Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-01 / 177. szám, csütörtök
6 Külföld UJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Szavazhatnak Rusnokról Prága. Jövő szerdán szavaz a cseh képviselőház a Jiíí Rusnok kormányával kapcsolatos bizalmi indítványról. Miloš Zeman államfőjúlius 10-én nevezte ki a szakértői kormányt. A kormánynak kinevezése után 30 napon belül a képviselőház elé kell terjesztenie programját, és bizalmi szavazást kell kérnie. Az alsóháznak 200 tagja van, s egyelőre nem tudni, bizalmat szavaz-e a Rusnok-kabinetnek. A bizalomhoz az ülésen résztvevő képviselők egyszerű többségének a támogatását kell a kormánynak megszereznie. Jelenleg ez legfeljebb 100 képviselőt jelent, mert két honatya - egy jobboldali és egy baloldali - korrupció miatt a rácsok mögött van. (-kés) Abszurd: 600 korbácsütés Rijád. Hét év börtönre és 600 korbácsütésre ítélték a szaúd-arábiai hatóságok egy liberális szaúdi weboldal alapítóját. Tegnap az amerikai külügy és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet is tiltakozott a büntetés ellen. A szigorú ítéletet egy dzsiddai bíró hozta, ugyanakkor ejtette az istenkáromlás vádját, ami halálbüntetést vonhatott volna maga után. A vádlottnak, Raif Badávi- nak azt rótták fel, hogy az általa alapított Szabad Szaúdi Liberálisok nevű weboldalon arra szólította fel a szaúdiakat, fejtsék ki véleményüket a vallás szerepéről. Mindez az ultrakonzervatív muzulmán országban eretnekségnek számít, és kemény büntetést von maga után. (MTI) Guantánamó a célkeresztben Dubaj. Ajman az-Za- vahri, az al-Kaida vezetője élesen bírálta az amerikai hatóságok bánásmódját az éhségsztrájkoló guantá- namói foglyokkal, és fo- gadkozott, hogy szervezete mindent megtesz kiszabadításuk érdekében. Azt nem fejtette ki, milyen eszközökkel akarná elérni a foglyok kiszabadulását, de az al-Kaida fegyveresei már számos alkalommal ejtettek túszul nyugati polgárokat, hogy elengedésükért cserébe társaik szabadon bocsátását követeljék. A terrorszervezet a múlt héten két iraki börtönből kiszabadított ötszáznál több foglyot, Pakisztánban pedig az al-Kaidával szövetséges tálibok 250 fe- gyencet szöktettek meg egyfegyházból. (MTI) Fogadni is lehetett a semmítőszék ítéletére - mindenki a Lovaggal foglalkozik, azok is akik szeretik, azok is, akik nem Berlusconi tartja izgalomban Itáliát A közhivataltól való eltiltás fáj neki a legjobban (TAS R/A P-f e I véte I) Róma. Nemcsak a hőség kínozza az olaszokat, a politikai hangulat is forrpont- ra jutott. Vége szakadhat Berlusconi politikai karrierjének, bukhat a kormány. Újságírók tucatjai álldogáltak tegnap már második napja a semmítőszék épülete előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Az ügy iránt rendkívüli az érdeklődés. Az emberek az utcákon, presszókban a semmítőszék várható ítéletét találgatták. Még fogadásokat is kötnek arról, hogy a harmadfokú bíróság megerősíti-e a másodfokú ítéletet, vagy azt semmisnek kimondva felmenti Süvio Berlus- conit, illetve újabb másodfokú tárgyalástrendelel. Kedden este, amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem Születik döntés, a Berlusconi védelmét ellátó Franco Coppi azt nyilatkozta, hogy az addigiak alapján „szerdára vagy csütörtökre” várja a döntést. Ez lapzártáig tegnap sem született meg. A semmítőszék kedden kezdte meg a tárgyalást a Mediaset- perben, amelyben a négyszeres volt kormányfőt, a Lovagot adócsalásért első- és másodfokon is négy év börtönre ítélték és öt évre eltiltották a közhivataloktól. Antonio Mura helyettes államügyész szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a per eddig a jogi előírások szerint zajlott, s a „politikai szenvedélyeket” a bíróság épületén kívül kell hagyni. A semmítőszéknek a római Angyalvár melletti épületét biztonsági