban zajlott. A jamaikai világsztár freestyle raggázása többnyire az „Up­rising”, „Slovakia”, „Bratislava” szavak ritmikus ismétlésében merült ki, ami azért ultraciki, bár alkalmanként négy-öt percet simán ki lehet tölteni vele a szín­padon, és legalább mindenki tudta, hogy a sztár tisztában van vele, hol lép fel aznap. Capleton rendszeresen megkérdezte a nézőktől, hogy szeretik-e a reg- gae-zenét, és jól érzik-e magu­kat. A hálás tömeg minden kér­désre hosszú ovációval vála­szolt, további értékes perceket töltve ki. Az egész procedúrát négyszer-ötször megismétlve a a sztár akár húsz percet is kibek- kelhet az egyórás koncertidőből. De ne legyünk ennyire matema­tikus szemléletűek. Bár egy gyors számítás eredményét még meg kell osztanom önökkel: a plakátokon fő helyen szereplő Ky-Mani Marley, a reggae-király egyik fia 40-60 százalékarány­ban adott elő saját számokat, il­letve a papa slágereit. Ez utóbbi­ak sokkal nagyobb sikert arat­tak, mint a Marley-fiú szerze­ményei, bár szerintem legalább egy remek dala azért akad, a Hustler című. (Nem a levegőbe beszélek, lelkiismeretesen vé­gighallgattam Ky-Mani eddigi életművét.) Nos, ezt a számot a pozsonyi koncerten harmadik­ként énekelte el Ky-Mani, úgy­A lelkes közönség hogy nyilván ő is elégedett vele. Én viszont nem lehetek elége­dett azzal, hogy a papától kilenc dalt is előadott másfél óra lefor­gása alatt. A közönség persze megzabál- ta a produkciót, hiszen mégis­csak Bob Marley egyik fia állt a színpadon. Keveseket zavart, hogy Ky-Mani precízen utánoz­za édesapja lemezekről ismert frazíijait, hajh'tásait, amitől az egész úgy hangzik, mint egy Bob Marley Revival Band vala­hol Las Vegasban. Ha a gitáros nem lett volna olyan átkozottul jó, akkor bizony már a felénél leléptem volna. De szerencsére nagyon jó volt az a rasztafrizu- rás fiatalember. Virtuóz, leve­gős és szellemes szólóival új lel­ket lehelt a régi Marley-sláge- rekbe. Sajnos Ky-Mani elfelej­tette bemutatni a zenekar tagja­it, így az ő nevét semtudjukmeg már soha... Péntek este a feltörekvő Pro- toje & The Indiggnation győ­zött meg leginkább arról, hogy a reggae műfajnak van jövője. Nem énekeltették-csápoltatták hülyére a nézőket, inkább ők maguk produkáltak a színpa­don. Fantáziadúsan, ügyesen és kreatívan. Szombaton a francia Dub Inc. vitte a prímet, amely évek óta vegyíti a reggae, a ska és a világzene leghaladóbb jegyeit. Másodszor szerepeltek az Up­rising fesztiválon, és amint lát­tam, komoly rajongótáboruk van nálunk. Vagy csak ez alatt a koncert alatt alakult ki a rajon­gótábor? Nem tudom, de a végeredmény szempontjából ez nem is annyira fontos. Az idei kiegészítő attrakciók között voltak tűzzsonglőrök és sima zsonglőrök, hullahoppo- sok, kötéltáncosok, dobosok és kongások. Lehetett festegetni, jógát tanulni, iszapbirkózni, „szakirányú” filmeket nézni, és persze lubickolni. Ez a fesztivál sikerre van ítélve. A szervezők bebizonyították, hogy a reggae tömegzene. A tömeg pedig özönlik erre a fesztiválra. Jah Rastafari tartsa meg jó szoká­sukat... (A szerző felvételei) RÖVIDEN Steven Gould írja az Avatart Hollywood. James Cameron rendező Steven Gouldra, az elismert sci-fi-szerzőre bízta az Avatar könyvváltozatának megírását. A 2,8 milliárd dolláros bevétellel minden idők legnagyobb kasszasikerének számító Avatar „regénye- sítését” az eredeti tervek szerint maga a rendező végezte volna el, de úgy döntött, inkább a filmes folytatásokra össz­pontosít. Az Avatamak a hivatalos bejelentés szerint három folytatása várható, a második rész 2015-ben kerülhet a mo­zikba. Az eredeti