Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-27 / 199. szám, kedd
1 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 27. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter legújabb javaslatával újra kiverte a biztosítékot A föld azé, aki mezőgazdász? A Szlovák Agrártudományi Egyetem elvégzése lehet a sikeres földvásárlás első állomása (Képarchívum) Pozsony. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter a legutóbbi kormányülésen terjesztette be a szlovákiai mezőgazdasági földterületek j övendőbeli vásárlásával kapcsolatos javaslatát. A miniszteri ötletet hallván sokan a fejükhöz kaptak, mások rögvest arról kezdtek el morfondírozni, hogy a spekulánsok ezúttal is megtalálják a kiskapukat. SUSLABÉLA A Jahnátek által beterjesztett javaslat szerint azoknak, akik a jövőben földet szeretnének vásárolni, be kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelő mezőgazda- sági végzettséggel rendelkeznek. Legalábbis Jahnátek nagy álma az, hogy akik termőföldet szeretnének műveim, azoknak valódi szakembereknek kellene lenniük, nem pedig hétköznapi spekulánsoknak, akik veszik, de a nyereség reményében azonnal tovább is adjáka termőföldet. Sok a bizonytalan tényező Ugyan még csak agrárminisztériumi javaslatról van szó, azonban már ebben is sok a bizonytalanság. A miniszter szerint azok egyszerűbben juthatnak majd termőföldhöz, akik több éves agrárgyakorlattal rendelkeznek. De a gazdának abban a faluban, községben kell laknia, illetve üzemének székelnie, melynek határát bedolgozza, vagyis nem lehetnek egy csallóközi gazda földjei például Léva határában. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője az agrártárca javaslatával kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakmai felkészültség más országokban is feltétel az aktív gazdálkodáshoz. Az agrártárca ehhez kapcsolódva szintén megjegyezte, hogy az Európai Unió más államaiban is hasonló jogi normák vannak érvényben. Zuzana Gu- lová, a minisztérium szóvivője elmondta: ,A mostani javaslatot részletesen megvitatják majd szakmai körökben is.” Ugyanezt erősítette meg Jahnátek is. A javaslattal mindenképpen foglalkozni kell, hiszen rengeteg tisztázatlan részletet tartalmaz. Az egyik nem is lényegtelen, konkrétan az, hogy milyen lesz az eljárás abban az esetben, ha például közgazdász szeretne nagyobb kiterjedésű földterülethez jutni azzal a szándékkal, hogy azt azonnal továbbadja bérbe egyik ismerősének, aki kiváló mezőgazdász. Közeledik azonban 2014. május 1-je is, és a jelzett dátum egyben azt is jelenti, hogy külföldi érdeklődők is vásárolhatnak szlovákiai mezőgazdasági földeket. „A külhoni befektetőnek most már elegendő lesz 25 évre bérbe venni a kiszemelt földterületet, nem is kell megvennie. Egyszerűen képtelenségnek tartom a most felvetett miniszteri javaslattal kapcsolatban azt is, hogy a cégnek abban a községben kell majd székelnie, melynek határában a tulajdonos megvásárolta a földterületet, illetve ott gazdálkodik” - mondta el lapunknak Simon Zsolt, a Híd alelnöke, korábbi agrárminiszter. Simon mindehhez hozzáfűzte, jó néhány mezőgazdasági üzem van Szlovákiában, amely az ország több régiójának határában gazdálkodik. ,Akkor hol is legyen a székhely?” - teszi fel a kérdést az agrártárca egykori vezetője, megkérdőjelezve a szakmai fel- készültség, pontosabban az iskolai végzettség fontosságát is. „Az az őstermelő, aki már több évtizede műveli a földet, bizonyára eléggé felkészült szakmai szempontból, mert ismeri a gyakorlati tennivalókat, a mezőgazdaság mindennapjainak igényes körforgását” - hangsúlyozta Simon Zsolt. Az MKP a magyar mintát követné Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdaságpolitikai alelnöke szerint pártja szakmai véleménye, hogy a földvásárlási moratórium jövő évi megszűnését követő időszakra alaposan fel kell készülni. „Olyan jogszabályokat kell addig érvényre juttatni, amelyek szavatolják Szlovákiában a hazai gazdák tulajdonjogát a hazai termőföldre, megakadályozzák a termőföld elkótyavetyélését, spekulatív áruba bocsátását. Ma ugyan a termőföld döntő többsége hazai magánkezekben van (hivatalosan a termőterület 2%-át birtokolják külföldiek), ami nem azt jelenti, hogy ez tartósan így marad. Éppen ezért kell a magyar- országihoz hasonló földtörvényt érvényre juttatni” - vallja Farkas, aki szerint a júniusban meghozott magyar földtörvény az Európai Unió legszigorúbb, legkevésbé nyitott és szabad földtörvénye. A válság takarékosabbá tette az embereket Kevesebb gáz és villany fogy ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság által kiváltott cégbezárások és a lakosság takarékoskodása miatt jóval kevesebb villanyenergia és gáz fogy Szlovákiában, mint korábban. Az ország áramfogyasztása tavaly 76 gigawattórával, 28,7 ezer gigawattórára esett vissza, idén pedig a legjobb esetben is csak stagnálásra számíthatunk. A gazdasági tárca előrejelzése szerint 2018-ig legfeljebb évi 1,2 százalékos növekedés várható. Hasonló a helyzet a gáz esetében is. „Az elkövetkező 3-5 évben a gázfogyasztás stagnálása várható” - áll a minisztériumi jelentésben. Eszerint a gázfogyasztás csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy egyre több lakóházat