gyűrű veszi körbe az ítélet után várható tüntetések miatt. Egyelőre azonban csak az olasz és a külföldi újságírók tömege van jelen. ASkyTg24 olasz hírtelevízió vihar előtti csendről számolt be, hiszen ha harmadfokon is elítélik Berlusconit, az a balközép Demokrata Párt (PD) és a jobbközép Szabadság Népe (PdL) koalíciós kormányának a végét jelenthetné. A politikusok nyugalomra intettek: Enrico Letta kormányfő még hétfői athéni tárgyalásai alatt is azt hangsúlyozta, hogy az olasz belpolitikai helyzet stabil, a semmítőszék ítélete után „sem tartok politikai földrengéstől”. Elisabetta Alberta Casellati PdL- szenátor kijelentette: „Berlusconi arról biztosított, hogy a semmítőszék döntése, akármi is legyen, nem fogja befolyásolni a kormány sorsát.” Marcello dell'Utri PdL-politi- kus, aki 1994-ben Berlusconival együtt alapította meg a Forza Italiát, azt mondta, Berlusconi egy számára kedvezőtlen ítélet esetén sem fogja elhagyni Itáliát. Dell'Utri Bettino Craxi egykori szocialista kormányfőre utalt, aki 1994-ben Tunéziába menekült, mivel illegális pártfinanszírozás miatt letartóztatás fenyegette. „Ha Berlusconit elítélik, s a PdL parlamenti tagjai lemondanak és az utcára vonulnak, akkor a nagykoalíciós kormány borul” - nyilatkozta Paolo Genti- loniPD-politikus. Maga a 77 éves Berlusconi vasárnap a Libero jobbközép napilapnak kijelentette: „Inkább börtönbe megyek, minthogy közmunkát végezzek.” Jogi szakértők szerint a börtönévekből Berlusconi maximum a házi őrizetet kockáztatja, a 20022003-ban elkövetett adócsalás bűncselekménye miatt kiszabott négy év az azóta életbe lépett amnesztia miatt egy évre csökkent. Emellett a 70 év feletti, büntetlen előéletű olaszoknak a törvények értelmében eleve csak akkor kell rács mögé vonulniuk, ha erőszakos bűncselekményt követtek el. A Corriere azt írta, a PD és Itália egy része húsz éve vár a Berlusconi elleni ítéletre, és most kiderül, hogy a Lovag elítélése jelenleg senkinek sem lenne jó. A Mediaset-ügy lényege: a vád szerint az egykor Berlusconi, most gyerekei által irányított Mediaset televíziós csoport 2001 és 2003 között adócsalást követett el be nem fizetett közvetítési jogdíjakkal. Ezzel Berlusconi vállalata összesen 280 millió eurót keresett feketén. A volt kormányfő azzal védekezett, hogy ő erről nem tudott, hiszen már a kérdéses időpontban, 2002-2003-ban is miniszterelnök volt, s nem foglalkozott filmes jogdíjakkal. Az ügyész viszont vádbeszédében rámutatott: Berlusconi mindig is cégcsoportjának legfőbb irányítója maradt, még akkor is, amikor leereszkedett a politikai arénába. (MTI, ú) Julian Assange WikiLeaks-alapítót is megijesztette az amerikai katonai bíró érvelése Hazaáruló, hős vagy csak egy naiv idealista? ÖSSZEFOGLALÓ Fort Meade. Az amerikai katonai bíróság felmentette kedden a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás vádja alól Bradley Manning közlegényt, aki titkos információk százezreit szivárogtatta ki a WikiLeaks internetes leleplező honlapnak. Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bűnösnek ítélte őt a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az USA titkos diplomáciai táviratairól. A bíró szerint Manning 154 év börtönre szállíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták. Julian Assange WikiLeaksManningot sokan hősnek tartják (TASR/AP) alapító „veszélyes precedensnek” nevezte a tegnap született döntést Bradley Manning ügyében. Jogvédők szerint a Manning ügyében hozott ítélet után valószínű, hogy Assange ellen összeesküvés címén emelnének vádat az USA-ban. Manning közlegény büntetését tegnap kezdték ismertetni. A Washingtontól nem messze fekvő Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdődött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban. Az ügyészek anarchista hac- kemek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak, hiszen kiképezték rá, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyűjtésére merényleteik előkészítéséhez. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot. Ő maga azt állította, hogy direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak. Manning beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása. (MTI, ű) Zimbabwei választás Újrázni akar a diktátor Harare. Voksoltak tegnap Zimbabweban, ahol egyszerre kell államfőt, parlamentet és új önkormányzatokat választani. Az eredmények öt napon belül várhatók. Az elnökválasztáson az országot 33 éve irányító, a Nyugaton teljesen szalonképtelen Robert Mugabe diktátor, valamint régi ellenfele, a 6L éves Morgan Tsvangirai miniszterelnök csapott össze. A hideg tél ellenére néhol már hajnal óta kilométeres sorokban várakoztak az emberek. A zimbabwei választások története tele van csalásokkal és erőszakkal. 2008-ban Tsvangirai 200 híve vesztette életét a zavargásokban, miután Mugabe elveszítette a választás első fordulóját. (MTI) Snowden apját Moszkvába küldte az FBI Nem hisz a kormánynak AATl-ÖSSZEFOGLALÓ Egyetemen tanulna a tömeggyilkos Washington. Az FBI arra kérte az amerikai titkos adatgyűjtést leleplező informatikus, Edward Snowden apját, hogy utazzon Moszkvába, és vegye rá a fiát a hazatérésre. Az 52 éves Lon Snowden a Washington Postnak elmondta, a moszkvai út azért hiúsult meg, mert az FBI nem volt biztos abban, hogy meg tudja szervezni számára Moszkvában a kapcsolatteremtést a fiával, aki hetek óta a seremetyje- vóireptértranzitvárójában vesztegel. Az apa szenvedélyesen védte a fiát, akit az amerikai társadalom egy része hazaárulónak tart. „Edward hazafias szellemű családban nőtt fel Maryland államban (Lon Snowden elvált a fiú anyjától), olyan környéken, ahol rengeteg szövetségi ügynök és rendőr lakik, és ő is szereti a hazáját.” Feltette a kérdést: hogy lehet hazaárulónak minősíteni a fiát, amikor semmüyen haszna nem származott abból, amit tett? A korábban az amerikai parti őrségnél tisztként szolgáló Lon Snowden szerint fiának Oroszországban kell maradnia, mert az amerikai kormány sosem fogja biztosítani neki az igazságos bánásmódot. Afgán konfliktus Sokkal több civil áldozat Kabul. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt az afganisztáni konfliktus civil áldozatainak száma 2013 első felében a múlt év hasonló időszakához képest egy ENSZ-jelentés szerint. A tanulmány a sérülteket is az áldozatok közé sorolja. A tálibok és a hadsereg közötti konfliktusban 2013 első felében 1319-enhaltakmeg, ez 14%-os növekedés. Emellett 2533 sebesült volt civil, ami 28%-os növekedésnek felel meg. Az áldozatok száma jelentősen nőtt a nők (61%-kal) és a gyerekek (30%-kal) körében. (MTI) Oslo. Politológiai tanulmányokat kezdene a 77 ember lemészárlásáért 21 évre ítélt Anders Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek számára is adott a lehetőség, hogy felső- oktatásban tanuljanak. Öle Peter Ottersen, az oslói politológiai kar dékánja megerősítette, Breivik felvette a kapcsolatot az egyetemmel, de hogy valóban folytathat-e tanulmányokat az intézményben, egyelőre bizonytalan. Ottersen úgy fogalmazott, elvi lehetőség, hogy egy elítélt tanulhasson, de a keretfeltételeket a börtönigazgatók határozzák meg. A raboknak természetesen tilos a bejárás az egyetem épületébe, mert az biztonsági aggályokkal járna. Breivik ugyanakkor nem fejezte be a középiskolát, ami meggátolja abban, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben tanulmányokat kezdjen. Arra viszont van lehetősége, hogy távoktatásban egyes tárgyakat elvégezzen. A hír hallatán több egyetemi oktató is világossá tette: a tömeggyilkossal való személyes érintkezés minden formáját elutasítják. (MTI)