film és a folytatások könyves változatának megírása is Gouldra vár. (TASR) MTV Video Music Awards New York. Justin Timberlake tarolt a vasárnapi MTV Video Music Awards gálán, ahol négy elismerést, köztük az év videó­jáért járó fődíjat zsebelte be a Mirrors című klipért. A díjátadó nagy nyertesei közé tartozik továbbá Macklemore & Ryan Lewis, Taylor Swift és Bruno Mars. Az est izgalmas pillanata a 2002 óta először színpadra lépő 'N Sync fellépése volt, amely­re Justin Timberlake produkciója közben került sor. A One Di­rection a rajongók által a nyár dalának választott Best Song Ever című számért kapott elismerést. A díjazottak névsorát gyarapította a Thirty Seconds to Mars, amely az Up In the Air című számért nyerte el a legjobb rockvideónak járó díjat, míg Pink és Nate Ruess a Just Give Me a Reason című számukkal érdemelték ki a legjobb együttműködésért járó díjat. (MTI) A magyar Közmedia napjanak záró rendezvénye a Petőfi rádiós Szimfonik Live 3.0 koncert lesz Harminc sláger szimfonikus köntösben PUHA JÓZSEF Diákkoromban a tanévkez­dés miatt nem kedveltem a szeptembert. Az iskolapadot már jó ideje kinőttem, a hóna­pot mégsem zártam a szívem­be. Idén viszont tűkön ülve vá­rom, de csak az egyik napját, a hetediket. Számolom vissza a napokat, mint a kisgyerekek karácsonyig. Már az első két rész is él­ményszámba ment, a Szimfo­nik Live 3.0 azonban bizonyára a magyar zenei élet idei legki­emelkedőbb koncertje lesz. Pedig a felhozatal erős, volt legalább két olyan rendezvény, amely örökre emlékezetes ma­rad: az LGT februári budapesti fellépési és a Cipő-emlékkon- cert. Vajon milyen lesz Sting örökzöld, Englishman in New York című slágere a Brains és az Irie Maffia együttesekből Kovács Kati (Képarchívum) ismert MC Columbo (Kéri And­rás) előadásában? A zenész azt ígéri, az átiratot megfűszerezi a Brains egyik szerzemép/yével. Hogyan hangzik Szintén Irie Maffiá-s Sp7ia uagadutól Etta James jomething’s Got a Hold orY Me című soulklasszikusa? Mit kezd Zorán a Quimby Ajjaj- jaj című számával? Müyen új köntösbe öltözteti Szirtes Edi­na Mókus ByeAlex a közönsé­get megosztó Kedvesem című eurovíziós dalát? További hu­szonkét kérdés vár még megvá­laszolásra. A Szimfonik Live 3.0 koncer­ten a zenetörténet meghatáro­zó magyar és nemzetközi slá­gerei hangzanak el a hetvenes évektől napjainkig szimfonikus zenekari kísérettel. Az idei új­donsága, hogy nem együttesek, hanem előadók lépnek fel. A harminc átdolgozás közül há­rom már hallható a Petőfi rádióban. Bódi László Cipő Kék és narancssárga cfihű szerze­ményét Mező Misi (Magna Cüim Laude), Lana Del Rey Vi­deo Games című slágerét Kris­tóf Norbert, DJ Fresh és Rita Ora Hot Right Now című dalát Radics Gigi énekli. Az utóbbi teljesen új formát kapott, jobb és izgalmasabb, mint az erede­ti. Dorogi Péter (Intim Toma II- legál) a Punnany Massif Élvezd című számát dolgozta át - ezt vasárnap este mutatta be a Pe­tőfi rádió. KRSA (Pannónia Allstars Ska Orchestra) Hofi Géza Próbálj meg lazítani című örökzöldjé­vel, a magyar popzene legjobb hangú énekesnője, Kovács Kati a Rudimental tavalyi Not Gi­ving In című dalával, Németh Juci Iggy Pop Lust for Life című klasszikusával, Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) az MGMT Time to Pretend című slágerével készül - az utóbbi­ban a Magyar Rádió Gyermek- kórusa is szerepel. Szóval harminc zenei cse­mege szeptember 7-én a ma­gyar Közmédia napjának záró rendezvényén, a Szimfonik Li­ve 3.0 koncerten a budapesti Millenárison. A rendezvény in­gyenes. Ott kell lenni. A bámész közönség

Next

/
Thumbnails
Contents