hőszigetelnek az országban, aminek köszönhetően csökken ezek energiafogyasztása. Az előrejelzések szerint idén nem nő az ország gázfogyasztása, vagyis megmarad a tavalyi 5,2 milliárd köbméteres szinten. A hosszabb távú előrejelzés szerint a gázfogyasztás még 2020-ban is csak 6 milliárd köbméter lesz. A csökkenő fogyasztás ellenére villanyenergiából évről évre egyre többet állítanak elő. Míg idén 29 te- rawattórányi áramot produkálnak a szlovák erőművek, 2018-ra ez már elérheti a 40 terawattórát. (mi, SITA) Görögország eddig 340 milliárd eurót kapott Újabb 10 milliárd kellene ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Görögországnak szüksége lehet egy harmadik, az előzőeknél kisebb segély- csomagra, de a kedvezményes hitelért cserébe nem tud újabb költségvetési megszorításokat vállalni - jelentette ki Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter a hét végén. A csomag nagyságát 10 milliárd euróra tette, ami valóban sokkal szerényebb, mint az eddig két fordulóban kapott 240 müliárd euró, a német kancellár viszont közölte: nem lesz újabb hitelelengedés. A 10 milliárd megegyezik azzal az összeggel, amelyről Günter Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa beszélt a hét végén; Oettinger Angela Merkel német kancellár kormányzó pártjának a tagja. Ez csak azért lényeges, mert a választások előtt álló Merkel a hétvégén hangsúlyozta, a görög adósságok további részének elengedése veszélyeztetné az eurózóna stabilitását. A bankok által leírt görög tartozással együtt eddig már 340 milliárd eurós támogatást kapott a dél-európai állam, ami óriási összeg. 2014-ben azonban így is elfogy a támogatásként adott pénz, a görög politikának pedig további megszorításokat kell végrehajtania (közalkalmazotti létszámleépítés, egészségügyi megszorító csomag). (NG, Poitf.) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Állami támogatás a kánikulára Pozsony. A baromfitenyésztők az állammal fizettetnék meg azokat a károkat, amelyeket a nyári hónapok szélsőségesen meleg időjárása okozott számukra. ,A trópusi meleg miatt a csirkék kevesebbet ettek, így lassabb volt a növekedésük, ráadásul több vizet fogyasztottak, és a klímaberendezések működtetése is tetemes összegbe került. A csirketenyésztők költségei emiatt több mint 15%-kal nőttek” - panaszkodik Ľubomír Urban, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének a szóvivője. Szerinte az államnak fedeznie kellene a baromfitenyésztők veszteségeit, ellenkező esetben ugyanis újabb gyárbezárások fenyegetnek. (SITA) Kevesebb jutott a betétvédelemre Pozsony. A Fico-kabinet tavaly a betétvédelem kárára emelte a bankadót, ez utóbbi miatt ugyanis a betétvédelemben részt vevő 14 pénzintézetnek a második félévben nem kellett befizetnie hozzájárulását a betétvédelmi alapba. Tavaly emiatt az előző évhez képest a felével kevesebb, összesen 25,45 millió euró folyt be az alapba, amelyben így az elmúlt év végén 193,6 millió euró volt. A 45,9 milliárd eurónyi szlovákiai betétállomány 58,5 százaléka, vagyis mintegy 26,89 milliárd eurónyi betét számít védettnek. A banki ügyfelek betétei 100 ezer eu- róig védettek, vagyis abban az esetben, ha csődbe menne az adott pénzintézet, a betét- védelmi alap legfeljebb ekkora összeget fizet vissza az ügyfeleknek. (SITA) Drágább magyar bankok Budapest. Az Orbán-kor- mány által megemelt tranzakciós illeték ősztől minden korábbinál jelentősebb áremelésre kényszeríti a magyarországi bankokat. Saját bank- jegykiadóból a 2012-es díjakhoz képest átlagosan ötször annyiért juthat valaki a pénzéhez, de még a netes átutalásokára is többszöröződik-írja Az én pénzem pénzügyi portál. Ha valaki két alkalommal összesen 50 ezer forintot akar bankja saját automatájából (ATM) felvenni, a tranzakciós illeték bevezetése előtti átlagosan 103 forinthelyett ősztől 514 forintot kell kifizetnie. Ebből átlagosan 405 forint az átlagos tranzakciós díj, ami az államhoz kerül. Jelentősen nőnek a saját bankon kívüli átutalások költségei is. Egy 25 ezer forintos átutalás tavaly átlagosan 130 forintba került, ha telefonon, 78 forintba, ha neten indította valaki. Őszre ezek a díjak 280, illetve 122 forintra emelkednek, (ép) Bizonytalan nyugdíj London. A Barings Asset Management kutatásaiból kiderült, hogy minden hetedikbrit nem tervez nyugdíjba vonulni. Az éves felmérésből kiderült továbbá, hogy a megkérdezett felnőttek mintegy 34 százaléka nem rendelkezik nyugdíjjal. A 2009-es felméréshez viszonyítva, a valamilyen nyugdíj megtakarítással rendelkezők mostanra 62 helyett már 64 éves korukra tervezik a nyugdíjba vonulást. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I 1 VALUTA vmmsnm Angol font 0,8585 Lengyel zloty 4,2285 n Cseh korona 25,626 1 Magyar forint 297,85 □ Horvát kuna 7,5518 1 Román lej 4,4300 a Japán Jen 131,74 CT Svájci frank 1,2352 □ Kanadai dollár 1,4064 Q USA-dollár 1,3361 n BANK 1 DOLLÁR f CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,38-1,30 26,48-24,94OTP Bank 1,39-1,28 26,82-24,55 311,43-285,18 PostabankSzí. Takarékpénztár 1,39-1,29 26,37-24,90 311,79-284,93 Tatra banka 1,38-1,30 26,44-24,90 310,18-286,60 Príma bankaÁltalános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
